Nekrológ – rád-rám-rá

A pokolba
az égbe
a világba
a vérbe
a verébre...

kiáltom bőgve
szűkölve
gyilkolva
kuporogva
a csillagos
szekérre...

nincs én...
kétség... segítség...
rémség
gyilkos irígység
gyilkos élet
gyilkos szeretet
halálos képek...

feketés férgek
rágják ahova tettem...
de hova?
És micsoda izé
van akkor most bennem?

Hisz látszik a versen...

meghalt a költő
meghalt a rossz lány
meghalt az örült
mérges oroszlán
a kedves tigris:
a mérgeskígyó bennem...

pedig én szerettem.

Átok emberségem
hogy utólag látom
és nem létezhetek
így ezen a világon
Óhajtom, vágyom...

Az űrt
őrület futja be
mint sírt
a borostyán..
Átmentem a rostán!

Mondjátok
mi lettem
a fenébe
ti ketten
tudjátok....

tudom hogy tudjátok...

könyörgöm
adjátok
adassátok
akarjátok
vissza az engem.

S ha nem...
úgy is jó
az élet - hajó
zátonyra nemcsak
vihartól futhat
kormány is okozhat
léket
süllyedést
törést
de kérlek!!!
….


de ne mérget.....


...hát tegyétek.