Miért pont Ő?

Miért pont Ő?

Miért pont Ő, ejtette szívemet rabul,
Miért Ő, kitől lelkem nem szabadul?
Miért pont Ő, e mesebeli lény,
Miért Ő, életem felhői közt a fény?

Miért pont Ő, kitől nem alhatok,
Miért Ő, kitől egy ölelést sem kaphatok?
Miért pont Ő, hisz megannyi más lány...
Miért Ő, ki ha elmegy, szívemben dobog a hiány?

Miért pont Ő, ki annyi boldog pillanatot ad,
Miért Ő, kit lelkem soha el nem hagy?
Miért pont Ő? S miért pont Én?
Kiknek szívében talán, együtt van a fény.

Miért pont Mi? S lehet-e ezt mondani,
"Mi". Végül az "Én"-t, picit megtoldani,
Mellé rakni egy nagy "Ő"-t, egy virágot,
De mintha keresztül szelném a világot...

Nincs "Mi", nem jött el az idő,
Hogy eljön-e? Kérdés, de ez a fő.
Mert ha nem, szívem szakad bele,
Akkor soha nem lesz csordultig tele.

De ha igen... Akkor mondhatom:
Miért pont Én, ki minden nap láthatom?
S miért pont Ő, kit szívem úgy szeret,
Mindegy, mert a szerelem, kitárta a teret.