Nudista szobatárs

Nem mondhatom, hogy ez volt a legkönnyebb átmenet számomra. Félénk tizennyolc éves voltam, akinek a szociális készségei olyanok voltak, mint egy kőszobornak, és életem nagy részét azzal töltöttem, hogy a szexualitásom piszkos kis titkát rejtegettem.
Soha életemben nem volt olyan időszak, amikor késztetést éreztem volna arra, hogy megosszam bárkivel is a tényt, hogy meleg vagyok. A szüleim rendkívül vallásosak voltak, az iskolában a fiúk kegyetlen, csúnya vicceiket mondta a buzikról, a szülővárosom pedig valahol az 1800-as és az 1900-as évek között ragadt. Ez melegségem mélyen elástam magamban, és nagyon nagy lapát kellett ahhoz, hogy valaha is kiássam.
Aztán találkoztam a szobatársammal, Troyval, és rájöttem, hogy valószínűleg ő lesz az a lapát.
Találkoztál már valakivel, aki annyira dögös, hogy fizikailag fáj ránézni? Úgy értem, nem is féltékeny voltam, hanem dühös. Egyetlen embernek sem lett volna szabad ennyire tökéletesnek lennie! Magas volt, szőke, napbarnított. Még ruhában is látszott, mennyire kidolgozott a teste. Tökéletes gödröcskék voltak az arcán, amikor mosolygott, és persze a fogai is olyanok voltak, mint a kis gyöngyök. Szörnyű volt.
Amikor Troy az első napon megérkezett - persze késve - a kollégiumi szobába, semmi idegesség vagy feszültség nem látszott rajta. Egyidősek voltunk, mégis világok választottak el minket egymástól. Magabiztos volt, simulékony, laza. Közben én az ágyamon ültem, és próbáltam egy olyan mondatot formálni, amitől nem tűnök teljesen hülyének. 
Minden srác, akivel valaha is találkoztam, és aki csak megközelítőleg is hasonlított Troyra, egy seggfej volt, úgyhogy nem voltak nagy elvárásaim az új szobatársammal szemben. De amikor kezet fogott velem, és rám sugárzott, minden előítéletem szertefoszlott.
A szeme a legragyogóbb kékben tündökölt, amit valaha láttam, és biztos voltam benne, hogy egy kicsit összefutott a nyálam, miközben a saját nevemet dadogtam. Ő azonban úgy tűnt, nem vette észre, hogy izgulok. 
Ő szó szerint mániákus sportember, ami egy kicsit visszataszító volt, de nem tudtam mit mondani. Én olyan vagyok, mint a csontváz a szertárban, ímg ő állandóan a teste jobbításán fáradozott. Hajnali ötkor már készülődött, hogy kimenjen futni, vagy túrázni, setleg egy kibaszott hegymászásra. Amikor nem volt órán, akkor edzett, amikor nem edzett, akkor fehérjeturmixokat nyelt, és amikor nem ezt csinálta, akkor meztelenül sétálgatott a kollégiumi szobában.
Most már érted a dilemmámat?
Amikor Troy először vetkőzött meztelenre a jelenlétemben, a szemeim majdnem kiguvadtak. Úgy tűnt, hogy ez teljesen normális dolog számára. Lehúzott alsóját távolról beledoba a szenneyskosárba, mint egy kosárlabdát, és amíg én a nagy, húsos farkát néztem, amint az a golyói fölött pattog, ő ökölbe szorított kézzel ünnepelte a pontos találatot. 
És mennyi időbe telt, mire Troy kényelmesen levetkőzött előttem? Nos, még mindig azon voltam, hogy bemutatkozzam neki. Mire befejeztem a nevem elmondását, hogy honnan jöttem és mit tanulok a főiskolán, már meztelen volt. 
Most az emberek azt mondhatják, hogy "mindketten fiúk vagytok, ezzel nincs semmi baj" és teljesen igazuk van. Bármennyire is korlátozott volt a gyerekkorom, semmi bajom nem volt azzal, hogy Troy látszólag nudista volt, de nem csak a meztelensége zavart.
- Nem bánod, ha kiverem?
Csak egy őrült fantázia volt, amit a fejemben játszottam le? Nem, ez volt a harmadik mondat, amit Troy mondott nekem, és amikor képtelen voltam válaszolni, úgy tűnt, ezt úgy vette, mintha engedélyt kapott volna arra, hogy a velem szemben lévő ágyban kényeztesse magát.  Mi a fenét tudtam volna mást csinálni, mint nézni?
Igazság szerint először megpróbáltam elfordítani a tekintetem, de amikor egy lélegzetelállítóan gyönyörű fiatalember veled egy szobában meztelenül fekszik az ágyán, és elkezdi pumpálni a kövér farkát a kezével, nem lehet nem visszafordulni. 
Számára én nem léteztem. Simogatta az egyre növekvő farkát, és hát az a dolog rendesen megnagyobbodott! Amikor teljesne feláll neki, a keze fel-le csúszott rajta, miközben az alacsonyan lógó golyói ugráltak a ritmusra. Egyszerűen kiverte, miközben én teljes áhítattal bámultam őt.
Öt perc. Ennyi időbe telt, mire a szerszáma még jobban megvastagodott a markában, és és a sperma vastag sugárban elkezdett végigfröcskölni a kidolgozott mellkasán, hogy aztán a köldökében összegyűljön. Még fel is nyögött, baszdmeg!
Ahogy végzett, visszanyúlt a szennyeskosárba, és az eldobott alsóneműjével letörölte az mellkasát. Ekkor már tudtam, hogy a mi együttélésünk egy viharos ügy lesz.
