Csendben,
A holdfénybenben ül egy lány.
Hosszú haját lengeti a szél..
S egy fuvallattal egy lélek visszatér.
Ezt érzi a tünde, s így kiált:
Szerelmem!
Miért hagytál el ily korán?
Szerettelek, szerettél..
Mégis elmentél..
Elhagytál.
S érzem, itt bolyongsz most,
Mint falevél az ősi erdőben.
De ne emészd magad...
Hisz megbocsátok.
Megbocsátok, ha megbánod bűnödet.
Én tudom..már bánod.
A lány egy utolsó, gyémánt könnycseppet ejt,
S visszamegy az erdőbe, tünde népéhez.
Nem is tudja tán,
A szerelme a túlvilágon vár reá.
Vár..az örökkévalóságig.
S nem felejti el,
Megbocsátotta bűnét, nyugalomra lel.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-19 00:00:00
|
Szerelmes
Szerelem
mely minden gondolatot elterel
Szerelem
mely...
mely minden gondolatot elterel
Szerelem
mely...
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Hozzászólások