Horgászat 11.

- Mi van veletek? - kérdezte Magdi Pistit, miközben a halat a grillre tette
- Semmi - felelt Pisti mogorván - csak ez valahogy nem az én napom.
- Inkább Sanyival beszélnél? - erősködött Magdi, a hitetlenség szikrájának homályos fényével a szemében. - A vak is észrevenné, hogy valami nem stimmel nálatok. Minek emészted magad? Nem vagyunk már barátok? Nem bízol bennem? - kérdezte Pistit, miközben erősen a szemeibe nézett. Pisti elfordította a tekintetét, és zavartan, megszégyenült hangon megszólalt.
- Persze, hogy megbízok benned, de ez nem olyan egyszerű - suttogta, és szemei elfátyolosodtak.

Magdi levette a halakat a grillről.
- Gyere üljünk le. Nem gondolod, hogy ki kéne beszelned magad? Megfogod látni, hogy jobb lesz. A nyaralásotokon történt valami? Pisti szomorúan bólintott, és leült Magdi széke mellé a fűre.
- Tényleg lefeküdt Jutka egy fekete sráccal? - kezdte el nejem a vallatást.
- Kettővel is. - nyögte ki Pisti.
- Hm... . Nem semmi. De hogy kezdődött?
- A campingben megismerkedtünk egy idősebb párral. A férfit Bélának, a nőt Klárinak hívták. - kezdte Pisti vontatottan - Már többször voltak ott, és jól ismerték a környéket. Közösen átjártunk egy nudistatelepre, és egyik este elmentünk táncolni. A nők leültek, mi meg elmentünk a bárhoz, hogy valami hűsítőt felhajtsunk.
- És ott voltak a feketék? - türelmetlenkedett Magdi.
- Nem. De tulajdonképpen ott kezdődött a hülyeség. - mondta Pisti, aztán Magdi térdere borulva elakadó hangon suttogta - Ne haragudj. - és nehéz, mélyről jövő sírásba kezdett.

Magdi egyik kezet a vállára tette, a másikkal anyáskodva beletúrt Pisti hajába.
- Dehogy haragszom - szólt elkeseredett barátomhoz - nyugodtan sírd ki magad. Az megnyugtat. Jó tíz perc után barátom izmai elernyedtek, és légzése is nyugodtabb lett.
- Miről beszélgettél Bélával? - kezdte Magdi újra a gyontatást.
- Úgy, minden féléről. Aztán elkezdte dicsérni Jutkát, hogy milyen aranyos, meg intelligens, meg jó formája van. Kissé kínosan éreztem magam. Túl sok volt a dicséret. Én is megemlítettem, hogy Klárinak igen fürgén vág az agya, meg a nyelve is.
- Az igaz - vágta rá Béla, és egy pillanatra elgondolkodott.
- Nem félsz, hogy valaki elcsábítja tőled Jutkát? - kérdezte egy különös színezettel a hangjába.
- Nem gondolkoztam ilyenen. De nem hiszem, hogy fenn állna ez a veszély.
- Hát soha nem lehet tudni. - dörmögte az orra alá - Próbára tetted már az őszinteségét?
- Nem hiszem, hogy szükség lenne rá. Az csak felébresztené mindkettőnk bizalmatlanságérzetet . - mesélte Pisti, miközben felült Magdi mellé.
- Jó válasz. Ki sem néztem volna belőled. - helyeselt Magdi szemtelenkedve, miközben Pistire mosolygott.
- Vicces - morgott Pisti, és elhallgatott.
- Na most be ne savanyodj. - dorgálta meg nejem. Mi történt ezek után?
- Béla témát váltott, és visszamentünk az asztalhoz. Aztán egész este csak táncoltunk, és ittunk. Nem tudom mikor értünk vissza a campingbe, de másnap délbe ébredtünk fel. Az egész napot az agyba töltöttük, és csak este mentünk el egy kisebb sétára a tengerparton.

