Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Friss hozzászólások
Dr. Stephen P. St.John: Sok gondolatom volt, de végül...
2024-03-28 20:01
Marthy: Mmm! Lányként os imádós történ...
2024-03-28 16:03
Marthy: Tökéletes ritmusú, nagyon jól...
2024-03-28 15:47
Marthy: Tökéletes ritmusú, nagyon jól...
2024-03-28 15:46
Materdoloroza: Pedig én is vártam a folytatás...
2024-03-27 22:41
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

leticia_63 adatai

Neve:
leticia_63
E-mail címe:
Nem publikus
leticia_63 összes beküldött történetének megtekintése »
leticia_63
Bemutatkozása
Kedves olvasók!

Leticia_63 vagyok.
2002-ben fedeztem fel a Mellesleget, és láttam meg, hogy történeteket is lehet beküldeni ide. Eleve volt már pár novellám, (HÉV, Sarki szerelem), de igazán akkor kaptam rá az írás ízére, mikor láttam, hogy sokaknak tetszett az elso pár írásom. Majd verseimet, sot kedvenc vicceimet is beküldtem.
Remélem az elkövetkezendokben legalább annyi örömötök lesz írásaim olvasásában, mint amilyen örömet jelent számomra a megírásuk.


Leticialeticia_63
Írásai 79 1308
1601
Ha ölem oly forró már és nedves,

Ha szerszámod áll, és keményen kér,

Ha üresen tátong köztünk a tér,

Tudnod kell, hogy ölem csak téged kér.
...
1745
Merengve ültem a parton,
Rámköszöntött lassan az alkony.
S a vén Duna két partján
Szürkeség nyugodott mélán.
...
1772
Arany madár lakik a lelkemben,
Ezüst kalitkában ül csendesen.
Búsan alszik, feje szárnya alatt,
Éneket, édeset, sosem hallat.
...
1584
Csókod ízét újra érzem,
Ölelésed ismét kérem.
Remegve vár már a méhem,
Szétnyílik hát a két térdem.
1457
Elsodort mellőlem az élet vihara,
Te kegyetlen voltál, én mostoha.
És most újra együtt tapossuk az utat,
Nem firtatja egyikünk sem a zord múltat.
...
1654
Most tűnődöm, hogyan tovább,
Legjobb, ha nem is nézek már rád,
Tartozik egy másik nő hozzád,
Elengedlek, menj most vele tovább.
1483
Csókod sós volt,
A szemed lángolt,
Hangod remegett,
Nem engem vádolt...
12153
Zsolt nyelve erőszakosan azonnal betöltötte a száját. Kezei a mellén matattak, majd mikor már az asszony levegőért kapkodott, a szája is rátalált a bimbókra. Az asszony maradék ellenállása is feloldódott, és átadta magát az élvezetnek. Zsolt pedig egyre lejjebb, és lejjebb csókolta. „Ó, add Istenem, hogy ott is csókoljon!”...
1740
Nem tudhatod, hogy mennyire szeretlek,
Szavakkal ezt elmondani nem lehet.
1445
Nézz most rám szép szemeddel,
Érints meg két kezeddel,
Örömöd, hogy itt vagyok,
Már engem is beragyog.