 
Hogyan kellett volna nekem, egy zárkózott kis meleg fiúnak normális életet élnem, miközben elképesztő mennyiségű spermával, merev farokkal és egy olyan jóképű férfival voltam egy szobában, hogy az teljesen kiborított? Nos, nem kellett sokáig várnom, hogy megtudjam.
Tudod, nagyon hamar kiderült, hogy Troy nem azért csinálja ezt, hogy ugrasson, vagy hogy felbosszantson. Nem is akart kellemetlen helyzetbe hozni, vagy bármi ilyesmi. Ő őszintén nem látott semmi rosszat abban, hogy a fiúk fiúk, és szerinte a meztelenkedés és a két "tesó" közötti kiverés az élet természetes módja.
- Így néznek ki a golyóid? - kérdezte tőlem a második este, és felemelte hosszú, petyhüdt rúdját, hogy megmutassa nekem nehéz, tökéletes golyóit.
Még mindig nem tudtam túltenni magam a külsőségeken. A kezébe vette a golyóit, és végiggyúrta őket a tenyerén.
- Az egyik kicsit hosszabb, mint a másik - mondta, és amikor közöltem vele, hogy ez teljesen normális, megkönnyebbülten rám vigyorgott.
Nem volt egy zárkózott ember, az biztos.
Ahogy teltek a hetek, valamelyest hozzászoktam, hogy Troyt csak mosolyogva látom. Sőt, már az is kezdett furcsának tűnni, hogy ruhában látom. Az óráról hazatérve azonnal levetkőzött, teljesen meztelenül tévézett, olvasott, tanult, FaceTime-olt, evett és aludt, és ezek akkor jutott idő, amikor éppen nem verte a farkát.
Nem viccelek, egy nap alatt hatszor számoltam. Hatszor! Olyan volt, mint egy baszógép, állandóan készen állt arra, hogy kilője a nedveit, és én minél többször láttam, ahogy csinálja, annál jobban kezdtem fantáziálni arról, hogy rám vagy belém élvez.
Ez afféle rögeszmémmé vált, és bár tiszteletben akartam tartani azt a nagyon kevés magánéletet, amiről Troy esetében egyáltalán beszélhettünk, egyszerűen nem tudtam megállni, hogy ne vegyem ki a szennyeskosárból a spermával átitatott boxeralsóját, amikor egy este elment néhány barátjával.
Meztelenül feküdtem az ágyon, az arcomra terített nedves, elképesztő szagú alsóneművel, és belélegeztem a több töltetből származó csípős illatot. Nemcsak az elélvezésének édességét éreztem, hanem tökéletes farkának és golyóinak izzadságtól vegyes férfias illatát is egy hosszú nap után.
Már majdnem két hét telt el azóta, hogy utoljára kivertem. Troyval ellentétben én rendkívül visszafogott voltam, így még akkor sem éreztem konfortosan magam a maszturbálásra, amikor elment otthonról. De két hét élvezés nélkül elég volt ahhoz, hogy annyira kanos legyek, hogy kivegyem a szagos boxerét és megdoglozzam a farkam. 
Ahogy elértem egy gyönyörű orgazmust, azon kaptam magam, hálás vagyok a sorsnak, hogy ilyen szobatárssal áldott meg engem. Spermacsíkokat lőttem magamra, és a testemet átjáró tüzes szenvedély közepette a boxerét a számba tuszkoltam, és megízleljem.
Az élvezet azonban meglehetősen rövid ideig tartott, mert az ajtó felpattant, és Troy berohant, hogy megkeresse a telefonját. Helyette engem talált meg, végignézve a gecis kezemen, miközben én kétségbeesetten próbáltom kiköpni a használt, spermával átitatott alsóneműjét a számból anélkül, hogy ő észrevenné. 
Összeakadt a tekintetünk, az enyém rémült volt, az övé pedig hűvös és kék.
- Szóval erre gerjedsz - jelentette ki, és a szekrényéhez sétált, ahonnan felvette a telefonját és a zsebébe csúsztatta.
- Én... meg tudom magyarázni", hazudtam, tényleg sajnálom... Elköltözhetek egy másik szobába… Nagyon sajnálom – dadogtam.
Közben felültem, a takarót a spermás felsőtestemre húzva. Abban a pillanatban semmit sem akartam jobban, mint azt, hogy a föld nyeljen el nyomtalanul. Troy nem nézett felém, csak vállat vont.
- Te szereted az gecit – mondta a hüvelykujját harapdálva, mintha gondolkodna – majd én adok neked belőle eleget.
Azt hittem, rosszul hallok. Az arcom pipacsvörös lett, a meztelen testem megremegett. Vajon tényleg azt mondta az imént?
- Te... mit fogsz csinálni? - kérdeztem.
Troy odasétált az ágyamhoz, és felemelte az alsóneműjét a sarokból, ahová ledobtam. A testének illata még a ruháján keresztül is érezhető volt, és arra késztette a kimerült farkamat, hogy megránduljon a takaró alatt.
Megfordult, a szokásos kosárlabdadobással belelőtte a szennyeskosárba, majd visszanézett rám.
- Van szád és segged - mondta nekem -, és most már tudom, hogy mindkettő az enyém.
Ezután szó nélkül, lustán kisétált a kollégiumi szobából, és otthagyott lélegzetvisszafojtva, idegesen és izgatottan.
Akkor még nem tudtam, de az eddigi életem épp megváltozott. Nagyon-nagyon.