A fürdőkád titka

Szandi egy fiatal nő, egyedül él. Haza ér a munkából, fáradtan dobja le táskáját az előszobában. A konyhába megy, gyorsan összeüt magának egy könnyű vacsorát - egy tál salátát grillezett csirkemellel. Miközben eszik, gondolatai már a nap végén járnak, alig várja, hogy lemossa magáról a nap fáradalmait.
Vacsora után a fürdőszobába megy. A kádhoz lép, megnyitja a csapot, és figyeli, ahogy a meleg víz lassan megtölti a kádat. Egy kevés illatos fürdőolajat cseppent a vízbe, a levendula illata azonnal betölti a helyiséget. Amíg a kád telik, Szandi lassan vetkőzni kezd. Először a blúzát gombolja ki, majd a szoknyáját húzza le. A fehérneműjét hagyja utoljára.
A tükör elé áll, és végignéz magán. Elégedetten szemléli a testét. Formás mellei tökéletes arányban állnak karcsú alakjával. Lapos hasán alig látszik, hogy az elmúlt hetekben nem volt ideje edzeni. Megfordul, hogy hátulról is megnézze magát. Kerek feneke és hosszú, tónusos lábai mindig is büszkeséggel töltötték el.
Leengedi a melltartó pántjait, majd kikapcsolja a hátán. Mellei szabadon maradnak, a tükörben látja, ahogy a mellbimbói megkeményednek a fürdőszoba hűvösebb levegőjén. Végül a bugyiját is lehúzza, és teljesen meztelenül áll a tükör előtt.
A kád már majdnem megtelt. Elzárja a csapot, és lassan belemerül a meleg vízbe. A test minden porcikáját átjárja a kellemes érzés. Hátradől, fejét a kád szélére támasztja, és behunyja a szemét. Ahogy ellazul, gondolatai szabadon kezdenek áramlani.
Gábor, a szomszédja jut eszébe. Az a magas, kisportolt férfi, aki nemrég költözött a szomszédos lakásba. Néhányszor futottak össze a lépcsőházban, és mindig kedvesen köszöntötték egymást. Szandi nem tudta nem észrevenni a férfi átható tekintetét, ahogy végigmérte őt.
Képzeletében most Gábor ott áll a fürdőszobában. Szandi szinte látja, ahogy a férfi lassan vetkőzik. Először az ingét veti le, felfedve izmos felsőtestét. Széles válla, kidolgozott mellkasa és a hasán kirajzolódó kockák láttán Szandi szíve gyorsabban kezd verni. Képzeletében Gábor tökéletes: napbarnított bőre alatt játszanak az izmok, miközben közelebb lép a kádhoz.
Szandi elképzeli, ahogy Gábor teljesen meztelenül áll előtte. Tekintete a férfi ágyékára siklik. Hosszú, vastag férfiassága már félig merev állapotban van, és teljesen borotvált. Szandi nyel egyet a látványtól.
A fantáziájában Gábor most belép a kádba, szemben vele. Lábai Szandi combjai mellett helyezkednek el. Kezei a nő térdein pihennek, majd lassan felfelé indulnak a combokon.
-Gyönyörű vagy, Szandi,- suttogja Gábor a képzeletében. -Már régóta figyellek. Tudod, mennyire kívánlak?-
Szandi keze közben a valóságban is mozgásba lendül. Ujjai a mellére vándorolnak, körkörös mozdulatokkal simogatja a bőrét. Mellbimbói megkeményednek az érintésétől. Másik keze lassan a combjai közé siklik.
-Én is kívánlak, Gábor,- válaszolja képzeletben. -Mit szeretnél tenni velem?-
-Mindent,- jön a képzelt válasz. -Meg akarlak érinteni mindenhol. Érezni akarom a bőröd puhaságát, a tested melegét.-
Szandi ujjai most már a csiklóját simogatják. A meleg víz és a saját érintése elképesztő érzéseket kelt benne. Körkörös mozdulatokkal masszírozza az érzékeny pontot, miközben másik kezével továbbra is a mellét kényezteti. Ujjai a mellbimbóját dörzsölik, csipkedik, ami újabb hullámokban küldi a gyönyört a teste alsó részébe.
Képzeletében Gábor most közelebb húzódik hozzá. Kezei a nő melleit fogják közre, ajkai a nyakát csókolják. Szandi érzi a képzeletbeli férfi leheletét a bőrén, ahogy lassan halad lefelé a kulcscsontja felé.
-Imádom a melleidet,- mondja Gábor a fantáziájában. -Tökéletesek. Pont illenek a tenyerembe.-
Szandi ujjai most már a hüvelyébe hatolnak. Először csak egy ujj, amely óvatosan siklik be a nedves járatba. Érzi, ahogy a hüvelye falai összeszorulnak az ujja körül. A meleg víz és saját nedvessége tökéletes síkosítást biztosít. Hamarosan egy második ujjat is becsúsztat, és lassú, ritmikus mozdulatokkal kezdi kényeztetni magát.
Fantáziájában most Gábor férfiassága nyomul a helyére. Szandi szinte érzi, ahogy a vastag, kemény hímtag lassan, de határozottan hatol belé. Képzeletében Gábor szemei a gyönyörtől félrecsukódnak, ahogy teljesen beléhatol.
-Istenem, Szandi, olyan szűk vagy,- nyögi Gábor a képzeletében. -És olyan nedves. Érzem, mennyire kívánsz.-
-Igen, kívánlak,- válaszolja Szandi hangosan a üres fürdőszobában. -Annyira kívánlak.-
Ujjai most már gyorsabban mozognak. A hüvelyében lévő ujjak ki-be siklanak, miközben tenyere a csiklóját dörzsöli. Másik keze továbbra is a mellét masszírozza, időnként a mellbimbóját csippenti meg, ami újabb és újabb gyönyörhullámokat küld végig a testén.
Érzi, ahogy a mellei tapintása bizsergető érzést kelt, amely egyenesen az ágyékába sugárzik. A hüvelye belseje forró és lüktető, ujjai minden mozdulatára reagál. A csiklója duzzadt és rendkívül érzékeny, a legkisebb érintésre is intenzív élvezetet okoz.
Képzeletében Gábor most már gyorsabban mozog. Csípője ritmusosan lökdösi a testét Szandiéhoz. A férfi kezei a nő csípőjét markolják, miközben egyre mélyebbre és erősebben hatol belé.
-Érzem, hogy közel vagy,- suttogja Gábor a fantáziájában. -Engedd el magad. Gyere el nekem, Szandi.-
Szandi ujjai most már őrült tempóban mozognak. A víz hullámzik körülötte a kádban, ahogy teste megfeszül a közelgő orgazmus előérzetében. Érzi, ahogy a gyönyör építkezik a teste mélyén, mint egy spirál, amely egyre szorosabbra tekeredik.
