Ültünk a Sugó-parton, én hátradőltem, Te átöleltél…
Merengve néztem a nyugvó napot, elveszett idő és tér…
Az számított, hogy ott vagy, csak élveztem, hogy Veled lehetek…
Sóhajtottam boldogan, mert nem féltem, hogy elveszítelek…
Nem volt bennem semmi kétség, éreztem, tudtam jól;
Nem volt semmi, mi Téged tőlem elszakítson…
Csak Te voltál, és én, senki más, nem számított a világ,
Szívünk egyszerre dobbant, alig hittem, hogy ez valóság…
Titkon ültünk ott, csak mi ketten, de hisz szabad,
Nem létezett akkor erő, mely Tőled elválaszthatott volna…
Minden érzékemmel magamba szívtalak, s csak vártam,
Ott és akkor úgy éreztem, teljesülhet minden vágyam…
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
2025-09-27
|
Novella
Viktor az író elveszti ihletét végül némi segítséggel ugyan de újra rátalál.
2025-09-25
|
Novella
Lea és társa Jázmin a két prostituált egy villát bérelnek ahol fogadják a kuncsaftjaikat....
2025-09-14
|
Novella
Andrés atya meghallgatja a hívek szexuális bűneit,egészen addig amíg saját vágyaival lesz...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-19 00:00:00
|
Szerelmes
Szeretni szabadon,
Bárcsak megtehetném,
Ha egy kis időre a gondokat,
Félretehetném...
Bárcsak megtehetném,
Ha egy kis időre a gondokat,
Félretehetném...
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?