Ajándék II.

Néztem a plafont. Igazából nem nagyon láttam semmit, mert még mindig annak a fantasztikus élménynek a hatása alatt álltam ( feküdtem ), ami az előbb történt meg velem. Nem tudtam hova tenni a dolgot. Ha délelőtt azt mondja nekem valaki, hogy éjszaka egy csodálatos lány elrepít a gyönyörök felhői közé, kiröhögtem volna. Nagyjából tisztában vagyok azzal, én milyen vagyok, és hogy milyenek a nők. Persze ezekben a lényekben pont az a legvonzóbb, hogy kiszámíthatatlanok, kiismerhetetlenek, hogy nem lehet őket tipizálni. Mégis, nem szokott ilyen egyszerűen összejönni a dolog. A lányok szeretik, ha „vadásznak” rájuk, ha megy a flört, indul a kapcsolat. Aztán persze, ha minden jól alakul, ugyanaz lesz a vége. De az, hogy egyetlen este alatt, ilyen egyszerűen és magától értetődően történjenek a dolgok az nem általános. Legalábbis nálam nem az. Valahogy minden olyan egyértelműen, szinte természetesen történt. Az, ahogy egymáshoz értünk, olyan volt, mintha már sokadszor keresnénk egymás kedvét, mintha nem először csinálnánk. Nem igazán értettem.

A fürdőszobában Kriszti elzárta a csapot, hallottam, ahogy becsukja a ajtót. Átfutott az agyamon a kérdés, mi lesz most? Ahogy belépett, lekapcsolta a villanyt. Szinte alig láttam. Odajött hozzám, fölém hajolt és könnyedén megérintette a szájával a számat. Megint az a kellemes mentolos illat.
- Nem tusolsz le ? – kérdezte, bár szinte felszólításnak tűnt - a kék törcsi a tiéd.
- Dehogynem – válaszoltam kicsit meghökkenve, aztán az utcáról beszűrődő fényeknek köszönhetően viszonylag baj nélkül kibotorkáltam a fürdőszobába. - Tisztaság és rend volt. Attól, hogy Kriszti zuhanyozott egy kis pára lengte be a fürdőszobát, és kellemes illat. A fogason ott lógott egy hatalmas kék fürdőlepedő mellett egy halványszürke, még nedves törölköző is. Beleálltam a kádba, megnyitottam a vizet. Nagyon jól esett a langyos vízsugár, csak most vettem észre milyen fáradt vagyok. Nem volt egyszerű ez a nap. Tusfürdőt keresve körülnéztem és megláttam a kád szélén „for man-t”. Nem lehet ennyire figyelmes valaki! Törölközőt is kapok, tusfürdőt is, ez a lány igazán nem átlagos! Megtörölköztem, a törcsit a derekam köré csavartam.

Megint körül néztem a fürdőszobában. Nem is tudom, talán annak a jelét kerestem, van-e férfi Kriszti életében. De nem láttam se borotvát, se papucsot, se férfi dezodort. Persze a szekrénybe nem kukucskáltam be, annyira azért nem vagyok bunkó. Ahogy a mosdóra néztem újabb meglepetésként egy becsomagolt fogkefét vettem észre. Szóval ez is nekem van kikészítve. Fogmosás közben megéreztem a közvetve már jól ismert mentolos ízt. Kinyitottam az ajtót, kellemes, halk zenét hallottam. A szobából halvány fényt láttam kiszűrődni. Ahogy megálltam az ajtóban láttam, hogy Kriszti meggyújtott két gyertyát. Ő az ágyán feküdt. Jó széles franciaágya volt, valami sötét színű ágyneművel. Ahogy oldalt feküdt az ágyon a fejét megtámasztotta a kezével. Mosolygott, megütögette maga mellett az ágyat és azt mondta:
- Ide jöhetsz!

Gyönyörködve néztem. az egész annyira hihetetlen volt! A gyertyafény pont annyira volt elég, hogy minden lássak, de valamiféle sejtelmes hangulatot is árasztott. Ahogy lefeküdtem mellé, meg kellett állapítanom, hogy nagyon szép teste van. Formás, izmos, egyenletesen barna mindenhol. Éreztem a bőréből áradó illatot, ugyanazt, amit a fürdőszobában. A haját valamivel hátra fogta, jól láthattam a szemeit. Mosolyogva nézett rám, a szeme huncutan csillogott.
- Na mi van, Főnök? – kérdezte, és én nem tudtam, hogy komolyan beszél-e.
- Nem vagyok a főnököd! Egyébként semmi sincs, csak nézlek, mert szép vagy.
- Köszönöm, aranyos vagy – megérintette a mutatóujjával a számat – ügyes a szád. Finom volt amit csináltál. - Teljesen elképedtem. Ez a lány aztán tényleg különleges. Egyszer elpirul, ha valami sikamlósat mond az ember, máskor meg olyanokat mond, hogy kettéáll a fülem.
- Örülök, hogy tetszett – mondtam, mert nem tudtam mit kellene válaszolnom. – Nekem is jól esett a járandóság. Egyszerre nevettük el magunkat. Ahogy nevetett a mellei fel-le ugráltak. Hanyatt dől az ágyon, én pedig fölé hajoltam.