-Gábor,- nyögi hangosan. -Mindjárt... mindjárt...-
És akkor megtörténik. Az orgazmus úgy söpör végig a testén, mint egy árhullám. Hüvelye erőteljesen lüktet az ujjai körül, csiklója pulzál a tenyere alatt. A gyönyör hullámokban terjed szét a testében, a lábujjaitól egészen a feje búbjáig. Háta ívbe feszül, ajkai szétnyílnak egy néma sikolyban.
A gyönyör nem csak fizikai. Lelke is megtelik valami különleges, meleg érzéssel. Mintha minden gondja, minden feszültsége feloldódna ebben az intenzív pillanatban. Teljesnek, egésznek érzi magát.
Ahogy az orgazmus lassan elcsitul, Szandi visszaereszkedik a vízbe. Légzése fokozatosan nyugszik meg, szívverése lassul. Képzeletében Gábor most gyengéden tartja őt, testük még mindig összefonódva.
-Ez csodálatos volt,- mondja képzeletbeli Gábornak.
-Te vagy csodálatos,- válaszolja a férfi a fantáziájában. -Holnap találkozunk a lépcsőházban?-
Szandi elmosolyodik. -Igen, holnap. És talán... talán meghívlak egy kávéra.-
A valóságban Szandi kinyitja a szemét, és a fürdőszoba üres csendje fogadja. De valahogy mégsem érzi magát egyedül. A fantáziája olyan élénk volt, hogy szinte valóságosnak tűnt. Lassan kimászik a kádból, megtörölközik, és magára veszi puha köntösét.
Miközben a hálószobája felé indul, elhatározza, hogy holnap tényleg megszólítja Gábort. Ki tudja, talán a fantáziája hamarosan valósággá válhat.
Szandi éppen a hálószobája felé indult, amikor váratlanul megszólalt a csengő. Összerezzent a hirtelen hangtól. Nem várt senkit, főleg nem ilyen késői órán. Egy pillanatig habozott, de aztán úgy döntött, megnézi, ki lehet az.
Csak egy törülközőt tekert maga köré, ami éppen hogy takarta formás testét. A törülköző felső széle a mellei felett húzódott, alsó része pedig combközépig ért. Nedves haja a vállára tapadt, bőrén még csillogtak a vízcseppek.
Mezítláb lépkedett az ajtó felé, és a kukucskálón keresztül próbált kinézni, de valami eltakarta a kilátást. Talán a szomszéd az, gondolta, vagy valaki, aki rossz ajtón csengetett. Óvatosan kinyitotta az ajtót, csak résnyire, hogy kikukucskáljon.
Abban a pillanatban az ajtó hirtelen benyomódott, és egy fekete ruhás alak lépett be rajta. Szandi ijedtében hátrálni kezdett, miközben a behatoló gyorsan becsukta az ajtót maga mögött. A férfi – mert a testalkata egyértelműen férfira utalt – fekete símaszkot viselt, csak a szeme és a szája körüli rész volt kivágva. Kezében fegyvert tartott, amit egyenesen Szandira szegezett.
-Egy hangot se!- – sziszegte a férfi, miközben a fegyvert fenyegetően megemelte.
Szandi dermedten állt. A törülköző még mindig a testén volt, de most már sokkal sebezhetőbbnek érezte magát, mint valaha. Szíve vadul kalapált, torkában dobogott. A félelem jéghideg hullámokban öntötte el a testét.
-Mi... mit akar?- – suttogta remegő hangon, miközben egyik kezével görcsösen markolta a törülközőt.
A maszkos férfi lassan körbepillantott a lakásban, de a fegyvert egy pillanatra sem vette le Szandiról. Tekintete végigsiklott a nő nedves, törülközőbe burkolt testén, majd vissza az arcára.
-Ülj le oda!- – parancsolta, a nappaliban lévő kanapé felé intve a fegyverrel.
Szandi lassan, hátrálva indult a kanapé felé, szemét egy pillanatra sem véve le a behatolóról. Agya lázasan próbálta feldolgozni a helyzetet. Ki ez az ember? Mit akar? Pénzt? Értékeket? Vagy valami sokkal rosszabbat?
Ahogy leült a kanapéra, a törülköző kissé meglazult, és Szandi kétségbeesetten próbálta összébb húzni magán. A félelem mellett most már a szégyen és a kiszolgáltatottság érzése is elöntötte.
A maszkos férfi közelebb lépett, és most már csak néhány lépésnyire állt tőle. A fegyver csöve egyenesen Szandi arcára mutatott.
-Most pedig...- – kezdte a férfi, hangja furcsán nyugodt volt a körülményekhez képest – -nagyon figyelmesen hallgass rám.-
Szandi teste megfeszült, felkészülve a legrosszabbra. Gondolatai a menekülés lehetőségeit kutatták, de tudta, hogy esélye sincs a fegyveres férfival szemben. Különösen nem így, szinte meztelenül, kiszolgáltatva.
A lakást hirtelen feszült csend töltötte be. Csak Szandi szapora légzése és a távolból beszűrődő utcai zajok hallatszottak. A pillanat megfagyott, ahogy a nő és a maszkos behatoló farkasszemet néztek egymással, mindketten várakozva, hogy mi történik ezután.
A helyzet fenyegető és veszélyes volt, tele bizonytalansággal és félelemmel. Szandi érezte, hogy élete egyik legveszélyesebb pillanatában van, és fogalma sem volt, hogyan fog ebből a helyzetből kiszabadulni...
-Indulj a hálószoba felé!- – utasította a maszkos férfi, a fegyverrel Szandi hátának szegezve. -Lassan, semmi hirtelen mozdulat.-
Szandi remegő lábakkal indult el a hálószoba irányába. A törülköző minden lépésnél meg-meglibbent, és ő kétségbeesetten próbálta egyik kezével összefogni, miközben a másikkal egyensúlyozott. A félelem és a megaláztatás érzése keveredett benne.
-Mit... mit akar tőlem?- – kérdezte elcsukló hangon, miközben beléptek a hálószobába.
-Csend!- – sziszegte a férfi. -Az ágyhoz! Feküdj le, arccal felfelé!-
Szandi habozott egy pillanatig, mire a férfi közelebb lépett hozzá.
-Ne kelljen még egyszer mondanom.-
A nő lassan az ágyhoz lépett, és óvatosan lefeküdt rá, próbálva úgy mozogni, hogy a törülköző a helyén maradjon. Ahogy hanyatt feküdt, a törülköző kissé meglazult, de még mindig takarta a testét. Érezte, ahogy a nedves anyag a bőréhez tapad, és ez még sebezhetőbbé tette.
A maszkos férfi a szekrényhez lépett, és Szandi nyakkendőit kezdte keresni. Talált néhányat, valamint egy övet és egy selyemsálat.
-Ne próbálj meg ellenállni,- – mondta, miközben visszalépett az ágyhoz. -Csak rosszabb lesz.-
Szandi szíve a torkában dobogott, ahogy a férfi megragadta a jobb csuklóját, és a nyakkendővel az ágy sarkához kötözte. A kötés szoros volt, de nem fájdalmasan. A férfi módszeresen haladt tovább, a bal csuklójával folytatta, majd a bokáival. Néhány perc múlva Szandi X alakban ki volt feszítve az ágyon, kezei-lábai az ágy négy sarkához kötözve.
