Tél van, s én fázom. A fehér utakat egyedül járom. Nem is olyan régen még együtt futottunk itt. Nevetve szaladtunk, le ne késsük a mozit. Most egyedül nézem meg a volt filmet, mi úgy tetszett neked. Meleg könnycsepptől nedves a szemem. Látod, téged feledni nem lehet. Búcsú nélkül váltunk el. Nem volt se könny, se ígéret. Tudtam, hogy Te is elmész, visszatartani nem lehet. Néha, mikor egyedül vagyok, s szobámba a hold beragyog, gondolkozom: -elrepül könnyem nesztelen, s Te fogod a kezem.
Tél van, hideg, zord tél. Az utcán elmerengve járok, s a múltban mindig Rád találok!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-24
|
Novella
Ez ugyan nem korhatáros, de 10-12 alatt nem sorolnám a kötelező olvasmányaik közé, mert nem...
2025-04-11
|
Sci-fi
Az alábbi írás egy történet első része, nincs befejezve, finomitasra szorul, egy szilánk....
2025-04-07
|
Történetek
Egy szombat kora délután belerúgtam az ajtófélfába s eltört a lábujjam, s ha ez nem lenne...
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...