Kredenc

Szerelembe estem egy konyhaszekrénnyel.
A baj csak az, hogy nem nálam lakik.
Tulaja nem is tudja, hogy minden éjjel
Csak azért fekszem mellé, hogy a szép antik

Szekrényét nézhessem reggel, mikor már ő
Dolgozik és én teámat iszogatom
Kezemben könyvvel. Álmos, néma, törődő
Szemmel figyelem gyönyörűen monoton

Pattogzó festékét; szépen lecsiszolnám.
Finoman simogatva festeném újra.
Fehér lenne mint a nász, vagy egész halvány
Krémszínű. Talán vörös, mint a friss rózsa –

Mikor rásüt a hajnal langy hasadása
Úgy derengjen, mint a lángoló szerelem
Amit hazudok érte. Nem vagyok csalfa
Ezért - mert árad belőlem a végtelen.