A törülköző még mindig rajta volt, bár a mozdulatok közben kissé elcsúszott, így a combja felső része és a válla egy része kilátszott. A férfi egy pillanatig csak állt és nézte őt, tekintete lassan végigsiklott a kiszolgáltatott testén.
-Mit gondol, mit fog most csinálni?- – kérdezte Szandi, hangja remegett a félelemtől, de próbált erősnek tűnni.
A férfi nem válaszolt azonnal. Leült az ágy szélére, a fegyvert még mindig a kezében tartva, de most már nem célzott vele közvetlenül Szandira.
-Tudod, milyen érzés ez?- – kérdezte végül a férfi, hangja furcsán nyugodt volt. -A hatalom. A kontroll.-
-Kérem...- – suttogta Szandi. -Bármit elviheti. Van pénzem a táskámban, ékszereim a fiókban...-
-Nem érted, ugye?- – szakította félbe a férfi. -Nem a pénzedért jöttem.-
Szandi érezte, ahogy a félelem újabb hulláma söpör végig rajta. A törülköző alatt a bőre libabőrös lett, részben a félelemtől, részben attól, hogy még mindig nedves volt a fürdés után.
-Akkor miért?- – kérdezte halkan.
A férfi közelebb hajolt hozzá. A maszk miatt Szandi nem látta az arcát, csak a szemeit, amelyek a kivágáson keresztül figyelték őt.
-Mert láttalak,- – mondta a férfi. -Láttalak az ablakodon keresztül. Ahogy fürdesz. Ahogy megérinted magad.-
Szandi lélegzete elakadt. A fürdőszoba ablaka! Elfelejtette behúzni a függönyt. Az ablak a belső udvarra nézett, és Szandi mindig azt hitte, senki sem láthat be. De tévedett.
-Figyeltél engem?- – kérdezte, és most már nem csak félelem, hanem düh is volt a hangjában.
-Hetekig,- – válaszolta a férfi egyszerűen. -És ma este úgy döntöttem, eljövök hozzád.-
Szandi megpróbálta összeszedni a gondolatait. Valahogy időt kellett nyernie, gondolkodnia kellett.
-És most mit akarsz tőlem?- – kérdezte, bár félt a választól.
A férfi keze lassan a törülköző széléhez vándorolt, de nem húzta le. Csak az ujjai játszottak a szélével, érintve a nő bőrét a törülköző és a szabad bőrfelület határán.
-Azt akarom, hogy érezd, amit én éreztem,- – mondta halkan. -A vágyakozást. A tehetetlenséget. Azt, hogy nézel valamit, amit nem érhetsz el.-
Szandi megborzongott az érintéstől. A helyzet abszurditása és veszélyessége ellenére a teste reagált a férfi ujjainak érintésére. Gyűlölte magát ezért.
-Tudod, mit képzeltem, amikor néztelek?- – folytatta a férfi, ujjai most már határozottabban simogatták Szandi vállát, ahol a törülköző nem takarta. -Elképzeltem, hogy ott vagyok veled. Hogy az én kezeim érintik a tested, nem a sajátjaid.-
-Kérlek, ne...- – suttogta Szandi, de nem volt biztos benne, hogy pontosan mire kéri a férfit. Ne érintse meg? Ne beszéljen így? Vagy ne hagyja abba?
A férfi keze most a törülköző felső szélénél járt, amely Szandi melleit takarta.
-Tudod, mit gondolok most?- – kérdezte a férfi, hangja mélyebb lett. -Azt gondolom, hogy gyönyörű vagy. És azt gondolom, hogy mindketten tudjuk, hogy ez a törülköző nem marad sokáig rajtad.-
Szandi megpróbált elhúzódni, de a kötelék nem engedte. Érezte, ahogy a szíve vadul kalapál, és a bőre bizsergett a férfi érintése nyomán. A félelem és valami más, valami, amit nem akart elismerni, keveredett benne.
-Ki vagy te?- – kérdezte, próbálva időt nyerni, próbálva megérteni a helyzetet.
A férfi halkan felnevetett a maszk alatt.
-Ez a lényeg, Szandi. Nem tudod. Lehetek bárki. A szomszédod. Egy idegen. Valaki, akit ismersz. Vagy valaki, akit soha nem láttál.-
A férfi keze most határozottan megragadta a törülköző szélét.
-És most,- – mondta, hangja szinte suttogássá halkult – -most megnézzük, mi van a törülköző alatt.-
Szandi behunyta a szemét, felkészülve arra, ami következik. A szoba levegője hirtelen túl nehéznek, túl forrónak tűnt. A teste megfeszült, ahogy várta a törülköző eltávolítását, és vele együtt az utolsó védelmi vonalának megszűnését.
-Nézz rám, Szandi,- – parancsolta a férfi. -Azt akarom, hogy lásd a szememben, mit érzek, amikor végre meglátlak.-
Szandi lassan kinyitotta a szemét, és találkozott a férfi tekintetével. A maszk mögött a szemek intenzíven, sötéten csillogtak, és valamit tükröztek, amit Szandi nem tudott – vagy nem akart – megnevezni.
A törülköző széle lassan, centinként kezdett elhúzódni a testéről...
A férfi ujjai megragadták a törülköző szélét, amely még mindig részben takarta Szandi testét. Lassan, szinte kínzó lassúsággal kezdte lehúzni róla. A nedves anyag súrlódott Szandi bőrén, ahogy a férfi fokozatosan fedte fel a testét.
-Ne... kérem...- – suttogta Szandi, de tudta, hogy hiába tiltakozik.
A törülköző végül teljesen lekerült róla, és a férfi félredobta. Most már semmi sem takarta Szandi testét. Teljesen meztelenül, kiszolgáltatva feküdt az ágyon, kezeit és lábait az ágy négy sarkához kötözve.
A férfi hátrébb lépett, és tekintete végigsiklott Szandi meztelen testén. A nő bőre még mindig nedves volt a fürdőtől, és a szoba lámpájának fényében csillogott. Formás mellei szabadon emelkedtek és süllyedtek szapora légzésének ritmusára. Rózsaszín mellbimbói a hűvös levegő és a félelem hatására megkeményedtek. Lapos hasa enyhén remegett, keskeny dereka kiemelte csípőjének ívét. Lábai között, a gondosan ápolt, trimmeltre vágott szeméremszőrzet alatt látszott a szeméremajkai finom vonala.
-Tökéletes...- – suttogta a férfi, és Szandi érezte, ahogy a tekintete szinte égeti a bőrét.
-Mit akar tőlem?- – kérdezte újra, hangja remegett a félelemtől és a zavartól.
A férfi nem válaszolt azonnal. Lassan körbejárta az ágyat, szemét egy pillanatra sem véve le Szandi testéről. Végül megállt mellette, és leült az ágy szélére.
