Álom 7/1

Azért, valahol szégyelte magát. Apuka, anyuka pici fia bevonul katonának, és egy hét után a kórházban köt ki...

Szó se róla, nem ehhez volt szokva. Az egy hét alatt az idegességtől nem volt széklete, a fűtetlen körlettől meg tüdőgyulladást kapott. A századparancsnoka saját kocsijával vitte be a katonai kórházba, útközben vígasztalva, hogy mindent meg lehet szokni. Igaza lett, utána többet semmi baja sem volt. A kórházi első hét a gyógyulás jegyében telt el, ám a második héten - mint kiderült - visszajött szabadságról az egyik fiatal ápolónő. A fiú amikor csak ideje engedte - éppen nem kellett vizsgálatra mennie, nem volt vizit - igyekezett a lány közelében lebzselni. Még azt is felvállalta, hogy időnként besegít a munkájukba, így a többi, talán irigy, idősebb nővér elnézte nekik az együttlétet.

Már néhány nap után érezték a vonzalmat egymás iránt, de a lehetőségeik meglehetősen behatároltak voltak. A kórházban nem igazán volt alkalmas hely az intim együttlétre, a városba meg nem mehettek, hiszen a fiú mint katona nem hagyhatta el az intézményt. A kórteremben ahol a fiú gyógyult, három ágy volt. Az ajtó felőlin egy idős úr feküdt valamilyen belgyógyászati problémával, rosszul hallott, nehezen mozgott, sokat aludt. A középsőn a fiú "lakott", az ablak felőli üres maradt, miután használóját hazaengedték. Az első "majdnem sikerült..." alkalmával a lány a reggeli, és a vizit után az öregúrral foglakozott. Fürdetés címén, nedves ruhával áttörölgette a tatát. Ágyneműt cserélt, szóval ellátta az öreget. Véletlen-e vagy sem, a két ágy közé állva dolgozott szorgosan, időnként le-lehajolva. A srác tágra nyílt szemmel bámulta a rövid köpeny alól felbukkanó, a bugyi által alig takart formás popsit, a combok között a nagyajkak vonulatát.

A reggelis edényeket összeszedő alkalmazott a kocsiját a bejárati ajtó előtt állította le, így a kórterembe csak annak eltolása után lehetett volna bejutni. A lány mosolyogva hátra nézett, a tátott szájjal bámuló legényre, és közelebb pucsította a fenekét hozzá. Aki nagy levegőt vett, és még fekve az ágyon benyúlt a kívánatos combok közé, és határozott mozdulatokkal simogatni kezdte a combjait. Bár egy pillanatra benn szorult a levegője, farát illesztgetve tovább törölgette a beteg hátát a nedves ronggyal. A fiú pillanatok alatt ráérzett a dologra, és bőszen markolászta a fenekét, simogatta az ágyékát, amire a lány csendes riszálással válaszolt. Felbátorodva félrehúzta a parányi fehérneműt, és lágyan izgatni kezdte a már meglehetősen nedves kisajkak környékét.

Egyre lassabb mozdulatokkal, meg-megakadva végezte már csak a munkáját a lány, és ködösödött a tekintete, amikor felszabadult a bejárat. Nehezen sikerült erőt vennie magán, és határozottan félrelépve befejezte a pettinget. Gyors mozdulatokkal fejezte be az öreget, s már ment volna, amikor tekintete a kétségbeesett pofát vágó, a lepedő alatt magához nyúló srácra esett. Elvigyorodott, és a szennyeskocsit villámgyorsan betolta a két ágy közé, hogy az öregtől és az ajtótól takarva legyenek. Lekapta a fiúról a lepedőt, szelíden félretolta a srác önmagát markolászó kezeit, majd egy steril törlőkendővel letakarva a meredező tagot, húzogatni kezdte a fitymát le-föl. Néhány mozdulat elegendő volt a kiéhezett ifjúnak, és máris eláztatta a kendőt. A lány gyakorlott mozdulatokkal felitatta a nedveket, és már libbent is ki a folyosóra tovább dolgozni.

