Villamosok kattognak, s elnémulnak lassan
De szenvedély nem tűnt el kerekeik alatt.
Nagyszakállal, őszen, remegő kezekkel
Napok s holdak millióit festem,
Pirkadattól pirkadatig vívom a magam harcát,
De közben nem tudom, gondolsz majd rám.
S ha kinyitja hűs ablakod az a szelíd este
Hangjaim apró rózsaszirmait elküldhetem
S nézed ahogy a sárguló őszben elalél,
Könnycseppjeid mellé egy mosolyt kér.
Erkélyed alatt ők zizegnek helyettem
S egy pillanatra ott voltam, s leszek,
Rácsaim mögül majd égre lehelek,
S felhőkből szerelmet rajzolok neked.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-12-22
|
Fantasy
Yukiko újabb lendülettel tért ki a lény egyik csápja elől, amely hangos csattanással vágódott...
2024-12-20
|
Merengő
<br />
Melani kibontotta a szőke, hosszú, hullámos haját és ellökte magát. Repült, mivel...
2024-12-11
|
Történetek
Szét húzta a combjaim... csókra nyújtottam a szám, várva hogy belép a combjaim közé és megcsókol. Helyette...
2024-12-05
|
Regény
Csabi és Amália története egy szomorú, de mélyen érzelmes szerelem. Csabi, a kemény és magabiztos...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-19 00:00:00
|
Szerelmes
Szerelem
mely minden gondolatot elterel
Szerelem
mely...
mely minden gondolatot elterel
Szerelem
mely...
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
A szerelem olyan minta szél.
Nem tudni milyen erős lesz,meddig fog tartani,és ha elmúlt,mikor jön legközelebb...
Nem tudni milyen erős lesz,meddig fog tartani,és ha elmúlt,mikor jön legközelebb...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?