-Tudod, Szandi...- – kezdte halkan – -régóta figyellek. Látom, mit csinálsz, amikor azt hiszed, senki sem lát.-
Szandi szíve hevesebben kezdett verni. Mire céloz ez az ember? Lehetséges, hogy látta őt a fürdőkádban? Vagy máskor, amikor...?
-Nem tudom, miről beszél...- – próbálta tagadni, de érezte, hogy arca elpirul.
A férfi halkan felnevetett. -Dehogynem tudod. Láttalak a fürdőkádban. Láttam, ahogy kényeztetted magad. Hallottam, ahogy kimondtad a nevét.-
Szandi szeme tágra nyílt a döbbenettől. -Hogyan...?-
-Az nem fontos.- – A férfi keze Szandi combjára siklott. -Az a fontos, hogy most itt vagy, teljesen kiszolgáltatva nekem.-
Szandi megpróbálta összezárni a lábait, de a kötelékek nem engedték. Érezte, ahogy a szégyen és a félelem hullámai váltakoznak benne. De volt ott valami más is... valami, amit nem akart beismerni még önmagának sem.
-Mit éreztél a kádban, Szandi?- – kérdezte a férfi, miközben keze lassan felfelé siklott a combján. -Mit éreztél, amikor elképzelted, hogy ő megérint?-
-Kérem... ne...- – Szandi hangja elcsuklott.
-Válaszolj!- – a férfi hangja most keményebb lett.
-Én... jól éreztem magam...- – suttogta Szandi, alig hallhatóan.
-És most? Most mit érzel?- – A férfi keze most már veszélyesen közel járt Szandi szeméremajkaihoz.
Szandi nem válaszolt. Nem tudta, mit válaszoljon. A teste árulóként reagált a férfi érintésére, miközben az elméje sikoltozott a félelemtől.
-Látom a testeden...- – suttogta a férfi. -Látom, ahogy reagálsz. Félsz, de közben... közben kíváncsi is vagy, igaz?-
-Nem...- – próbálta tagadni Szandi, de tudta, hogy a teste elárulja.
A férfi keze most már Szandi mellére siklott. Finoman körözött a mellbimbója körül, majd gyengéden megcsippentette. Szandi akaratlanul is felnyögött.
-Hallod?- – kérdezte a férfi. -A tested nem tud hazudni.-
Szandi behunyta a szemét, próbálta kizárni a valóságot. De a férfi érintése túlságosan valóságos volt, túlságosan... jó. És ez megijesztette.
-Mit gondolsz, mit fogok most tenni veled, Szandi?- – kérdezte a férfi, miközben egyik keze továbbra is a mellét simogatta, a másik pedig lassan a combjai közé siklott.
-Nem... nem tudom...- – Szandi hangja alig volt több suttogásnál.
-Dehogynem tudod.- – A férfi ujjai most már Szandi szeméremajkait simogatták, finoman, szinte alig érintve. -A tested már tudja.-
És valóban, Szandi érezte, ahogy a teste reagál. Érezte a nedvességet, amely akarata ellenére is megjelent. Érezte, ahogy a mellbimbói még keményebbé válnak a férfi érintésétől.
-Látod? Nem tudsz hazudni nekem.- – A férfi hangja diadalmasan csengett. -A tested elárul.-
-Ki maga?- – kérdezte Szandi újra, kétségbeesetten próbálva megérteni a helyzetet.
A férfi nem válaszolt. Ehelyett lehajolt, és ajkait Szandi mellbimbójára helyezte. Nyelvével köröket írt le körülötte, majd finoman megszívta. Szandi teste ívbe feszült az érzéstől.
-Istenem...- – nyögte akaratlanul is.
A férfi felnézett, és Szandi látta a diadalmas csillogást a szemében. -Látod? Élvezed. Hiába tagadod.-
-Nem... ez nem igaz...- – próbálta tagadni Szandi, de hangja elárulta.
A férfi keze most már határozottabban simogatta Szandi szeméremajkait. Ujjai szétnyitották őket, felfedve a nedves, rózsaszín húst alattuk. Szandi érezte, ahogy a férfi középső ujja lassan behatol a hüvelyébe.
-Olyan nedves vagy...- – suttogta a férfi. -Olyan forró és nedves.-
Szandi nem tudott válaszolni. A teste árulóként reagált a férfi érintésére, miközben az elméje továbbra is sikoltozott a félelemtől és a zavartól.
-Mit gondolsz, mit tervezek veled, Szandi?- – kérdezte a férfi, miközben ujja lassan ki-be siklott Szandi hüvelyében.
-Nem... nem tudom...- – Szandi hangja elcsuklott az érzéstől.
-Azt tervezem...- – a férfi hangja hirtelen megváltozott, mélyebb, szinte fenyegető lett – -hogy megmutatom neked, ki vagy valójában. Megmutatom, mire vágysz igazán.-
Szandi megrázta a fejét. -Nem... téved...-
-Valóban?- – A férfi ujja most már gyorsabban mozgott, és Szandi érezte, ahogy a teste reagál rá. -A tested mást mond.-
A férfi másik keze közben Szandi mellét masszírozta, ujjai a mellbimbóját dörzsölték, csipkedték. Szandi érezte, ahogy a gyönyör hullámai kezdenek építkezni a testében, akarata ellenére is.
-Látod?- – suttogta a férfi. -Nem tudsz ellenállni. Nem akarsz ellenállni.-
-De... de igen...- – próbálta tagadni Szandi, de a teste elárulta.
A férfi most már két ujjal hatolt belé, és Szandi érezte, ahogy a hüvelye összeszorul körülöttük. A férfi hüvelykujja közben a csiklóját simogatta, körkörös mozdulatokkal.
-Mit érzel most, Szandi?- – kérdezte a férfi, hangja követelőző volt.
-Én... én...- – Szandi nem tudta kimondani.
-Mondd ki!- – parancsolta a férfi. -Mondd ki, mit érzel!-
-Jó... jó érzés...- – suttogta Szandi, szégyenkezve a beismeréstől.
A férfi elégedetten hümmögött. -Látod? Ez az igazság. Ez vagy te valójában.-
Szandi nem értette, mi történik vele. Hogyan élvezheti ezt a helyzetet? Hogyan reagálhat így a teste, amikor az elméje tele van félelemmel és zavarral?
-Ki maga?- – kérdezte újra, ezúttal szinte könyörögve a válaszért.
A férfi nem válaszolt azonnal. Ujjai továbbra is Szandi testét kényeztették, egyre közelebb juttatva őt a csúcshoz.
-Valaki, aki ismer téged...- – mondta végül. -Valaki, aki tudja, mire vágysz igazán.-
Szandi agya lázasan próbálta kitalálni, ki lehet ez az ember. A hangja valahogy ismerős volt, de a gyönyör elhomályosította a gondolatait.
-Kérem... mondja meg...- – könyörgött.
A férfi közelebb hajolt hozzá, és Szandi érezte a leheletét az arcán. -Majd megtudod... a maga idejében.-
Ujjai most már gyorsabban mozogtak, és Szandi érezte, ahogy a gyönyör spirálja egyre szorosabbra tekeredik a testében. Próbált ellenállni, de nem tudott. A teste elárulta, reagált a férfi érintésére.
