Álmodtam az éjjel,
S visszajössz, úgy érzem,
De addig is fáj,
Fáj a pillanat, mi elmúlt már.
Azt hittem, végtelen
Ez az édes szerelem.
Fáj a szenvedés,
S az újraébredés.
Tudom, ez a fájdalom egyszer elmúlik,
De nem most, s nem itt.
Fáj addig léteznem, míg nem érezhetem
Drága, édes, éltető szerelmed.
Fájnak az emlékek,
S fáj, hogy nem érzed.
Fáj a végtelen űr,
Fáj végtelenül.
Most fáj látnom más boldogságát,
S hallgatni szívem szomorúságát.
Remélem, később máshogy lesz,
S eljön még az idő, hogy szeretsz.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
2025-09-27
|
Novella
Viktor az író elveszti ihletét végül némi segítséggel ugyan de újra rátalál.
2025-09-25
|
Novella
Lea és társa Jázmin a két prostituált egy villát bérelnek ahol fogadják a kuncsaftjaikat....
2025-09-14
|
Novella
Andrés atya meghallgatja a hívek szexuális bűneit,egészen addig amíg saját vágyaival lesz...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-13 00:00:00
|
Versek
A lágy csókot ne siesd el,
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-21 00:00:00
|
Versek
Egy vérző szív mely már alig dobog,
Egy...
Egy...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?