Megfogta a nyakamat, csókolózás közben simogatta a hátamat, a körmeivel egészen finoman karcolgatta a bőröm. Éreztem, hogy a farkamnak is tetszik ez a becézgetés, elkezdte emelgetni a fejét. Kriszti szája egyre követelődzőbb lett, erősen csókolt, a nyelve forgott a számban. Én is simogattam, ahol értem, a haját, a nyakát, a vállát. Az ujjaim követték gerincének ívét egészen le a félgömbök közé. Az egyik combját átemelte a derekamon, a hasát egészen hozzám nyomta. Ahogy a kezem egyre lejjebb haladt megéreztem, hogy újra kíván engem, megint akarja. Szeméremajkai nedvesek voltak és duzzadtak. Érintésemre egy kicsit mindig megremegett, és ujjam egyre könnyebben csúszkált kelyhében, már megint vibrált a puncija. Amikor véletlenül hozzáértem a másik nyíláshoz éreztem, hogy összeszorítja.
- Ezt most nem akarom – súgta, és talán büntetésből, kicsit beleharapott a fülembe. Elindult a szám a testén lefelé, hogy megint megkóstoljam azt a finom ízt, amit már korábban volt alkalmam megtapasztalni. De Kriszti nem akarta. Erőteljesen rám fordult és hanyatt fektetett. Ott ült a hasamon, a cerkám éppen hozzáér a fenekéhez. Két tenyerével megtámaszkodott a vállaimon, lenézett rám. Egy hajtincse pont a mellbimbójához ért, az arca félhomályban volt, de láttam, hogy mosolyog:
- Tussal nyert Krisz! – mondta nevetve. Rám dőlt és egyszerűen belenyalt számba.

A nyelve elkalandozott a nyakamon, a fülemen, cirógatta a bőröm. A keze még mindig a vállamat markolta , egy kicsit belemélyesztette a körmeit a bőrömbe. Két kézzel átkaroltam, simogattam a hátát, a fenekét, és mindent, amit elértem. Kriszti hátra nyúlt és elkezdte simogatni a zacskómat. Óvatosan morzsolgatta heréimet, aztán két újjal elkezdte húzogatni a bőrt rudamon. Hamarosan a maximumon voltam. Persze ezt Ő is észrevette. Egy kicsit megemelte a csípőjét, makkomat oda igazította ahova való, és lassan beleereszkedett. Valami hihetetlen forróságot éreztem, úgy éreztem a paradicsomban járok. Kriszta lassan mozgatta a csípőjét, szinte csak jelzésszerűen, mégis olyan fantasztikus érzés volt, amilyet még talán sohasem éreztem. Megfogtam fenekét, és lassan én is felvettem mozdulatainak ritmusát. Felemelkedett a vállamról és ettől még jobban belé csúsztam. Hátra hajtotta a fejét. Ahogy felnéztem, láttam, hogy szemeit lecsukva teljesen befelé figyel. Valami furcsát éreztem a farkam körül, belül is mozgott. Izmai összezárultak és elernyedtek, szinte hullámoztak körülöttem.

Még soha nem éreztem ilyent. Próbáltam gyorsítani a tempón, de nem engedte, továbbra is Ő határozta meg az iramot. Láttam ahogy a bőrén apró izzadságcseppek csillognak, mellbimbói hetykén meredtek fölfelé. Felnyúltam és megfogtam az egyik cicijét, apró rándulás jelezte, hogy már várta az érintésemet. Hihetetlen volt figyelni, mennyire átadja magát az élménynek. Kezdtem aggódni, mert tudtam nem bírom sokáig, és nem akartam csalódást okozni neki. Összeszorítottam a fogamat, próbáltam másra koncentrálni, végig gondolni a napot, de nem ment egyszerűen. Aztán hirtelen megállt a mozgásban, megfeszült és egy furcsa hang hagyta el a torkát. Éreztem ahogy rászorul a teste a farkamra. Ütemesen összehúzódott, lüktetett a punija a cerkám körül. Egészen benne voltam, éreztem ahogy éget belül. Nálam is átszakadt a gát és elindult a pumpa. Ömlött belőlem a gyönyörnedv, úgy éreztem az egész gerincvelőm átmegy belé. Egész testével rám borult. Lihegtünk egymás nyakába, verejtékünk összekeveredett.

