Egy rossz emlék 2.

- Nem kell kössz - húzódott beljebb a vén autótól Dia. Nem volt neki szimpatikus ez a srác...
- Ugyan gyere már... Hűl le a levegő - próbálkozott még. Egy percig némán meredtek egymásba. Ahogy jobban kihajolt a fiú az ablakon Dia szemügyre vehette az arcát. Barna haja és égszínkék szemei voltak, amik szinte világítottak. Izomtrikót viselt, amire egy nagy 89-es volt varrva. Dia érezte magában, hogy kezd megenyhülni, de józan esze azt sugallta, nem szabad beszállni ebbe az autóba.
- Egyébként Tibor vagyok! - mosolygott kedvesen.
- Én pedig Dia! - viszonozta a bemutatkozást a lány. Mire észbekapott már bent ült az anyósülésen, amellett a kedves, jóképű srác mellett.
- Akkor... Hova vihetlek? - kérdezte miközben gázt adott. De hiába taposott tövig a gázpedálba a rozzant Lada motora csak egy-egy köhintéssel válaszolt.
- Normális ez? - fintorgott Dia.
- Úgy tűnik be fog dögleni - mondta dühösen Tibor. Kikecmergett a kocsiból és felnyitotta a motorháztetőt, amiből füst szivárgott.
- Most mi lesz?! - esett kétségbe Dia.
- Hát... Semmi vész, felhívom pár barátom, akik azt hiszem erre fele mennek bulizni. Ha minden jól megy, felvesznek minket, engem elvisznek a városba téged meg haza. Ez így megfelel? - darálta a szavakat miközben próbált valamit bütykölni a jármű motorán.
- Nekem megfelel… - mondta Dia, miközben azon tűnődött milyenek lehetnek Tibor barátai.

Közben Tibor tárcsázott egy számot a mobilján, félre ment a kocsi mellől és várt, hogy valaki felvegye.
- Halló? - szólt bele egy mély hang.
- Zsolti, szia! Tibi vagyok, bedöglött a kocsim, mikor el akartam vinni egy lányt, aki stoppolt.. - mondta Tibor.
- Hol vagytok? - kérdezte Zsolt.
- A Petőfi utca előtti főúton, itt van tőlünk nem messze az OMV benzinkút - adta meg a címet.
- 10 perc és ott vagyunk, mázlitok van, közel járunk!
- És milyen a kicsike? - tette még hozzá a kérdést Zsolt.
- Szerintem elég jó - mosolygott a vonal végén Tibor.
- De, amúgy még kik vannak veled? - kérdezte Tibi.
- Hát a Pisti meg a Tóni.
- Oké, őket ismerem, na leteszem, mert itt van! - suttogott Dia megmentője.
- Csak még egy kérdés: Benne lenne szerinted egy kis gruppenben? - röhögött Zsolt.
- Óhh. Még szép! Szerintem nagyon is! - mosolyodott el cinkosan Tibi.
- Na most már tényleg szia! - súgta és letette a fiú. Megkerülte az autót és beszállt az addigra didergő Dia mellé.
- Jönnek értünk? - kérdezte a lány.
- Lebeszéltem, azt mondták 10 perc és itt vannak.
- De jó.
- Az.

- Egyébként még nem is kérdeztem, hogy mit keres egy ilyen szép lány az útszélén stoppolva?
- A kocsink beleborult az árokba innen nem messze...Velem volt egy barátnőm, Nelli, de őt már felvették...
- És téged nem?! - szorult ökölbe a keze Tibinek.
- Az az ember azt mondta, hogy csak akkor mehetek, ha lefekszem vele...
- Hát... az elég nagy ár...
- Nekem mondod?!
- Te még akkor nem is voltál fiúval, Dia?
- Én a férjemnek tartogatom magam... - pirult el a lány. Ekkor Tibinek eszébe jutott az ígérete Zsoltéknak... Egy gombócot érzett a torkában emiatt... Mi lesz, ha nem győzi meg őket az, hogy a férjének tartogatja magát?! Mi lesz, ha rendőrségi ügy lesz belőle?! Gondolkodásra több ideje nem maradt, mert ebben a pillanatban állt meg előttük egy Toyota Yaris, amiből 3 alak szállt ki.
- Ohh... Megjöttek - ujjongott Dia.
- Igen... - mormogta Tibor. Kiszálltak ők is a rozzant Ladából, hogy üdvözöljék "megmentőjüket". Tóni, Pisti és Zsolti egyenként kezet fogtak Tiborral. Amikor a lányhoz értek mindegyik megmarkolta észrevehetően a nadrágját "ott".

- Szia, kislány! - nyomott puszit a szájára a Diánál alacsonyabb Zsolt.
- Csá! - csókolt kezet az izmos Pista.
- Szia, édes! - intett Tóni.
- Na akkor mielőtt elviszünk titeket, lenne egy kis elintézni valóm a kislánnyal - vette át a szót Zsolt.
- Velem? - értetlenkedett Dia.
- Veled! Tóni, Pisti fogjátok le! - intett a fiúknak. Tibor beletörődve nézte, amint lenyomták háttal a földre Diát.
- Nyugi bébi nem lesz hosszú! - röhögött Zsolt. Felhúzta a szoknyát egészen a lány melléig.

Az apró rózsaszín bugyit félre húzta és már bent is volt 2 ujja Dia puncijában.
- Ahh ez fáj, kérlek nee! - már-már sírt Dia. Zsolt érezte, hogy ujjaitól kiszakadt a szűzhártya ezért elővette a kőkemény farkát. Nem volt túl nagy példány, de vastagságban valószínűleg mindenkit lekörözött.
- Ez az! - kiabálta, miközben beleerőltette a faszát a szűk kis punciba.
- Ahh! - üvöltötte, mikor az egész bent volt. Gyors és kegyetlen mozdulatokkal dugni kezdte Diát.