A rettegés orgazmusa

A repülőgép késő este szállt le Toronto egyik központi repterén. Suzanne, a neves ám sokkal jobb napokat látott párizsi parfümcég üzletkötője fáradtan, elcsigázottan szállt le a gépről, fejében a gondolatok már a másnapi, sorsdöntő jelentőségű konferencia körül forogtak. Nem tudta kiverni a fejéből, amit főnöke előző este mondott neki: "Suzanne, a cég jövője ezen a konferencián áll vagy bukik, ez az utolsó esélyünk, hogy talpon maradjunk." A tudat, hogy rajta múlik egy patinás vállalat és 1200 dolgozó további sorsa, pokoli súllyal nehezedett vállaira. Részleteiben már kidolgozta a másnapi tárgyaláson előadandó koncepcióját, pontosan, precízen beledolgozva a főnöke által adott utasításokat és cég, erre a projektre félretett utolsó anyagi erőforrásait is. A gondolatait azonban nem tudta elhessegetni. Képtelen volt kikapcsolni, és legalább percekre elkalandozni. Hulla fáradt volt az úttól, de az elkövetkezendő nap oly' nyomasztóan hatott rá, hogy gyomra már a taxiban többször összerándult, miközben a reptérről a hotelbe tartott.

A viteldíjat már remegő kézzel fizette ki, rettegett és arca falfehérré vált. Beleremegett a gondolatba, hogy az üzlet nem sikerül... Nem, az lehetetlen! Sikerülnie kell és sikerülni is fog!
Úgy gondolta, az lesz a legjobb, ha lefekvés előtt vesz egy forró fürdőt, és közben hallgat valami lágy, kellemes, halk zenét, ami talán megnyugtatja egy kicsit. Alig ért fel a szobába, csomagjait az előszobában hagyta, hogy minél hamarabb megnyithassa a melegvíz csapot a fürdőszobában. Semmire sem vágyott jobban, mint ellazulni és hanyattfeküdni a nagy hófehér márványkádban és élvezni a kellemesen meleg vizet, ahogyan bőrét simogatja. Nagyon szép nő volt: húszas éveinek legvégén, harmincas éveinek legelején járhatott, vállig érő aranyszőke fürtjei voltak és tengerzöld szemei, alakja gyakorlatilag hibátlan: magas, karcsú alakjához, darázsderekához már-már valószínűtlenül nagy, formás mellek tartoztak. Szinte hihetetlen ezek után, hogy évek óta nem volt már férfi az életében. Jelentkezők ugyan akadtak volna szép számmal, ő azonban igényesebb, sokkal, de sokkal igényesebb volt annál, minthogy ágyba bújjon valakivel, pusztán azért, mert nincs jobb. De nem is nagyon törődött vele: a munkájának élt, szabadidejében sportolt és tanfolyamokra járt, 3 nyelvvizsgájával és 2 diplomájával valósággal megrémisztette a hozzá komolyabb szándékkal közeledni akaró férfiakat.

A pasik egyszerűen féltek tőle, hiszen gyönyörű volt és nagyon-nagyon okos. Maga a megközelíthetetlenség. Egy olyan nőideál, akire minden férfi vágyik, de ha ez az ideál végül mégis valósággá válik, ez inkább elriasztja őket, vagy legalábbis vegyes érzelmeket vált ki belőlük. Pedig egyáltalán nem volt ő Aphrodité, ő is csak szerelemre és gondoskodásra vágyott, mint a többi hozzá hasonló nő. Talán egyszer majd saját családra és gyerekekre is. És bizony voltak olyan pillanatai is, amikor ő, a sikeres üzletasszony is áldozatává vált a női hormonoknak és nyelvvizsgák ide, diplomák oda, egyszerűen csak vadul végigkefélt volna egy egész forró éjszakát. Ezeket a vágyait azonban rendre elnyomta magában már évek óta, hiszen ott a sok munka és gondok... őrülten várva, titkon remélve viszont a percet, hogy ezek az elfojtott érzések, vágyak végre több év távlatából egy elemi erejű orgazmusban robbanjanak elő belőle. A fürdés fantasztikus hatással volt Suzanne-ra, szinte teljesen megnyugodott, de bizonytalan mozdulatai még mindig az elkövetkezendő próbatételre emlékeztették. Miután megtörölközött, ismét eluralkodtak rajta a kétségek és úgy döntött, megiszik lefekvés előtt egy pohár vörösbort, hiszen az világ életében nyugtató hatással volt rá......

FOLYTATÁS KÖVETKEZIK, REMÉLEM KÍVÁNCSIAK LESZTEK RÁ!