Éreztem a mellkasomon ahogy mind egyenletesebben veszi a levegő. A farkam lassan kicsúszott belőle, ami utána jött összekent engem is. Simogattam, haját, a tarkóját, a vállát. Hihetetlenül éreztem magam. Lassan oldalra csúszott, mellém feküdt, a szeme még mindig be volt csukva, az egyik lábát továbbra is derekamon hagyta.
- És most aludjunk – mondta, és egészen lágyan megcsókolta a számat. Néztem, ahogy lehunyt szemmel fekszik ,mellettem és nagyon szépnek találtam. A szája néha megrándult, mintha mosolyogna.
- Nem ér lesni! – suttogta és két újjal lefogta a szemem. Behunytam a szemem. Nem akartam aludni, de az egész napos hajtás, idegeskedés na meg az éjszakai svédtorna meghozta gyümölcsét, én is elaludtam.

Amikor reggel felébredtem egyedül feküdtem az ágyban. Éreztem magamon Kriszti és a saját izzadságom illatát, meg az éjszaka nedveinek maradványit. A konyha felől kávéillat szállt a szobába. Kikászálódtam hogy megkeressem a lányt. Szabadidő ruhában ült a konyhapult mellett és kávézott!
- Jó reggelt, Főnök! Kész a kávéja. – mondta mosolyogva - Jól néz ki így egyszál lógóban!
- Aha – válaszoltam, de tényleg elég hülyén éreztem magam. Behúztam a nappaliba cuccaimért, aztán elmentem zuhanyozni. Szépen felöltözve tértem vissza, bár az ingem nem mutatott valami fényesen. Leültem Kriszti mellé, megköszöntem a kávét. Nehezen találtam szavakat. az előző éjszaka olyan fantasztikusra sikeredett, hogy nem tudtam mit is kellene mondanom. Kriszta jó emberismerő lehetett, mert rögtön átlátott rajtam.
- Nem kell mondanod semmit. Kialakul.
- Köszi. Tudod nem szoktam ilyesmit csinálni, de itt nagyon jól érzem magam. Ciki, de még a teljes nevedet sem tudom.
- Megtudod, ha akarom – megint nevetett – de lassan menned kellene, mert nekem is el kell mennem.
- Elviszlek – ajánlottam gálánsan sofőrszolgáltaimat.
- Anyuékhoz megyek, itt laknak a másik házban, de azért aranyos vagy.

Együtt mentünk le a kapuhoz. Kint elég csípős hideg volt, de szépen sütött a nap. Bírom az ilyen időt, különösen ilyen éjszaka után. Józanító. Odakísért az autómhoz, könnyedén hozzám bújt és megcsókolt.
- Még a telefonszámodat sem tudom – mondtam és egy kicsit ijedt voltam, hogy nem fogom tudni elérni.
- Ebben minden fontosat megtalálsz – és előhúzott a kabátjából egy borítékot. – Csak akkor bonthatod ki, ha már hazaértél! Ne csalj, mert úgyis megtudom! - olyan kedvesen mondta, hogy tudtam, nem fogom átverni. Tetszett a játék. Beültem a kocsiba, a fenekem majdnem odafagyott az ülésre.
- Na menj már, mert megint megfagyok! – mondta.
- Majd felmelegítlek!
- Meglátjuk – súgta Kriszti és intett, hogy tényleg menjek már.

Elhúztam. Végig azon gondolkodtam, mi lehet a borítékban. Biztos van pasija és ezt írta le. A csajok ilyenek, inkább írnak, mint hogy beszéljenek, mert szerintük így egyszerűbb. Persze lehet, hogy csak romantikus játékot játszunk, és a levélben a következő randevúnk időpontját találom. Izgalmas volt a dolog. Megálltam a kapu előtt és felnyitottam a borítékot. Kivettem a lapot melyen ez állt:

„ Tisztelt Megrendelőnk! Nagy örömünkre szolgált, hogy Karácsonyi Partnertalálkozójukat cégünkkel bonyolították le! Bízunk abban, hogy kis ajándékunk megelégedésére szolgált!
üdvözlettel: … „