A rózsaszín Cadillec

Egy kis bányászfaluban nőttem fel nyugat Angliában. Hamar megtanultam, hogy milyen is vakondként élni a föld alatt, apám már nyolcévesen levitt magával vizet hordani. A nehéz munka megedzett, és tagbaszakadt fiatalember lettem. Nem sok szórakozás akadt a magamfajtának. Esténként az egykorú srácokkal vagy moziba mentünk, vagy leugrottunk a tóhoz fürödni, vagy horgászni. Nevetve, egymást heccelve méregettük férfiasságunkat. A tóhoz menet elmentünk az uraság kastélya mellett. Ábrándoztunk, hogy milyen is lehet a világ odabent. Egy nap egy rózsaszínű Cadillec fordult ki a kapun, és egy gyönyörű szőke lány ült benne:
- Ki ez a lány? – kérdeztem csodálkozva.
- Bessy, a baronessz. Csinos mi? Svájci úri iskolába jár. A szünidőbe van csak itthon. – Mondta mindig jól értesült barátom Peter. Este mikor leoltottam a lámpát a lány arca lebegett előttem. Azt képzeltem, hogy belép a szobámba, és mellém bújik az ágyban. Simogat, és megfogja a farkamat. Hamarosan elélveztem, és lázas, nehéz álomba merültem. Reggel, mikor készültünk a bányába, Peter oda jött hozzám:
- Képzeld, tegnap a Királytetőn látták Bessyt, ahogy egy sráccal kefél a szomszéd faluból. Elbújtak a tisztáson, de Michael, meg a lány, akivel jár, pont oda mentek. Úgy látszik, unatkozik a kicsike.
- Hát én is szívesen elűzném az unalmát – nevettem, azzal vettem a szerszámaimat, és beszálltam a liftbe.

Műszak után nem mentem el a többiekkel a moziba, hanem felkapaszkodtam a Királytetőre, és elbújtam a tisztás mellett, egy csalitosba. Nem kellett sokáig várnom, és a rózsaszínű kocsi kicsit sötétedés után bekanyarodott a tisztásra. Ketten ültek benne, a lány és Peter. Elmosolyodtam barátom szemfülességén, és izgatottan vártam a fejleményeket. Csókolózni kezdtek, aztán Peter úgy láttam, hogy lehúzza a lány bugyiját, és már benne is volt. Alig tartott az aktus egy negyed órát, barátom kielégült képpel szállt ki a kocsiból, a lány pedig dühösen elhajtott.
- Szegénykém – mondtam magamban, - én nem hagynálak félbe.
Alig vártam megint az estét. A műszakvezető kétszer is rám szólt, mert lassan végeztem a munkám. Otthon gyorsan bekaptam a vacsorámat, aztán siettem föl a tisztáshoz, és abban reménykedtem, hogy Bessy majd egyedül jön föl, de csalódnom kellett. Amikor oda értem, kocsiban most a Lóképű Tom ült mellette. Tom éppen a lány mellét szopta, ő pedig élvezettel vetette hátra a fejét, és az ajkát harapdálta. Tom egy idő után kigombolta Bessy nadrágját is, és két pillanat múlva ismét kirepült az ablakon a bugyi, a kocsi pedig vitustáncba kezdett.

- Várj még, ne olyan gyorsan – lihegte a lány, de Tom is hamar elélvezett, és két gyors csók után elment. A lány sírva fakadt, már éppen oda akartam menni, amikor a gázra lépett, és elrobogott. Másnap éppen az úton lépdeltem fölfelé, amikor lassított mellettem a kocsi.
- Hová, hová ? – nevetett rám a lány.
- Csak csillagot számlálni.
- Gyere, ülj be mellém, fölviszlek a tetőre.
- Köszönöm – mondtam, és azzal beültem mellé. A tisztásra kanyarodtunk, megállt, majd elragadóan rám mosolygott. Megsimogattam a haját, majd az arcát. Elhatároztam, hogy a mennybe repítem, és nem bánok el vele olyan röviden, mint a többiek.