Másnap reggel Béla ébresztett.
- Jössz horgászni? A mólóról indul egy hajó, és meg van hely rajta.
- Elmennék, de nincs felszerelésem. - válaszoltam, miközben megpróbáltam felébredni.
- Nem kell semmit hoznod. Adnak mindent. A beugrót meg én állom. - válaszolta, és türelmetlenül toporgott.
- OK, de szolok Jutkának.
- Siess. Én meg haza ugrok egy meleg pulóverért. A tengeren reggel még hűvös van. - hátat fordított, és sietős léptekkel elindult. - Majd el felejtettem. Klári bemegy ma a varosba. Ha Jutka gondolja bemehetne vele. Legalább nem érzi magát egyedül, és nem morog, ha később jövünk vissza. - megint hatat fordított nekem, és eltűnt a lakókocsiban. Egész délelőtt kinn voltunk a tengeren. Hát nem fogtuk meg a fehér bálnát, de azért vacsorára elég lett. Visszafelé jövet, láttunk egy hajót, amin valami filmet forgattak. Nem mehettünk közel hozza, mert motorcsónakok vigyáztak, hogy ne kerüljön oda hivatlan hajó.
- Ez az. - kezdte Béla. - Csináltál már sexet kamera előtt?

Kérdése váratlanul érintett, úgy, hogy csak nagyra nyílt szemekkel bámultam rá.
- Dugtál már Jutkával, mikor valaki filmezett? - ismetelte meg kérdését.
- Nem - válaszoltam végre - De nem hiszem, hogy Jutka belemenne ilyenbe.
- Az csak a tálalás kérdése. - okoskodott Béla.
- Ha ügyes vagy, meg tudod győzni róla. És ha ki akarod próbálni, meddig mehetsz, kérd meg, hogy mással csinálja, miközben te nézed őket. - győzködött Béla, és egész tűzbe jött magyarázkodás közben - nekem van egy barátom, ő pornófilmeket csinál, és éppen itt vannak a közelbe. Én azt sem tudtam mit csináljak. A legszívesebben szájon vágtam volna, de aztán valami hülye, kíváncsi érzés kerített hatalmába. Hogyan reagálna rá Jutka, ha ilyent kérnék tőle?

A két bevásárló bajnok csillogó szemekkel üdvözölt bennünket.
- Sziasztok halászok! - kiáltott Klári, mikor hazaértünk - Hol vannak a halak? Nem híztunk el a vacsorától. Finom volt a hal, de négy személynek elég kevés. A maradék kalóriát aztán vörösborral pótoltuk. Mikor Kláriék elköszöntek, Bélát halkan megkérdeztem.
- Te már csináltad?
- Mit? - kérdezte, mintha nem tudná, hogy mire gondolok.
- Hat a kamera előtt.
- Persze. Mit gondolsz miből fedezem a nyaralásunkat?
- Klárival? - sutyorogtam csodálkozva, hogy a többiek ne értsék miről is beszélünk.
- Igen. Vele is, meg másokkal is.
- És Klári mit szól hozza?
- Neki tetszik a dolog. Ha én kifáradok, néha meg két vagy három fiatal sráccal is megbirkózik. Ettől a választól aztán teljesen kiakadtam. Mikor megint ketten voltunk, oda fordultam Jutkához.
- Tudod, hogy Béláék miből fedezik a nyaralásukat?
- Tudom. - mondta Jutka, mosogatás közben - Filmeznek.
- Honnan tudod?
- Ma mesélte el Klári, vásárlás közben.

