Amikor ítéletem írják,
mikor megrezzen a lábam,
senki sem fog majd szólni nékem;
a daktilust elhibáztam.
Amikor ítéletem írják,
amely bosszút, vérszomjat ont,
mit se számít a feledettnek
sor végén a vessző, a pont.
Amikor ítéletem írják,
mikor nevetve néznek rám,
majd eltűnődöm megkönnyezve,
hogy megérte volna talán...
(Sztrájkhoz)
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-12 00:00:00
|
Versek
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Egy nap sem múlik el, hogy rád ne gondolnék,
Egy...
Egy...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?