Kinézek az ablakon
s egy fenyő áll előttem.
Hó lepi el ágait
s havas körülötte minden.
A nap vakító sugarában,
tündökölve áll az iskola udvarában.
Felvette téli öltönyét,
mely oly fehér,
mint egy angyal,
mely ünnepre kész.
S zöld tűlevelei pislákolnak kifele ,
amelyek a havon kívül nem látnak egyebet.
S eltűnődnek azon ,
mikor lesz tavasz vajon?
Mikor vehetné le téli köntösét ,
s "virágozhatna" újra s örökké?
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-11 00:00:00
|
Versek
Idd tekintetét napestig,
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
Beküldte: Anonymous ,
2001-09-16 00:00:00
|
Versek
Benyitottam a hálóba és a következő kép tárult elém: feleségem hanyatt fekszik, lábait szétrakja és a szomszéd Zsuzsa feleségem lábai között van négykézláb és nyalja feleségem pináját. Zsuzsa...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?