Madár

Karmos madár, ki belém költözött;
Tépi, szaggatja szívemnek burkát;
Ha látnád, hogy vájkál bennem, mint ördög;
Érthetnéd szavaim keserű hangját.

Karmos madár, ki bennem lakozik;
Lelkem rejtett zugaiban vájkál; 
Ha éreznéd e szörnyű szenvedésit;
Érthetnéd könnyem patakos hullását.

Karmos madár, részemmé vált;
Érzem, egyszer ő tesz szabaddá;
Szárnyait adja, hogy repüljek;
De nem veszem el, osztozom vele.

Karmos madár, kivé változtam;
Társam keresem, de elbuktam;
Félve vissza-visszapillantok;
Nincs már ott, ki régen elrontott.

Törött szárnyú madárrá lettem;
Ablakom nyitom, reménykedem;
Fájdalmas ugrásnak készülök; 
Csak egyszer érezzem, repülök.