Írásaim

Egy ifjú tündérlányról szól, aki álmaiban keresi a választ kérdéseire!

Valahol a világban… Találtam egy helyet, azt a helyet, ahol nem vagyok egyedül. Veled vagyok! Ez a hely az én titkos helyem, amit csak Te és Én ismerünk! Ez a hely örök és bármi is történik...

Lányok, lányok, szerelmes szempárok
rátok nézek, de csak egyet látok

Illatok, illatok, parfümös angyalok
bármit érzek, te rád gondolok ...

A férfi szemében örömkönnyek gyűltek, s gyengéden ráhajtotta cserepes ajkát arra a kis törődött, dolgos kézre, melynek minden simogatása egy vallomással felért.
Felbátorodván ismét kérte szerelmét, hogy járják együtt gyógyulása után az útjukat. Az asszony, csendesen lehunyta a szemét, mintha elképzelni akarná a jövőt...

Mit ér a vágy,
ha meghal a remény,
ölelő két karod,
már nem nyújtod felém.
Ringnék én vágyban,
őrülten szeretve,
feszülő testemet,
tennéd fel keresztre......

Sétálunk.. szótlanul,
s kezünk tétován összeér,
elengedsz, utánam kapsz,
- elveszett minden -, véget ért...

Hatalmas fenyőfa mellett pihengettem, alatta sok ezernyi szúrós tüske, s a nesz onnan jött felém. Eltelt egy kis idő, csend lett, újra megkíséreltem a szunyókálást, amikor kutyám felébredt, hiszen ő a házőrző, s nyomban, szolgálatba helyezte magát. Szaladt a kerítés irányába, s a tekintetemmel úgy követtem, mintha zsinóron húzták volna a kíváncsiságomat...