-Engedd el magad, Szandi...- – suttogta a férfi. -Engedd el magad, és ismerd meg önmagad.-
Szandi behunyta a szemét, és érezte, ahogy a teste megfeszül. A gyönyör hullámai egyre erősebben csaptak át rajta, és ő tudta, hogy már nem tud ellenállni.
-Istenem...- – nyögte, ahogy a teste ívbe feszült.
A férfi ujjai továbbra is mozogtak benne, kivezényelve belőle az orgazmust. Szandi érezte, ahogy a hüvelye lüktet az ujjai körül, ahogy a gyönyör szétárad a testében.
-Ez az...- – suttogta a férfi elégedetten. -Ez vagy te valójában, Szandi. Ez az, amit igazán akarsz.-
Ahogy az orgazmus lassan elcsitult, Szandi kinyitotta a szemét. A szégyen és a zavar újra elöntötte, de volt ott valami más is... valami, amit nem akart beismerni.
-Miért...?- – kérdezte halkan. -Miért csinálja ezt velem?-
A férfi elmosolyodott, de nem válaszolt. Ehelyett felállt, és lassan elkezdte kigombolni az ingét.
-Most pedig...- – mondta, miközben levetette az ingét, felfedve izmos felsőtestét – -most pedig megmutatom neked, milyen az igazi gyönyör.-
Szandi szíve újra hevesebben kezdett verni, de már nem csak a félelemtől. Valami más is volt ott... valami, amit nem akart beismerni még önmagának sem.
A férfi lassan kioldotta az övét, és Szandi tudta, hogy ami ezután következik, az örökre megváltoztatja őt...
A maszkos férfi lassan, szinte kínzó lassúsággal oldotta ki a nadrágját. A slicc lehúzása után hagyta, hogy a nadrág lecsússzon a lábán, majd kilépett belőle. Csak egy fekete boxeralsó maradt rajta, amely alig tudta elrejteni az alatta lévő kemény merevedést.
Szandi tekintete akaratlanul is a férfi ágyékára siklott. Látta a boxeralsó anyagán kirajzolódó hatalmas dudort, és érezte, ahogy a gyomra összeszorul a látványtól – félelemmel, de valami mással is, amit nem akart beismerni.
-Tetszik, amit látsz?- – kérdezte a férfi, észrevéve Szandi tekintetét.
Szandi elfordította a fejét, de a férfi megfogta az állát, és visszafordította az arcát.
-Nézd!- – parancsolta. -Azt akarom, hogy lásd.-
Ezzel egy határozott mozdulattal lehúzta a boxeralsóját is. Hatalmas, kemény férfiassága előugrott, és Szandi szeme tágra nyílt a látványtól. A férfi pénisze hosszú és vastag volt, az erek kidudorodtak rajta, a makkja vörösen fénylett az izgalomtól.
-Istenem...- – suttogta Szandi akaratlanul is.
A férfi elmosolyodott a maszk alatt, és egyik kezével megragadta a péniszét. Lassan fel-le mozgatni kezdte a kezét a kemény szerszámon, miközben másik keze Szandi combjai közé vándorolt.
-Most pedig...- – mondta halkan – -lássuk, mennyire vagy nedves.-
Ujjai megtalálták Szandi csiklóját, de ezúttal nem gyengéden érintette meg. Erőteljesen, szinte durván kezdte dörzsölni a duzzadt bimbót. Szandi teste megrándult a hirtelen, intenzív érzéstől.
-Ah!- – kiáltott fel, a fájdalom és az élvezet keverékétől. -Ez... ez fáj!-
-Biztos vagy benne?- – kérdezte a férfi, miközben továbbra is erőteljesen dörzsölte. -A tested mást mond.-
És valóban, Szandi érezte, ahogy a teste reagál az erőteljes stimulációra. A csiklója lüktetni kezdett, és a hüvelye újra nedvessé vált. A fájdalom és az élvezet keveredett, és Szandi nem tudta eldönteni, melyik az erősebb.
-Kérem... lassabban...- – nyögte, miközben csípője akaratlanul is a férfi keze felé mozdult.
-Nem hiszem, hogy ezt akarod,- – válaszolta a férfi, és még erőteljesebben dörzsölte. -Látom, ahogy reagálsz. Élvezed, amikor erőteljes vagyok.-
Szandi megrázta a fejét, de a teste elárulta. Érezte, ahogy a nedvesség csorog a combjain, ahogy a hüvelye összehúzódik a vágytól.
-Nem... ez nem igaz...- – próbálta tagadni, de hangja elcsuklott az élvezettől.
A férfi közben továbbra is masszírozta saját férfiasságát, amely még keményebbé és nagyobbá vált a kezében. Előváladék csillant meg a makkja hegyén.
-Nézd, mit teszel velem, Szandi,- – mondta, miközben a péniszét a nő felé fordította. -Nézd, mennyire kemény vagyok tőled.-
Szandi nem tudta levenni a szemét a férfi hatalmas szerszámáról. Látta, ahogy a kéz fel-le mozog rajta, látta a csillogó nedvességet a tetején. És közben érezte, ahogy a saját teste egyre jobban reagál a férfi durva érintésére.
-Érzed?- – kérdezte a férfi, miközben ujjai még erőteljesebben dörzsölték Szandi csiklóját. -Érzed, ahogy a tested reagál?-
Szandi nem tudott válaszolni. A fájdalom és az élvezet hullámai váltakoztak benne, és már nem tudta megkülönböztetni őket egymástól. A csiklója lüktetett a férfi ujjai alatt, és ő érezte, ahogy egy újabb orgazmus kezd építkezni a testében.
-Istenem...- – nyögte, ahogy a teste megfeszült.
-Mondd ki!- – parancsolta a férfi. -Mondd ki, hogy élvezed!-
-Én... én...- – Szandi nem tudta kimondani.
A férfi hirtelen abbahagyta a dörzsölést, és Szandi csalódottan nyögött fel.
-Mondd ki, vagy abbahagyom,- – fenyegetőzött a férfi.
-Kérem... ne hagyja abba...- – könyörgött Szandi, meglepve saját magát is.
-Akkor mondd ki!-
-Élvezem...- – suttogta Szandi alig hallhatóan.
-Hangosabban!- – követelte a férfi.
-Élvezem!- – kiáltotta Szandi, és a szégyen és a vágy keveréke elöntötte a testét.
A férfi elégedetten hümmögött, és folytatta a dörzsölést, most már még erőteljesebben. Szandi teste ívbe feszült az intenzív érzéstől. A csiklója szinte égett a férfi ujjai alatt, de ez az égés most már tiszta élvezet volt.
-Ez az...- – suttogta a férfi. -Engedd el magad. Mutasd meg, ki vagy valójában.-
Szandi érezte, ahogy a teste megfeszül, ahogy az orgazmus közeledik. A férfi ujjai kíméletlenül dörzsölték a csiklóját, és ő már nem tudott ellenállni.