Gondolkodóba estem, aztán megkérdeztem.
- Mit vettetek?
- Találtam pár édes blúzt, meg egy kis bugyit. - kacsintott ram ravaszul
- Hol vannak?
- A blúzok a barna bőröndbe.
- És a bugyi?
- Találd ki. Jutka mögé álltam. Átöleltem, és kezeim hasát, majd melleit simogatták. Hosszú haját félretolva nyelvemmel kerestem azt a pontot, ami mindig ledönti a lábáról. Farkam ágaskodva keresett egy helyet a nadrágomon, ahol kibújva megszabadulhatna kényszerzubbonyától.
- Hagyd, hogy befejezzem a mosogatást! Ne legyél türelmetlen. Na! - megpróbálta kiszabadítani magát karjaimból, de nem túl nagy sikerrel. Nyelvem füle mögött csiklandozta bőrét, majd ajkaim közé véve fülcimpáját gyengéden beleharaptam.
- Tudod, hogy ennek nem tudok ellenállni. - aztán megadóan elernyedt. Fejét hátra hajtva, nekem támaszkodott, és keze derékszíjamat tapogatta. Nadrágom hamarosan lecsúszott a derekamról. Kezébe vette pallosomat, és lágyan masszírozta. Rövid szoknyája alá nyúlva le akartam venni a bugyiját.
- Ne. Hagyd. Nem szükséges. - megfordult, a szemembe nézett, majd szájon csókolt.

Átölelve derekát felültettem a mosogatóra. Alig ült biztosan, lábaival átölelte derekamat, és testemet magához húzta. Arra gondoltam, hogy legalább félre kéne húzni a bugyiját, de ebben a pillanatban megéreztem szőrzetét, sőt farkam be is csúszott forró, nedves lyukába. Hátra tett két kezére támaszkodott, lábaival még szorosabban ölelte derekam, popsiját megemelte, és vad iramot diktálva ficánkolt kéjtől duzzadó dákómon. Mellei kicsúsztak a kigombolt blúz alól, és úgy dobálóztak, hogy kezeimmel kellett megtartanom őket. Mellbimbója kemény és barnás színű lett. A lámpa fénye ráesett combjaira, és csillogó fényárral öntötte el egész ágyékát. Ekkor vettem csak észre, hogy Jutka új bugyiján egy csipkékkel szegélyezett nyilas van. A fekete bugyi fehér csipkéi úgy simultak Jutkára, mint ahogy egy ráma a képet körbefogja.
- Mit szólnál hozzá, ha bennünket valaki filmezne? - suttogtam bizonytalanul fülébe.
- Én igen felpörögtem, mikor te Magdit dugtad. De Pistit ismerem. Nem tudom mit éreznék, ha egy idegen lenne mellettem. - válaszolta, és újból szájon csókolt. Átöleltem a derekat, leemeltem a mosogatóról és a konyhai asztalkához vittem. Letettem, és megfordítottam. Jutka rákönyökölt az asztalra, farát felém tartva. Szoknyáját fellebbentve kreolbarna feneke hívogatóan mocorgott előttem. Letérdeltem, nyelvemmel combját nyalogatva, középső ujjam csiklóját simogatva és hüvelykujjam fenekének remegő nyílását masszírozta.

Jutka légzése felerősödött, teste remegni kezdett. Az asztalkába görcsösen kapaszkodó kezein izzadságcseppek nedvesítették be az abroszt, és halk, elfojtott sikollyal, rezgő térdekkel elelvezett. Izmai elernyedtek, vonaglása lecsillapodott, lélegzete fáradt de normális lett. Felállt, megfordult, és két kezével nagyot lökött rajtam. Bokáimra csúszott nadrágom akadályozta mozgásom, úgy, hogy rövid tántorgás után, mikor elértem az ágy szélét, egyszerűen hagytam, hogy hanyatt vágódjak.
- Te suft! Nem meg mondtam, hogy először mosogatni akarok? - nézett rám, fenyegető villámokkal a szemeiben. De aztán hozzam lépett, letérdelt, és izzó makkomat nyalogatta. Kezei kiszabadítottak lábaimat a nadrágszárból, majd felemelve vállára tette. Rövid játszadozás után térdhajlataimat megfogva szétfeszítette lábaimat. Nyelve makkomról a golyóimra vándoroltak, és szája, mint egy porszívó beszippantotta zacskómat. Leengedte lábamat, átfordult felettem, és a számra ült. Lábaimat ismetelten megemelte, hogy térdhajlataimat honalja alá helyezhesse. Kezébe vette fenekemet, miközben punciját a számra tapasztva ide-oda mocorgott. Nyelve farkammal játszadozott. Néha mélyen beszívta heréimet, hogy aztán nagy cuppanással megint kiengedje őket a szájából. Egyszer csak nyelve belenyalt fenekembe.

