Fázom s oly egyedül vagyok,
mint kései órán a hang.
Nem könnyezem, csak meghalok,
ily csöndesen, én, a bitang.
Volt szeretőmre gondolok,
könnyét ejti utánam még?
kit elhagytam, a bánatok
végett, bár szívem érte ég.
Az ablak nyitva, s a hideg
úgy lép be rajt, mint kínhalál;
csöndes léptű, fagyos, rideg,
s ágyamon fekve rám talál.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Szia, Zsófi, Anna vagyok segít...
2025-07-01 00:04
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Bízd a végzetre mindened,
mert a léleknek...
mert a léleknek...
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?