Egyszer elviszlek oda,
ahol mindig tavasz van,
nyílik virág-csoda
és a tél hívatlan.
Látod majd mily ostoba
a szerelmes gólyapár,
s vad füvek oszlopa,
akár az illattár.
Égig lökik a hintát
a tündeszép leányok,
szemükbe kék mintát
rajzoltak óceánok.
Ott foglak én szeretni
rét szélen, mohaágyon,
csókommal befedni,
s úgy érjen halálom.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2021-06-09
|
Merengő
Takard el szemed, s lásd az időt a messze<br />
kipárolgó leheletet.
2021-06-07
|
Horror
Teljesen odaadta magát és a dolog beválni látszott. Egy hímvessző megosztása egy másik nővel...
2021-05-29
|
Merengő
Majd egyszer, elég erősnek érzitek magatokat, hogy bábutok megmérettessen, és patkolatlan...
2021-05-21
|
Novella
Aki már járt Vácon tudja jól, hogy nagy kultusza van a Váci kívánságteljesítő halnak. A gyönyörű...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-19 00:00:00
|
Szerelmes
Szeretni szabadon,
Bárcsak megtehetném,
Ha egy kis időre a gondokat,
Félretehetném...
Bárcsak megtehetném,
Ha egy kis időre a gondokat,
Félretehetném...
Nézem az arcod,
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Hozzászólások
További hozzászólások »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
bakos1022 ·
Ez csodálatos... be is tettem a kedvencek közé... az egyik legszebb, amit eddig tőled olvastam. :)
D.S. ·
Nekem mind kedvencem, ez is.
szerenella ·
Tetszett, gratu! 