A legszívesebben felvisítottam volna a gyönyörtől, de számat elnémította bársonyos puncija. A következő pillanatban elengedte lábaimat, ráfeküdt a hasamra, és erős szájmunkába kezdett. Pöcke úgy feldagadt, hogy mar nem csak nyaldosni, hanem szopogatni is tudtam. Aztán meleg érzés öntötte el testemet. Bőrömről izzadság csorgott az ágyneműre, izmaim megfeszültek, és hangos hörgéssel akkorát élveztem, hogy a fehér láva betakarta Jutkának száját, arcát és hajara is jutott.
- Na! - mordult rám Jutka - Ez a köszönet, hogy hagytam magam feltartóztatni a mosogatástól. - aztán elmosolyodott, és visszament a maradék mosatlan edényhez. Rendbe szedtem az ágyat, segítettem eltörölgetni, aztán tusolni mentünk. A campingnek csak egy nagy tusolója volt, középen deszkából összetákolt válaszfallal. Késő éjszaka lett, mikor odaértünk. Az egész környéken sötét volt. Mindenki aludt. Beleptem, és szemügyre vettem a tusolót. Egy elég rég nem renovált, de tiszta, megkopott színű falak között öt darab tusolórózsa meredezett az oldalfalról halk csöpögéssel. A válaszfalon egy kis lyukat fedeztem fel. Egy törölközőakasztó alá fúrták, vagy kaparták. Nem volt túl feltűnő. Kiosontam és körülnéztem. A női tusolóból víz csobogása hallatszott, de különben minden csendes. Visszalepve a tusolóba, átnéztem a lukon. Jutka törölközőjének a szélét, és majdnem az egész női tusolót be lehetett látni. Jutka már végzett a szappanozással. Éppen visszaállt a tus alá. A langyos víz rácsorgott hajára, végigfolyt hátán, és fenekén csíkokban pörgött lefelé a buborékos szappanhab. Nejem megfordult. Szép arcát a vízsugaraiba fordította, és szemmel látható élvezettel mosatta le magáról a habot. Szép formájú mellein csillogott a lámpa sárgás fénye.

A víz hasán lefolyva szeméremszőrzetét lelapította, és testére tapadva izgatóan mozgott a víz rohanó áradatában.
- Jutka - szóltam át a lyukon - Jutka - susogtam ismetelten
- Mindjárt jövök. - kiáltott Jutka vissza - csak lekell mosnom magamról a szappant.
- Tudom. Csak azt akartam mondani, hogy igen jól nézel ki tusolás közben.
Jutka körülnézett, majd megint megszólalt.
- Hol vagy?
- A férfitusolóban. Latod azt a kis lyukat a törölköződ mellett?
Jutka szemeivel keresgélt, majd vizet vett a kezébe, és a falra locsolta.
- Nem szégyelled magad, nős ember létedre kukucskálni?
- Oh de nagyon. - válaszoltam - Nem vagy kíváncsi rá, hogy mennyire? Mar egészen bele merevedtem a szégyenkezésbe.
- És most meg akarod dugni azt a deszkafalat?
- Inkább gyere át. - kérleltem
- Gyere át te. - jött a válasz a másik oldalról. - Neked ugyan olyan messze van mint nekem.
- Jól van. Tudod mit? Gyere ki a tusoló elé, és ott találkozunk. - láttam Jutkán, hogy egy pillanatra gondolkozik, aztán oda jött a falhoz, levette törölközőjét, körbe tekerte magán, és elindult az ajtó felé. Én is így tettem. Törölközőmet magamhoz véve igyekeztem kifelé.
- Hát veled mi történt? - fogadott nejem a tusoló sötét árnyékában.
- Úgy nézel ki, mint aki lenyelte a fogkeféjét. - nevetett, miközben megfogta törölközőm ágaskodó részét.
- Ez nem is fogkefe, inkább tollseprű, csak a nyele kissé vastagabb.
- Mit szólnál hozza, ha kipókhálóznám a barlangodat? - egy mozdulattal leszedtem róla a törölközőt.
- És ha jön valaki?
- Most? ... Bajosan. De különben is itt olyan sötét van, hogy úgy sem láthat minket senki.

