Ennyi volt

Szeretnék hinni neked, de nehéz.
Szeretnék hinni, de nem tudok.
Nem is mondasz semmit, csak beszélsz,
ömlenek felém a mondatok.

Úgy látszik ennyi lesz, vége van,
nem is gondoltam hogy több lehet.
De a szerelem színtelen, szagtalan,
mikor jön, észre sem veszed.

Elvakít minden kis apró bája,
nem érzed hogy csapdába kerültél,
de ahogy felbukkan a hibája,
máris a pokolba merültél.

Most itt állunk egymással szemben,
egymás arcába fröcsögjük mérgünk.
Annyi minden van most a fejemben,
én még éleszteném, de tudom, végünk.

Van valaki más. Tudom. Érzem.
Annyira biztos és annyira fáj,
szeretnék hinni, de arcodat nézem,
s látom hogy hazudik szem és a száj.

Szeretnék elbúcsúzni, de nehéz,
válasszuk szét ami egykor összeforrt.
Érjen most itt véget az egész.
Nehéz kimondani, de ennyi volt.