Azt mondtad...

Azt mondtad vigyázol rám,
Itt leszel velem minden éjszakán,
Azt mondtad én vagyok a mindened,
Ha kellene értem eldobnád az életed.

Azt mondtad mindent megtennél értem,
Maradj velem, ezt az egyetlent kértem,
Azt mondtad, örökké szívedben maradok,
S letörlöd könnyem ha sírva fakadok.

Azt mondtad, hogy meg sem érdemelsz,
S engem soha, de soha nem feledsz.
Azt mondtad most el kell menned,
Nem akartam, de elengedtem kezed.

Azt hittem, hogy könnyű lesz elfelejteni,
S nem fogok többé miattad könnyeket ejteni,
Azt hittem túlélem ezt a szerelmet,
S majd napok alatt elmúlnak az érzelmek.

Azt hittem, hogy ennyire semmi nem tud fájni,
Nem tudtam, hogy szívembe sebeket tudsz vájni,
Azt hittem, többé nem te leszel az álmom,
S hogy nem kell a tehetetlenség miatt semmivé válnom.

Azt hittem, eltűnsz örökre az életemből,
S én feljöhetek a sötét, szomorú végtelenből,
Azt hittem, hogy te ennyit nem érsz nekem,
Hogy miattad el akarjam dobni az életem...

(2007.03.07)