Az emlékeimben te élsz,
S velem együtt remélsz.
Reméled, hogy együtt leszünk örökké,
Akár a nap süssön, akár az ég dörögjék!
Emlékszem az ölelésekre,
Melyeknél nem ér többet semmi se!
A kézfogásokra,
Melyek örömteli emlékek lesznek öregkorunkra!
Emlékszem még sok veszekedésre,
Melyeknek mindig békülés lett a vége.
Voltak itt összetűzések,
De szálaink összefűződtek.
Jó s rossz emlék, ilyen nincs!
Minden veled töltött időm kincs!
Azt hinném, hogy ez a vers tovább léptet, elfeledtet,
De téged elfelejteni soha nem lehet...
Tudd, mindig minden porcikámmal szeretlek!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
2025-09-27
|
Novella
Viktor az író elveszti ihletét végül némi segítséggel ugyan de újra rátalál.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-13 00:00:00
|
Versek
A lágy csókot ne siesd el,
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Hozzászólások