Majd álmodban meglátogatlak, mint messzi

Majd álmodban meglátogatlak,
mint messzi vendég, kit senki sem várt.
Ne hagyd, hogy kint az utcán ácsorogjak,
az ajtót be ne zárd!
Belépek hozzád, csendben letelepszem,
s csak nézlek, nézlek a homályon át.
S amikor édes arcoddal beteltem,
megcsókollak, s úgy megyek tovább.

Régi harcok, régi kopott könyvek.
Derű, mosoly, néha fájó könnyek.
Múlik minden, suhannak az évek,
búcsút intünk, fájó diákévek.
(Hemingway)

Három dolog sohasem tér vissza:
a kilőtt nyíl,
a kimondott szó,
és az elmúlt nap.