Csak nézem, nézem, milyen gyönyörű szép
Érzem, ahogy magával ránt a sötét mélység
Forrón fagyos, égetőn hűvös e tekintet
Azt hiszem, elvesztem angyalszemeidben
Távolba révedők, sötétzöldek, csillogók
Kristálytiszták, érzőek, mindent elárulók
Hatalmasak, csodásak, démoni illúziók benne
Azt hiszem, elvesztem angyalszemeidben
Bár te sosem nézel az én szemeimbe
Virágpor hullik, és víz csobog csendben
Csak nézem, nézem, nézem, nézem, nézem
Azt hiszem, elvesztem angyalszemeidben
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-11 00:00:00
|
Szerelmes
Már nem vagy olyan, mint régen
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?