Írásaim

Fénylő képek, ember társak,
Frissítő, nagy ölelő szárnyak.
Repültem. Színes felhők között,
Simogatón fénylő csillagok között.

Arcodat megcsókolom,
És most hogy tőled búcsuzom,
Engedd bevallanom:
Jól sejted hogy én nekem,
Csak álom volt az életem

Hiányzol nagyon nekem
Mikor távol vagy tőlem
Üresnek, hidegnek érzem életem
Nincs ki felmelegítse lelkem
Hiányzik édes nevetésed
Amely mindig felvidít
Szükségem...

tétjére nem emlékszem, csak arra, hogy én nyertem, egy pezsgőt. Szerencse, mert épp buli volt. Meg is ittuk közösen és a korábbi kiképzéseknek köszönhetően ezúttal én győztem le az alkoholt. A buliban sokat táncoltunk (Zoli nem volt ott), majd félrevont egy félreeső folyosóra. Azt hittem, álmodom. Mohón a számra tapadt ajka, és jobb keze erősen a farkam markolászta. Isteni volt, olyan kis heves. Csókoltam ajkát, nyakát (amit halk nyögésekkel díjazott), majd felhúztam a pólóját, és a mellét...

Sosem szerettem Nálad senkit se jobban,
Hisz most is csak érted könnyezem egyre jobban!

Ismét véget ért egy fejezet,
Véget ért akár egy mese.
Ismét nem maradt más,
Csak a fájdalom, ha gondolok rá.
Vége lett, bár nem búcsúztunk el,
egyikünk sem mondta...

Szerelmes Szívemet
Szédítő Szelek
Szorosra Szőtték
Szirén Szerelmek

Erotikus kis bókokkal és rövid, igazán humoros, elejtett, kissé zavarba hozó mondatokkal próbáltam közelebb kerülni hozzá, mert láttam, bírja a burámat. De kerek perec az első percben már mondta, hogy fiúja van és őt szereti. Éreztem azonban, hogy kedvel, minden nap együtt ültünk, de azért a fiúja is megjelent többször és elrontotta a kedvem. Így ment ez három hétig. Ekkor a lánytól megtudtam, hogy fiúja külföldi ösztöndíjat szerzett és már megy is ki fél évre...

Kétségek közt vergődik énem
Bizonytalanság maradt csak nékem.

Nagy meglepetésemre az addig kissé visszahúzódó Janet azzal fogadott, hogy rendben van, ne vesztegessük az időt, azonnal próbáljuk ki a kvarclámpát, vetkőzzünk le, de az alsóneműket azért hagyjuk magunkon. A legkisebb időfokozatra beállítottam a szerkezetet, feltettük a napszemüveget, és odaálltunk a kvarclámpa vakító fénye elé. Mi pedig, hogy testünket egyenletesen és mindenhol érje a fény, lassan forogtunk körbe. Néha össze-összeért testünk, ilyenkor fura bizsergést éreztem farkamban;...