-Istenem... mindjárt... mindjárt...- – nyögte, ahogy a teste ívbe feszült.
-Gyerünk, Szandi, élvezd- – parancsolta a férfi. -Engedd át magadnak a gyönyört!-
És Szandi engedelmeskedett. Az orgazmus úgy söpört végig a testén, mint egy cunami. A hüvelye lüktetett, a csiklója pulzált, és ő hangosan felkiáltott az élvezettől. A teste rázkódott, a kötelékek megfeszültek, ahogy próbált mozogni.
-Ez az...- – suttogta a férfi elégedetten. -Ez vagy te valójában, Szandi. Egy kis szajha, aki élvezi, ha durván bánnak vele.-
Szandi nem tudott válaszolni. Az orgazmus még mindig hullámokban söpört végig a testén, és ő alig kapott levegőt. A szégyen és az élvezet keveréke elöntötte a tudatát.
A férfi közben továbbra is masszírozta saját férfiasságát, amely most már vészesen közel járt a robbanáshoz.
-És most...- – mondta, miközben közelebb lépett Szandihoz – -most megtudod, mire vagyok képes.-
Szandi szíve hevesebben kezdett verni, ahogy a férfi az ágy szélére térdelt, hatalmas, kemény férfiasságával a kezében.
-Mit... mit akar csinálni?- – kérdezte, bár tudta a választ.
A férfi nem válaszolt. Ehelyett térdeit Szandi combjai közé helyezte, és a péniszét a nő nedves bejáratához irányította.
-Nézz a szemembe, Szandi,- – parancsolta. -Azt akarom, hogy lásd a szememben, mit érzek, amikor beléd hatolok.-
Szandi engedelmeskedett, és találkozott a férfi tekintetével. A maszk mögött a szemek intenzíven, sötéten csillogtak, és valamit tükröztek, amit Szandi most már felismert: tiszta, nyers vágyat.
A férfi lassan előre nyomta a csípőjét, és Szandi érezte, ahogy a hatalmas pénisz feje szétfeszíti a szeméremajkait...
A férfi a péniszét Szandi nedves bejáratához illesztette. A hatalmas, duzzadt makk szétfeszítette a nő szeméremajkait, és lassan, de határozottan kezdett benyomulni a hüvelyébe.
-Istenem...- – nyögte Szandi, ahogy érezte a feszítő érzést. A férfi mérete sokkal nagyobb volt, mint amire számított, és a hüvelye küzdött, hogy befogadja őt.
-Fáj?- – kérdezte a férfi, hangja most már rekedtes volt a vágytól.
-Igen... nagy... túl nagy...- – zihálta Szandi, miközben megpróbált alkalmazkodni a méretéhez.
A férfi nem állt meg. Lassan, centinként nyomult előre, és Szandi érezte, ahogy a hüvelye kénytelen tágulni, hogy helyet adjon neki. A fájdalom éles volt, de valahogy keveredett valami mással... valami sötét, primitív élvezettel.
-Lazulj el...- – utasította a férfi, miközben egyik kezével Szandi csiklóját kezdte masszírozni. -Így könnyebb lesz.-
Szandi megpróbált ellazulni, de a kötelékek és a helyzet feszültsége megnehezítette. A férfi ujjai közben körözni kezdtek a csiklóján, és ez segített elterelni a figyelmét a fájdalomról.
-Ah... igen... ott jó...- – suttogta, ahogy a csiklója reagált az érintésre.
A férfi kihasználta a pillanatot, és egy határozott lökéssel teljesen behatolt. Szandi felkiáltott, ahogy a hatalmas pénisz teljesen kitöltötte a hüvelyét, egészen a méhszájáig nyomulva.
-Istenem!- – kiáltotta, a fájdalom és a teltség érzésétől.
-Érzed?- – kérdezte a férfi, miközben egy pillanatra megállt, hogy Szandi alkalmazkodhasson. -Érzed, ahogy teljesen kitöltelek?-
Szandi csak bólintani tudott. A férfi pénisze olyan mélyen volt benne, hogy úgy érezte, szinte a gyomráig hatol. A hüvelye lüktetett körülötte, próbálva alkalmazkodni a méretéhez.
-Most pedig...- – mondta a férfi, és lassan visszahúzódott, majd újra előre lökött – -most pedig megmutatom, mire vagyok képes.-
Szandi felnyögött, ahogy a férfi mozogni kezdett benne. Minden lökés mélyre hatolt, és ő érezte, ahogy a pénisze súrolja a hüvelye falait, megtalálva olyan pontokat, amelyekről nem is tudta, hogy léteznek.
-Olyan... olyan nagy...- – nyögte, miközben a teste kezdett alkalmazkodni a ritmushoz.
A férfi most már rendszeres tempóban mozgott, ki-be siklott Szandi hüvelyében. Minden előre lökésnél Szandi mellei megrezdültek, majd visszapattantak, követve a mozgás ritmusát. A férfi szabad keze továbbra is a csiklóját masszírozta, és Szandi érezte, ahogy a fájdalom lassan átadja helyét az élvezetnek.
-Nézd a melleidet...- – mondta a férfi, miközben tekintetével Szandi rugózó melleit követte. -Nézd, hogy ugrálnak minden lökésemre.-
Szandi lepillantott, és látta, ahogy a mellei valóban fel-le mozognak a férfi lökéseinek ritmusára. A látvány valahogy még inkább fokozta az izgalmát.
-Hogy érzed most?- – kérdezte a férfi, miközben továbbra is mozgott benne.
-Jobb... már jobb...- – válaszolta Szandi őszintén. A hüvelye már nem tiltakozott a behatolás ellen, hanem kezdte élvezni a férfi méretét és ritmusát.
-Mondd el, mit érzel,- – követelte a férfi, miközben ujjai gyorsabban dörzsölték a csiklóját. -Részletesen.-
Szandi nyelt egyet, de a férfi nem hagyott neki választást. A pénisze továbbra is ki-be siklott benne, és az ujjai varázslatos dolgokat műveltek a csiklójával.
-Érzem... érzem, ahogy kitöltesz...- – kezdte bizonytalanul. -A farkad... olyan nagy... érzem, ahogy súrolja a hüvelyem falait... minden... minden pontját érinti...-
-Folytasd,- – parancsolta a férfi, és még mélyebbre hatolt.
-Ah!- – Szandi felkiáltott, ahogy a férfi egy különösen érzékeny pontot talált el. -Ott... ott nagyon jó... érzem, ahogy a farkad feje a méhszájamhoz ér... és az ujjaid... az ujjaid a csiklómon... mintha áram futna végig a testemen...-
A férfi elégedetten hümmögött, és fokozta a tempót. Most már gyorsabban, erőteljesebben lökött, és Szandi mellei vadul rugóztak minden mozdulatára.
