Karácsonyi csoda

Leszállt a földre a karácsony lelke,
A reményvesztett nép csak erre vágyott már,
Végre az ember boldogságtól eltelve,
Elfeledheti a gyászt és a halált.

Angyali hang zeng a megdicsőült égben,
Házak ablakán nyilik száz jégvirág.
Hirdetik e napon az egyenlőséget.
Kedvük mutatják a szent ünnep iránt.

A dicső lélek folytatja hosszú útját,
Amerre jár, megszűnik a fagy, s hideg.
Teljesiti az igazak kivánságát,
Parancsára eltűnik a gyűlölet.

Vigadnak már a fénylő aranycsillagok,
Ékesitik a komor, sötét eget.
Lassan földre szállnak mennyei  angyalok,
Hogy láthassák: a földön csoda született.

Ha eddig nem  is, most a szent fényt láthatjátok,
Ma éjszaka egyesült a föld, s az ég.
Az isteni gyermek végre földre szállott,
S magával hozta a végtelen reményt.

Kivánom, hogy ma dobjunk  fátylat a múltra,
Hogy az igaz lélek legyen fontos újra.
S mikor kiárad majd a mennyország kincse,
Pokol udvarát szeretet melegitse.
Ez a legszebb ünnep, mit élő ember látott,
Add Uram, hogy a Karácsony mindig legyen áldott.