Csak nézem, nézem, milyen gyönyörű szép
Érzem, ahogy magával ránt a sötét mélység
Forrón fagyos, égetőn hűvös e tekintet
Azt hiszem, elvesztem angyalszemeidben
Távolba révedők, sötétzöldek, csillogók
Kristálytiszták, érzőek, mindent elárulók
Hatalmasak, csodásak, démoni illúziók benne
Azt hiszem, elvesztem angyalszemeidben
Bár te sosem nézel az én szemeimbe
Virágpor hullik, és víz csobog csendben
Csak nézem, nézem, nézem, nézem, nézem
Azt hiszem, elvesztem angyalszemeidben
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-02-10
|
Merengő
Gini, a vörös, rövid hajú matektanárnő becsukta az osztálykönyvet, majd kinyitotta az ablakot....
2026-02-08
|
Novella
Régi betyárok ról mende mondák alapján iródot a nevek meg változtásával.
2026-01-20
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
Valamikor réges-rég,
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?