Ültünk a Sugó-parton, én hátradőltem, Te átöleltél…
Merengve néztem a nyugvó napot, elveszett idő és tér…
Az számított, hogy ott vagy, csak élveztem, hogy Veled lehetek…
Sóhajtottam boldogan, mert nem féltem, hogy elveszítelek…
Nem volt bennem semmi kétség, éreztem, tudtam jól;
Nem volt semmi, mi Téged tőlem elszakítson…
Csak Te voltál, és én, senki más, nem számított a világ,
Szívünk egyszerre dobbant, alig hittem, hogy ez valóság…
Titkon ültünk ott, csak mi ketten, de hisz szabad,
Nem létezett akkor erő, mely Tőled elválaszthatott volna…
Minden érzékemmel magamba szívtalak, s csak vártam,
Ott és akkor úgy éreztem, teljesülhet minden vágyam…
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-02-10
|
Merengő
Gini, a vörös, rövid hajú matektanárnő becsukta az osztálykönyvet, majd kinyitotta az ablakot....
2026-02-08
|
Novella
Régi betyárok ról mende mondák alapján iródot a nevek meg változtásával.
2026-01-20
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-12-08
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-11 00:00:00
|
Szerelmes
Már nem vagy olyan, mint régen
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
Nézem az arcod,
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Hozzászólások