Parányi gondolat töri meg a csendet,
Szürke felhők hada, fedi be az eget.
Rád gondolok, utánad vágyakozom,
Látlak még, vagy őrizem utolsó csókod?
Ábrándok közt vergődve ébredtem,
Az életem hogy éljem, veled, nélküled?
Veled minden, még a zord tél is ragyogna,
Nélküled viszont a nyári hőség is vacogna.
Arra vágyom, hogy itt légy velem,
Ölelj, csókolj, és fogd remegő kezem.
Suttogva csókolhassam édes nyakadba,
Szeretlek téged, bánom, hogy tagadtam.
Szeretlek Madárka, szeretlek téged,
Rózsaszín köd, melyben miattad élek.
S csak egy van, mitől én nagyon félek,
Hogy soha többé nem láthatlak téged.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
2025-05-07
|
Fantasy
fordítás .... Eredeti történet: ADD SPICE TO TASTE .... Szerző: PJRH
2025-04-30
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-04-28
|
Novella
Kicsit erőszakosnak tűnhet a sztori, de nem az. Valójában mindenki beleegyezésével történik,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-11 00:00:00
|
Szerelmes
Már nem vagy olyan, mint régen
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
Valamikor réges-rég,
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
Hozzászólások