Egyszer elviszlek oda,
ahol mindig tavasz van,
nyílik virág-csoda
és a tél hívatlan.
Látod majd mily ostoba
a szerelmes gólyapár,
s vad füvek oszlopa,
akár az illattár.
Égig lökik a hintát
a tündeszép leányok,
szemükbe kék mintát
rajzoltak óceánok.
Ott foglak én szeretni
rét szélen, mohaágyon,
csókommal befedni,
s úgy érjen halálom.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-01-20
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-12-08
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
2025-12-04
|
Fantasy
A Magyar One Piece egy melléktörténet, amely hűen illeszkedik az eredeti One Piece univerzumhoz...
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
A szerelem olyan minta szél.
Nem tudni milyen erős lesz,meddig fog tartani,és ha elmúlt,mikor jön legközelebb...
Nem tudni milyen erős lesz,meddig fog tartani,és ha elmúlt,mikor jön legközelebb...
Nézem az arcod,
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Hozzászólások
További hozzászólások »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
bakos1022 ·
Ez csodálatos... be is tettem a kedvencek közé... az egyik legszebb, amit eddig tőled olvastam. :)
D.S. ·
Nekem mind kedvencem, ez is.
szerenella ·
Tetszett, gratu! :innocent: :heart: