Tudnád-e?

Félnél-e homályban rózsabokrot tépni?
Akarod-e holnap a tegnapot remélni?
Mertél-e már hóban, fagyott tóra lépni,
Merengtél-e azon, hogy fogod túlélni?

Álmaid tengerén akartál-e úszni,
Égi víziók gyémánthegyén elbújni?
Szenvedésed vasláncait most letépni,
Aranyozott utat járva új életet élni…

Hazug titkok, önző vágyak,
Őrült eszmék, kínzó tájak erejét megtörni,
Gonosz tegnapoknak várát,
Múltad bizonytalan átkát örökre megölni.

Szeretnéd-e szívem életének lángját
Bájosan ellopni?
Akarnál-e éjben felragyogó fáklyát
Lelkemben gyújtani?

Félnél-e sötéten egyedül sétálni?
Mernél-e nélküle, értem kiabálni?
Megtervezett utad áttudnád-e vágni,
Értéktelen rongyok elől bátran meghátrálni?

Félnél-e kezembe rózsatövist szúrni,
Kedvemért, másoknak ezer szót hazudni?
Mernél-e csak értem, lángok közt megégni,
Tudnál-e egyszer kicsit értem is élni?