Egyszerre

Itt az ideje, hogy
a szívem begyógyítsa a múlt sebeit
Most és akkor is
Volt jó és lesz jobb is
Ó, amikor a szemeink
Már ugyanazt látják
A szerelmünk örökké tart majd
Követnem kéne téged?
Igen, emlékszem a virágokra,
Amiket a kék ég alatt küldtél
Az édes mosolyodra
Ahogy az édes mosolyoddal
Gyengéden a karjaidba vettél
Azt mondtad nekem adod magad.
És magamhoz vettelek, hiszen tudtam, hogy 
Az érintésed begyógyítja a szívem sebeit.
Meg kellene halnom...
Meg kellene halnom most a karjaidban
És mindent odaadni
Odaadni mindent neked.
Értékes emlék maradsz,
Ami előtt letérdelek, hiszen
A szerelemd a mindenem
Meg kellene halnom
Meg kellene halnom a karjaidban
Ó, a szerelmed olyan gyönyörű és 
olyan kegyetlen egyszerre
Egyszerre, Egyszerre
Ó a szerelmed olyan gyönyörű és
kegyetlen egyszerre és olyan jó egyszerre...