Lassan a nyakam köré fonta a karját, és megcsókolt. Forrón, szinte nyelvem minden részét becézgetve. Kigomboltam a blúzát, és a melleit kezdtem el csókolgatni, simogatni. Szakállammal meg - meg dörzsöltem a bimbókat. Bessy egyre jobban élvezte.
- Gyere, Kedves itt szűk a hely – mondtam , azzal kimentünk az autó elé. Én a motorháztetőre ültem, és elővettem merev szerszámomat, ő pedig egyből megértette, hogy mit is akarok. Bekapta a farkamat, és elkezdte szopni. Nyalta, becézgette. Egy pár perc múlva azt hittem, hogy eldurranok, így gyorsan fölfektettem a helyemre, és lehúztam róla a bugyit. A lány csalódottan nézett rám, ám hamar elmúlott a rossz érzése. Elé térdeltem, és szakállammal belecirógattam nedvesedő ölébe, aztán a nyelvemmel kezdtem el ingerelni. Lihegve kapkodott az új gyönyörtől. Nyelvemmel először csiklóját birizgálta körkörös, ütemes nyalásokkal, aztán ujjammal benyúltam hüvelyébe, és egyre hevesebben cirógattam.
- Még, még! – nyögdécselt, én pedig szopni kezdtem a csiklóját. Háta ívbe görbült, és nagyot élvezett.

Fölmásztam a motorháztetőre, megfordítottam, és ismét nyalni kezdtem neki, hogy megint begerjedjen. Közben ő a saját mellével játszott. Hamar megint nedvesedni kezdett, és egyre jobban széttárta a lábait. Majd egy hirtelen ötlettől vezérelve megfordult, és most hátulról tárta magát oda nekem, miközben péniszemmel játszott újra. Nyelve kellemesen masszírozott, és közben a heréimet gyúrta. Amikor már közel kerültem a kielégüléshez, gyorsan mellei közé fogta a dákómat, és úgy elégített ki. Hanyatt dőltünk a kocsin, és fogtuk egymás kezét.
- Szépek a csillagok – mondta.
- De Te még szebb vagy – mosolyogtam rá. Felém fordult és csodálkozással vegyes hála sugárzott a szeméből.
- Akarod még? – kérdezte, én pedig nem feleltem, hanem megint megcsókoltam. Megint franciáztunk egy rövid ideig, hogy mind a ketten felizguljunk, aztán a feneke alá nyúltam, és hátulról beleültettem. Nyögdécselve mozgott rajtam, hálás volt, hogy ő irányíthatott, én pedig a lassú mozdulatokért, mert így szinte egész hüvelyét éreztem. Ahhoz képest, hogy én voltam neki a negyedik rövid időn belül, egészen szűk volt. Egyszer csak megállt a föl – le mozgással, és a csípőjét tekergetve kezdett mozogni. Teljesen bejártam így a belsőjét. Utána felemelkedett, majd fenekét kínálta fel. Megfogtam egyik kezemmel farkamat, másikkal pedig csípőjét, és magamba ültettem.

Éreztem, hogy nem én vagyok az első, aki itt is megbassza. Egy darabig így voltunk együtt, de éreztem , hogy nem igazán izgatja ez a pozíció, így gyorsan felállítottam, és ismét a punciját vettem munkába hátulról. Ismét nyögdécselni, lihegni kezdett, aztán nagyot élvezett. Én viszont még nem végeztem, így felfektettem ismét a motorháztetőre, és még tovább működtem benne.
- Azt hittem, hogy mindig a fiúk végeznek előbb - mondta, aztán boldogan fektette le fejét a kabátomra, és élvezte, hogy én is kielégülök. Egy negyed órát pihentünk, aztán nekem megint felállt. Addig simogattam kedvesem, amíg megint be nem nedvesedett, ekkor ismét a fenekébe bújtam hátulról. Most már ő is jobban élvezte, és egyre gyorsabb mozgásra késztetett. Aztán rájöttünk, hogy ha ilyen iramban csináljuk, hamar elélvezünk.
- Várj! – mondta a lány, és kivonta magát ölelésemből, aztán belém ült. Szeme ragyogott a boldogságtól, fenekét pedig széthúzta kezeivel, hogy minél beljebb tudjak hatolni benne. Végül újra négykézlábra állt, és én oldalról ültem belé. Mind a ketten különös kéjérzéseken jutottunk át, aztán beültünk a kocsiba, átöleltük egymást, és sírtunk a boldogságtól.

- Meg akarok szökni veled – mondta, bennem pedig a boldogság a tetőre hágott
- Még alig ismerlek.
- Én már téged igen – mondta, és én azt feleltem jó. Most már fél éve a feleségem. Londonban élünk egy távoli nagynénje könyöradományából. Ő is, és én is keményen dolgozunk, de boldogok vagyunk, és semmink sem hiányzik.