A szobába lépve
emlékszem egy képre.
Feküdtél az ágyon
és kérted hogy fájjon.
Az ajkad, az ajkam...
de én is akartam.
Lehúztál a mélybe,
a fullasztó kéjbe.
A sötétség felfalt,
a combot marasztalt.
Kis bűnösöm, szentem,
a vesztembe mentem.
Aztán a térded...
akartam, te kérted.
Lehúztál a mélybe,
a sűrű veszélybe.
Ott volt a tested,
az alkalmat lested.
A vágyam a vágyad,
a lábam, a lábad...
Sikolyod, hangod,
hátamban karmod.
Lehúztál a mélybe,
a végtelen éjbe.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-12-23
|
Krimi
Egy kis krimi kevés szexualitással fűszerezve. <br />
Kellemes olvasgatást kívánok!
2024-12-22
|
Fantasy
Yukiko újabb lendülettel tért ki a lény egyik csápja elől, amely hangos csattanással vágódott...
2024-12-20
|
Merengő
<br />
Melani kibontotta a szőke, hosszú, hullámos haját és ellökte magát. Repült, mivel...
2024-12-11
|
Történetek
Szét húzta a combjaim... csókra nyújtottam a szám, várva hogy belép a combjaim közé és megcsókol. Helyette...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Hozzászólások
Mignon ·
Nem tetszett