Egy másik alkalommal, a teherliftben állva jött el a kedvező alkalom, ugyanis a legfelső szintről, az alagsorban lévő mosodáig kerek öt percig vánszorog a lift. Szerét ejtették, hogy ők juttassák le a cuccot. Amint rájuk záródott az ajtó, egymásnak estek. Pillanatok alatt padlóig zuhant a lány bugyija, alig maradt ideje, hogy papucsa sarkával felemelje a kezéig, hogy zsebre tehesse, és kezével máris gyúrni kezdte a fiú szerszámát. A srác két kezével felhajtotta lány köpenyét egészen a derekáig, majd ugyanazzal a mozdulattal továbbhaladva a kebleket vette kezelésbe. Vadul, célratörően fedezték fel egymás testének rejtett zugait is. Már a negyediknél járhattak, amikor a lány szemben állva a fiúval, egyik lábát a kocsira feltámasztva, felkínálta lüktető ágyékát a pizsama sliccén peckesen kikandikáló vitéznek. A fiú azonnal megtámadta a párásan, mi több csatakosan szétnyíló kisajkakat, és elemi erővel igyekezett pumpálni. Ám hiába igyekezett homorítani a lány, előrefeszítve ágyékát, hiába feszült ívbe a fiú háta, csak nem sikerül elég mélyre döfnie peckes vitézét.

Már a másodikon voltak amikor rájöttek, hogy ez így nem tökéletes. Egyszerre kapcsoltak, és a lány hátat fordított a fiúnak, és a kocsiba kapaszkodva lehajolt. A fiúra az elé táruló panoráma, a formás farpofák, a popsi nyílás sötétje, a már vörösen izzó szétnyíló hüvelybemenet, észbontó hatással volt. Szinte révületben állt szorosan a farpofák közé, és lassan kiélvezve minden millimétert tövig vezette a lompost a helyére. Amikor beért, megkapaszkodott a lány melleiben, és amennyire a szűk hely lehetővé tette, magára feszítette, majd eltolta magától, hogy éppen csak a makkja hegye érintette a máskor petyhüdt, ráncos, most azonban telt, feszes, élettel teli, kéjnedves ajkakat. Azután ismét hagyta, hogy beszívja magába, és újra ráfeszítette magára a lány testét.

A földszintnél már egyenletesen döngették a kocsival az ajtót. Egyiküknek sem volt annyi önkontrollja, hogy mérlegeljenek. Ott, és akkor csak az számított, hogy egymást kielégítsék. Az alagsorban kinyílt az ajtó. Szerencséjükre senki sem járt arra. A lány már nem látott-hallott semmit. Ő már lebegett. Mindenhogyan. A fiú a dereka, csípője alá nyúlt, és mintegy ráemelte a falloszára a kocsiba már csak görcsösen kapaszkodó leányt, akinek lábai így nem érték a talajt. Így, ilyen furcsa vonatot alkotva döcögtek ki a félhomályos alagsori folyosóra. A szemközti falban akadtak fel. Az ütközés zökkenője, a fiú lendületes taszítása volt az utolsó csepp a lánynak. Szinte vizet facsart a kocsi fogantyújából a szorításával, torkából artikulátlan sóhaj-hörgés-sikoly egyvelege tört elő, miközben, ha tehette volna a fiú egész testét beszippantotta volna magába.

Így azonban hüvelyizmaival hol megszorongatta a fiú falloszát, hol eleresztette ütemesen. Ezt a fiú sem viselte semeddig sem, kék-zöld foltokat markolva a lány csípőjére, húzta, tolta magát a lányba, azt remélve, hogy az agyát is belepumpálja ebbe a gyönyörbe. Hosszú másodpercekig vonaglottak egyetlen egyesült embercsomagként, mire orgazmusuk lecsendesedvén eszméltek, hogy egy folyosón vannak. A lány állását féltve, lihegve törölte ki egy papírzsepivel csöpögő ágyékát, rángatta fel bugyiját. Puszit lehelt a falnak támaszkodó társának arcára, és elindult tulajdonképpeni céljuk, a mosoda felé.