-Nézd a melleidet,- – mondta újra. -Nézd, hogy ugrálnak. Mint két érett gyümölcs.-
Szandi nem tudta levenni a szemét a saját testéről. Látta, ahogy a mellei fel-le mozognak, látta, ahogy a férfi pénisze ki-be siklik a hüvelyében, látta a nedvességet, amely már a combjain is folyt. A látvány hipnotikus volt.
-Tetszik, amit látsz?- – kérdezte a férfi, észrevéve Szandi tekintetét.
-Igen...- – vallotta be Szandi, meglepve saját magát is az őszinteségével.
A férfi most már teljes erővel lökött, és Szandi érezte, ahogy a teste minden lökésre reagál. A hüvelye összeszorult a férfi pénisze körül, a csiklója lüktetett az ujjai alatt, és a mellei vadul rugóztak a ritmusra.
-Mondd el, mit érzel most,- – követelte a férfi újra.
-Jó... olyan jó...- – zihálta Szandi. -A farkad... teljesen kitölt... érzem, ahogy minden lökésre mélyebbre hatol... a csiklóm... mintha tűz égetné... és a melleim... érzem, ahogy mozognak... ahogy a bimbóim megkeményednek...-
A férfi most már olyan erővel lökött, hogy az ágy is megreccsent alattuk. Szandi teste ívbe feszült, amennyire a kötelékek engedték, és ő érezte, ahogy egy újabb orgazmus kezd építkezni a testében.
-Mindjárt... mindjárt elélvezek...- – nyögte, ahogy a gyönyör spirálja egyre szorosabbra tekeredett benne.
-Még ne,- – parancsolta a férfi, és lelassította a mozgását. -Még nem engedem.-
Szandi csalódottan nyögött fel. -Kérem... kérem, ne álljon meg...-
A férfi elmosolyodott a maszk alatt. -Látod? Most már könyörögsz érte. Most már te akarod.-
És igaza volt. Szandi most már valóban akarta. A teste árulóként reagált a férfi minden mozdulatára, és ő már nem tudott – és nem is akart – ellenállni.
-Igen... akarom...- – vallotta be. -Kérem... folytassa...-
A férfi újra gyorsítani kezdett, és Szandi érezte, ahogy a gyönyör újra építkezni kezd benne. A férfi pénisze minden lökéssel mélyebbre hatolt, és az ujjai továbbra is varázslatos dolgokat műveltek a csiklójával.
-Mondd el, mit érzel a hüvelyedben,- – követelte a férfi. -Részletesen.-
Szandi nyelt egyet, de a gyönyör már annyira erős volt, hogy nem tudott ellenállni.
-Érzem... érzem a farkad minden erét...- – kezdte. -Érzem, ahogy lüktet bennem... ahogy a feje súrolja a hüvelyem falait... ahogy minden lökésre mélyebbre hatol... érzem, ahogy a hüvelyem összeszorul körülötte... ahogy nedves lesz tőle...-
A férfi most már olyan gyorsan és erőteljesen lökött, hogy Szandi alig kapott levegőt. A mellei vadul rugóztak, a teste ívbe feszült, és ő érezte, ahogy az orgazmus közeledik.
-Istenem... mindjárt... mindjárt...- – zihálta, ahogy a teste megfeszült.
-Most,- – parancsolta a férfi. -Most élvezz el nekem, Szandi!-
És Szandi engedelmeskedett. Az orgazmus úgy robbant szét a testében, mint egy szupernóva. A hüvelye erőteljesen lüktetett a férfi pénisze körül, a csiklója pulzált az ujjai alatt, és ő hangosan felkiáltott az élvezettől. A teste rázkódott, a kötelékek megfeszültek, ahogy próbált mozogni.
-Ez az...- – suttogta a férfi, miközben továbbra is mozgott benne, kihasználva Szandi orgazmusának minden hullámát. -Ez vagy te valójában, Szandi.-
Szandi nem tudott válaszolni. Az orgazmus még mindig hullámokban söpört végig a testén, és ő alig kapott levegőt. A szégyen és az élvezet keveréke elöntötte a tudatát, de most már az élvezet volt az erősebb.
A férfi közben továbbra is mozgott benne, és Szandi érezte, ahogy a pénisze még keményebbé válik, ahogy közeledik a saját orgazmusához.
-Hová... hová akarod?- – kérdezte a férfi, hangja most már rekedtes volt a vágytól.
Szandi nem tudta, mit válaszoljon. A teste még mindig az előző orgazmus utóhatásait élvezte, és ő nem tudott tisztán gondolkodni.
-Beléd élvezzek?- – kérdezte a férfi, miközben még mélyebbre hatolt. -Vagy a melledre? Vagy az arcodra?-
Szandi megrázta a fejét. Nem tudta, mit akar. Csak azt tudta, hogy a teste még mindig reagál a férfi minden mozdulatára, és hogy valami megváltozott benne. Valami, amit nem tudott – és talán nem is akart – megérteni.
-Válaszolj!- – követelte a férfi, miközben még gyorsabban lökött.
-Belém... belém akarom...- – suttogta Szandi, meglepve saját magát is a válaszával.
A férfi elégedetten hümmögött, és még mélyebbre hatolt. Szandi érezte, ahogy a pénisze megduzzad benne, ahogy közeledik a csúcshoz.
-Érezni fogod...- – zihálta a férfi. -Érezni fogod, ahogy elélvezek benned... ahogy megtöltelek...-
És Szandi valóban érezte. Érezte, ahogy a férfi pénisze pulzálni kezd a hüvelyében, érezte a forró spermát, amely lövellni kezdett belőle, megtöltve a hüvelyét. A férfi hangosan felnyögött, és még mélyebbre nyomta magát, hogy minden cseppet Szandi méhébe juttasson.
-Istenem...- – nyögte Szandi, ahogy érezte a forró folyadékot a hüvelyében. -Érzem... érzem, ahogy megtöltesz...-
A férfi még néhányszor lökött, kiélvezve az orgazmusa minden pillanatát, majd lassan megállt. Pénisze még mindig kemény volt, és mélyen Szandi hüvelyében pihent.
-Ez volt...- – mondta halkan – -ez volt a legjobb, amit valaha éreztem.-
Szandi nem tudott válaszolni. A teste kimerült volt, de valahogy... elégedett is. A szégyen és a zavar még mindig ott volt, de most már keveredett valami mással... valami, amit nem akart beismerni.
A férfi lassan kihúzta magát belőle, és Szandi érezte, ahogy a sperma kezd kifolyni a hüvelyéből, le a combjain.
-Ki vagy te?- – kérdezte újra, ezúttal szinte suttogva.
A férfi nem válaszolt azonnal. Felállt, és lassan visszavette a boxeralsóját, majd a nadrágját.
-Valaki, aki ismer téged, Szandi,- – mondta végül. -Valaki, aki tudja, ki vagy valójában.-
Szandi megrázta a fejét. -Nem értem...-
A férfi közelebb hajolt hozzá, és Szandi érezte a leheletét az arcán.
-Hamarosan megérted,- – suttogta. -És akkor újra eljövök hozzád.-
Ezzel a férfi felegyenesedett, felvette az ingét, és az ajtó felé indult.