Megfogtam Jutka mellét, és nekitámasztottam a tusoló falának. Jutka közben meglazította törölközőmet, ami azonnal leesett a derekamról. Hozzá simulva nyelvem nyelvével játszott. Jutka megemelte jobb lábát. Én a kezembe vettem, és még egy kicsit emeltem rajta. Aztán térdeimet kissé behajlítva farkamat a még mindig csöpögő puncihoz tettem. Jutka kis mozdulattal váltott helyzetén, hogy szerszámom biztosabban célhoz érhessen. A nedves vénuszbarlang lassan engedett behatolásomnak, míg makkom teljesen belecsúszott. Ekkor Jutka átölelt, és másik lábát is megemelve körbe fonta derekamon.
- Így akarok hazamenni. - suttogta a fülembe alig hallhatóan. Leguggoltam, összeszedtem a két törölközőt, visszamentem a tusolóba a tisztálkodási csomagomért, majd átvittem Jutkát a másik oldalra az ő cuccáért, és haza indultunk. A camping csendes volt, majdhogy csak üresnek tűnt. Csak a mi csendes, visszafojtott nevetgélésünket halhattuk. A lakókocsiban lekapcsoltam a villanyt, a még mindig rajtam csüggő Jutkával az agyhoz mentem, kissé előre dőltem, és elhagytam magam. Belezuhantunk a takarok és párnák közé. A lakókocsi hangosan megnyikkant.
- Meg a végén szétdugjuk a lakókocsit - mondtam, és hangosan felnevettünk.
- Ilyen izgalmas utat meg soha nem tettem meg egy lakókocsi és egy tábori mosdó között. - mosolygott rám a holdvilág halványan beszűrődő fényében. Aztán átölelte ismetelten nyakamat, és vad szerelmi hadakozásba kezdtünk.
Egyszer csak nagy huppanással értem földet. Jutka mindjárt utánam mászott, és ráült szerszámomra.
- Nehogy azt hidd, hogy olyan könnyen szabadulsz! - és vad iramban lovagolt rajtam.

Nem tartott sokáig, mikor majdnem egyszerre feszültek meg izmaink, és a kéj érzése elöntötte testünket. Mikor kissé visszanyertem erőmet, fel akartam ülni, de fejem az asztal aljába ütődött. Hogy, hogy kerültünk oda, az elég homályos volt előttem. Nem kis munkába került kimászni az asztal alól, és megint az ágyba bújni. De aztán mind a ketten mély álomba merültünk. Reggel mikor felébredtem, az egész ágynemű a földön volt.
- De nagy hülyeséget álmodtam! - fordultam ébredező nejemhez.
- Képzeld el, te Bélával dugtál, Klári filmezett, engem meg valaki hozza kötözött egy strandszékhez, hogy mindent lássak, de meg se tudjak mozdulni. Meg a számat is bekötötték.
- Hat ez tényleg elég lökött alom. Nem hiszem, hogy le tudnék feküdni Bélával. Azzal az apró fúrójával még hozzám se férne a nagy hasától. - nevette el magát Jutka.
- De a filmezés nem állna távol tőled? - faggattam érdeklődve
- Ki tudja. - válaszolt. Felvette fürdőköpenyét, és keresgélni kezdett.
- Mit keresel? - kérdeztem
- A tisztaságcsomagomat.
- Nézd meg az asztal alatt. Talán leesett róla az éjszakai birkózásunk közben.
- Ááá! Megvan - kiáltott fel diadalmasan. - A székre tetted és nem is az asztalra.
Kézbe fogta a kis táskát és eltűnt a tusoló felé.