Hajnal

Hűvös hajnali szél söpört végig a meseszerű táj ködös vidékén, melyből fokozatosan egy lány csodaszép körvonalai rajzolódtak ki. Csizmája minden lépésénél cuppogott a harmatos, fényes zöld füvön. Aztán a felkelő nap fénye megvilágította a huszonéves, szép arcú lányt. Félhosszú, vörös haját -, melyet ő csak "narancsszőkének" nevezett - meglebegtette a szellő, zöld szeme pedig állta a fuvallatok jeges csípését. Egy zöld kezeslábast viselt, s bár testét teljesen beburkolta a ruha, gyönyörű, nőies idomait így sem tudta elrejteni. De nem is akarta.

Odasétált a tóhoz, de ekkor az erdő rejtekéből egy fiú lépett elő. Magas volt, erős testalkatú, sötétbarna (szinte fekete) hajú, kék szemű és az arca tetszett a lánynak. Ismerték egymást.
- Miért szöktél el? - kérdezte a fiú.
- Te ezt nem értheted... Nem tudod, mit élek át...
- Talán mert nem engeded, hogy tudjam...
- ...Nekem mennem kell...
- Nem engedem.
- Nem mondhatod meg, mit tegyek.
- Tévedsz - A fiú megsimogatta a lány sápadt arcát, akinek testét fura bizsergés járta át. Mélyen a fiú szemébe nézett. Kettejük között csak úgy szikrázott a levegő. A fiú magához ölelte, és hosszan megcsókolta a lányt. Mikor arcuk elvált egymástól, a fiú szólalt meg először:
- Most már érted, miért nem engedhetlek el? Én... - itt azonban elakadt. Nem bírta folytatni.
- Mondd ki, hogy én is kimondhassam - suttogta a lány a fiú fülébe. Ajkukat egyszerre hagyta el a bűvös szó: "Szeretlek."

Ajkaik ismét összeértek, csókjuk szenvedélyesebb volt, mint eddig bármikor. Kéjre éhes. Régóta vártak erre a pillanatra. A lány a nedves gyepre dőlt, a fiú pedig elkezdte vetkőztetni. Izgatottan zipzározta ki a lány ruháját, aki így -, mindössze fehérneműjében,- igazán védtelennek tűnt. A fiú hamar lekapta pólóját, amit aztán nadrágja követett. Lágyan megcsókolta a lányt, miközben megszabadította őt megmaradt ruhadarabjaitól. A lány teste hófehér volt, melle megfelelő méretű és - a fiú ízlésének megfelelően - kerek. Szeméremajkai csupaszon vágyakoztak a tettre kész férfitestre. A fiú szája lentebb csúszott, elidőzött a nyaknál, majd hosszan megpihent a melleknél. Csúcsukat lágyan bekapta, miközben kezével simogatta a domborulatokat. A lány halkan sóhajtott, kidolgozott hasfala megfeszült. Aztán a fiú keze a gyönyör kapujait ostromolta, a lány pedig a fiú nyakába tette lábait. Az erős kezek tapintását hamarosan a nyelv lágy simogatása váltotta fel, amihez később ismét csatlakoztak az ujjak.

A lány szemmel láthatóan nagyon élvezte az effajta kényeztetést.
- Nem várok rád tovább - suttogta, majd felült, és lesegítette a fiúról alsónadrágját. A fegyver már merev volt. A lány lágyan simogatni kezdte, később nyelvével elkezdte nyalogatni az oldalát, majd a tetejét, aztán hirtelen az egészet bekapta, és jégkrémként szopogatta, bár ez inkább forró volt, mint hűs. Fejét pedig fel-le mozgatta... Fel-le...
- Még nem akarom, hogy elmenj - hagyta abba a fiú legnagyobb bánatára. - Érzeni akarlak... - mondta kéjesen, amire a fiú még inkább felizgult. A lány ismét gyeppárnára hajtotta fejét, a fiú pedig megfogta hosszú combjait, majd könnyen behatolt a lányba. A lány felnyögött. A fiú finom volt, de határozott, a ritmus pedig egyre csak gyorsult és gyorsult, majd eszeveszett sebességbe csapott át, és mindketten nyögdécseltek a gyönyörtől. A lány aztán nehezen feltápászkodott, a fiú ölébe ült, ismét magába fogadta a szerszámot, és fel-le mozgott, miközben a fiú keze a domborulatait markolászta. A lány tempója se volt lassabb a fiúénál. Nagyon bevadult, és erőteljesen hátralökte szerelmét, így egyesülésük kéjes lovaglásba csapott át. Hangosan nyögdécseltek, majd a fegyver nem bírta tovább, és kitört belőle a fehér folyadék.

Miután ismét bevetésre kész volt, a lány hasra feküdt, és a fiú hátulról támadt. A lány feltérdelt, így a fiú átölelhette. A lány hátrahajtotta fejét, így a fiú ajka könnyen hozzáférhetett a nyakához, miközben kezei lágyan simogatták a lány hasát és melleit. Ahogy ismét bevadultak, sikerült egyszerre eljutniuk a csúcsig. Fáradtan rogytak össze, miközben tovább ölelgették egymást, és finom csókokat váltottak. Összebújva, szerelmesen érte őket a napfelkelte.