-Várj!- – kiáltott utána Szandi. -Nem hagyhatsz így itt!-
A férfi megállt az ajtóban, és visszafordult.
-Ne aggódj,- – mondta, és Szandi most már határozottan felismerni vélte a hangját, bár még mindig nem tudta, kihez tartozik. -Gondoskodom róla, hogy valaki megtaláljon... de nem túl hamar.-
Ezzel a férfi kilépett az ajtón, és Szandi egyedül maradt, meztelenül, kimerülten, összezavarodva... és valahogy mégis elégedetten.
Szandi egyedül maradt a hálószobában, meztelenül, kiszolgáltatva, az ágy négy sarkához kötözve. A férfi távozása után a szoba csendjét csak a saját szapora légzése törte meg. Ahogy a pillanatok teltek, és az adrenalin kezdett kiürülni a szervezetéből, a történtek teljes súlya egyszerre szakadt rá.
-Istenem... mi történt velem?- – suttogta a sötét, üres szobának.
A könnyek lassan gyűlni kezdtek a szemében, majd megindultak az arcán. Először csak halkan szipogott, aztán egyre hangosabban zokogott, ahogy a félelem és a szégyen hullámai elöntötték. Teste meg-megrándult a zokogástól, a kötelékek megfeszültek a csuklóin és a bokáin.
-Segítség!- – kiáltotta, bár tudta, hogy senki sem hallja. -Valaki segítsen!-
De csak a saját hangja visszhangzott a lakás üres falai között. A férfi szavai visszhangoztak a fejében: -Gondoskodom róla, hogy valaki megtaláljon... de nem túl hamar.- Mit jelentett ez? Meddig kell itt feküdnie, kiszolgáltatva, meztelenül?
Szandi megpróbált szabadulni a kötelékektől. Megfeszítette a karjait, húzta, rángatta a nyakkendőket és a sálat, amelyekkel a férfi megkötözte, de azok nem engedtek. A csomók túl szorosak voltak, túl jól megkötve.
-Nem... nem...- – zihálta, miközben tovább küzdött. A csuklói már vörösek voltak a dörzsöléstől, de ő nem adta fel. Újra és újra megrántotta a köteleket, de azok csak még jobban a bőrébe vágtak.
A félelem és a kétségbeesés egyre erősebb lett benne. Mi lesz, ha senki sem jön? Mi lesz, ha napokig itt kell feküdnie? És ki fogja megtalálni? Egy szomszéd? Egy barát? A gondolat, hogy valaki így látja majd őt, csak fokozta a szégyenérzetét.
Szandi behunyta a szemét, próbálta kizárni a valóságot. Újra megfeszítette minden erejét, hogy szabaduljon. Érezte, ahogy az izzadság kiüt a testén, ahogy a szíve vadul kalapál a mellkasában.
-Kérlek... kérlek, engedj el...- – suttogta, mintha a kötelékek meghallhatnák.
És akkor... valami furcsát érzett. Mintha vízcseppek hullanának az arcára. Először csak néhány, aztán egyre több. Mintha valaki a vízbe csapkodna körülötte.
-Mi...?- – Szandi összezavarodva nyitotta ki a szemét.
És hirtelen minden megváltozott. Már nem az ágyán feküdt megkötözve. Már nem volt meztelen és kiszolgáltatott. Ehelyett... a fürdőkádban volt. A víz hideg volt körülötte, és ő zihálva, remegve ült benne.
-Mi történt?- – suttogta, miközben körülnézett a fürdőszobában.
A fürdőszoba pontosan olyan volt, mint amikor belépett bele órákkal ezelőtt. A törülközője ott lógott a fogason, a fürdősók és olajok a kád szélén sorakoztak. Minden a helyén volt... kivéve, hogy a víz, amely meleg volt, amikor belefeküdt, most jéghideg volt.
Szandi lassan felemelte a kezét, és megdörzsölte az arcát. Nedves volt – részben a fürdővíztől, részben a könnyektől, amelyek még mindig folytak a szeméből.
-Álom...- – suttogta, ahogy a felismerés lassan megvilágosodott benne. -Csak egy álom volt.-
Remegve állt fel a kádban, és kilépett belőle. A hideg levegő libabőrössé tette a nedves bőrét, és ő gyorsan magára tekerte a törülközőt – ugyanazt a törülközőt, amelyet álmában is viselt, mielőtt a maszkos férfi letépte volna róla.
A tükörbe nézett, és egy sápadt, riadt arc nézett vissza rá. A szeme vörös volt a sírástól, a haja nedvesen tapadt a fejére és a vállára.
-Csak egy álom volt,- – ismételte meg, mintha ezzel próbálná meggyőzni magát.
De olyan valóságosnak tűnt. Érezte a férfi érintését a bőrén, érezte a kötelékeket a csuklóin és a bokáin, érezte a férfi hatalmas péniszét a hüvelyében... És a legijesztőbb az volt, hogy a teste még mindig reagált ezekre az emlékekre. Még mindig érezte a bizsergést a csiklójában, a nedvességet a combjai között.
-Istenem...- – suttogta, és a falnak támaszkodott, hogy el ne essen. A lábai még mindig remegtek, részben a félelemtől, részben... valami mástól.
Lassan, bizonytalanul lépkedett ki a fürdőszobából, és a hálószobája felé indult. Minden árnyékban a maszkos férfit vélte látni, minden neszben az ő lépteit hallotta. De a lakás üres volt. Senki sem járt itt, amíg ő a kádban aludt és álmodott.
Ahogy belépett a hálószobába, tekintete az ágyra siklott. Az ágy, amelyen álmában megkötözve, kiszolgáltatva feküdt, most rendezett volt, érintetlen. Semmi sem utalt arra, hogy bármi történt volna rajta.
Szandi leült az ágy szélére, és mélyen beszívta a levegőt, próbálva megnyugodni. A szíve még mindig hevesen vert, és a teste még mindig reagált az álom emlékeire.
-Csak egy álom volt,- – mondta hangosan, mintha a szavak kimondása valóságosabbá tenné a tényt. -Csak egy álom.-
De ahogy ott ült, nedvesen, remegve, egy gondolat kezdett formálódni a fejében. Egy gondolat, amely egyszerre ijesztette meg és izgatta fel: Mi van, ha nem csak egy álom volt? Mi van, ha valami más? Valami mélyebb, valami, ami a tudatalattijából tört elő?
És mi van, ha az álombeli férfi valóban létezik? Mi van, ha valóban figyeli őt? Mi van, ha egy nap... egy nap valóban becsönget az ajtaján?
Szandi megborzongott a gondolatra, és szorosabban húzta össze magán a törülközőt. De valahol, mélyen belül, egy kis hang azt súgta, hogy talán... talán nem is bánná annyira.
-Csak egy álom volt,- – ismételte meg utoljára, de már maga sem hitte el teljesen.
Aztán felállt, és elindult, hogy felöltözzön, és folytassa az életét – tudva, hogy az álom emléke, és a vele járó érzések, még sokáig kísérteni fogják.