CF41: Gondolok Reád

Amikor reggel elmegyek a kereszt előtt
Érted és értem mádkozom
A hegynél, mit nem láttál,
Érted imádkozom,
hogy boldog legyen sorod
Kerülőt teszek,
hogy újságot szerezzek neked,
bár nem tudom, át mikor adhatom
Amikor a gépet bekapcsolom,
nevedet látom
ízetlen porkávém,
hisz nélküled nincs íze semminek
minden cigit végig szívok,
félszívva nem dobom el sosem,
mert arra gondolok,
rólad sem mondhatok le,
utunk egyszer összeér,
egyszer veled lesz egész
amikor kihűlt a kávém,
arra gondolok, Te forrón szereted
és mikor a gépet kikapcsolom,
újra a kép ugrik elő:
nevünk összefonódik,
mint játékos delfin, s a tenger
És mikor jön a hegy,
s a kereszt,
újra, konokon, monoton
Érted kérlelem Istenem

Magamban mindig Veled beszélgetek,
elképzelem, mikor mit mondanál,
hogy nevetnél és szidnál.

Nem tudom mit kérek,
nem a szerelmet,
nem testi vágy vezet hozzád,
csak annyi: légy velem.
Mert nélküled nem teljes az életem.