Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
<br /> Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
Friss hozzászólások
Nagymakkos: Fosva okádás az egész
2026-05-06 11:50
CRonaldo: Várom a folytatásokat!
2026-05-05 13:22
wisnia: Elmegy egynek.
2026-05-04 09:40
wisnia: Nem egy magával ragadó írás.
2026-05-04 09:39
wisnia: Nagyon tetszett.
2026-05-04 09:39
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Az öreg vándor

Egy távoli tájon,
túl ezer mesén,
A fantázia mezején,
Egy vándor mendegél.

A múlt országából érkezett,
A jövő városába tart,
Szíve fájdalommal telve,
Már nem keresi a bajt.

Régen volt, mikor
Hősies tettre vágyott,
S hogy bátorságát meglelje,
Bejárta az egész világot.

Hatalmas háborúkban harcolt,
Védtelen városokat védett,
De hogy miért tette,
Ez az, mit ő sem értett.

Sok hűséges barátra akadt,
Aranyszívű testvérekre,
Kik az életüket,
Feltétel nélkül odaadták érte.

Most múltja elől menekül,
S a kérdésre keres választ,
Hogy mért ő maradt egyedül,
Mikor a halál elrabolt több százat?

Talán a sors nagyobb
Tettekre teremtette?
Vagy csak véletlen,
Egyszerű, vak szerencse?

A magányos, öreg vándor
Hiszen már régóta kutat,
Most megpihen,
Félbehagyja az utat.

Mikor szemét lehunyja,
Abban a pillanatban,
Végre megért mindent,
S szíve megáll, többé nem dobban.

/2004. november 22./
Hasonló versek
3449
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
3267
Be van írva lelkembe a te képed
s mindaz, mit írni kívánok terólad,
magad írtad be, én csak olvasódnak
szegődöm, ezzel is hódolva néked.
...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?

Miriam ·
Konkrétan melyikről? Az oreg vándorról?

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: