Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
A nők bosszúja, 1. felvonás. történetnek a folytatása.
(Fantázia történet)
A történet a fantázia szüleménye, BDSM és Horror keveréke, de alapvetően a horrorba tartozik....
Lecsúsztam a fal mentén, és széttárt lábakkal csupasz fenekemmel a padlóra ültem. A fejem...
Sziasztok! Ez egy skicc, az első írásom. Szeretnék rá őszinte kritikát kapni! A történetet...
Friss hozzászólások
Materdoloroza: Pedig én is vártam a folytatás...
2024-03-27 22:41
Dr. Stephen P. St.John: Sajnálom, hoyg nem tette egyér...
2024-03-27 20:43
lalityi9346: Várom nagyon a folytatást!
2024-03-26 17:27
kaliban: Hát ez q..va gyenge, a helyesí...
2024-03-24 15:19
golyó56: Tetszett. Folytatás?
2024-03-22 11:42
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Carissima Fidelissima 14. - egy barátság krónikája (2011.szept)


Gyűlölöm,
hogy nem tudlak nem szeretni,
nem tudok előled elfutni,
mert bárhová, bárkihez megyek,
ott vagy velem,
ahogy Jónás futotta Istenét.
Gyűlölhetlek, de úgyis hiába.
Nincs ember,
ki Téged gyűlölni tudna.


Nem engedsz el,
mosolyod és szíved fogva tart,
akaratod ellen,
talán akaratom ellen.


Nem mondtam még Neked,
hogy mosolyod a világon a legszebb.
Tudom, nem enyém,
pazarlóan adod a világnak,
mint Nap a fényét.


Mégis;
ha rám mosolyogsz, boldog vagyok.


Mégis:
csak ebben a fogságban vagyok
boldog és szabad.
Erec Irsa Te vagy nekem.
Neked tudom, butaság,
ahogy másnak is,
ahogy örülök,
hogy együtt cigizünk,
hogy e-mailt írsz nekem,
ha elkísérhetlek a villamosig,
repülök.


S ha tudnád, hogy gyűlölöm magam,
amikor nem velem cigizel,
gyűlölöm,
hogy hiányzol nekem.


Szeretek Veled még összeveszni is,
szeretem, ahogy örülsz
az apró béke-jeleknek,
pedig csak egy rágó,
óvatosan kezedbe csúsztatom.
És szeretem béke-jeleid,
a csoki golyót,
(megenni azóta sem merem,
őrzi asztalom)
amit egy összeveszés után hoztál nekem.


Fáj, ha látom, hogy rossz Neked,
hogy őröl a sok szürke hétköznap,
fáj, hogy nem tehetek semmit.


Szerettem a 47-es villamost,
egy péntek délután,
azt mondtad csak két megálló,
aztán több, egyre több,
megszűnt körülöttem a világ,
csak Te voltál, semmi más.
Szerettem, hogy amikor végül leszálltunk,
s elmentél,
nem tudtam hol vagyok,
csak azt, hogy jó volt Veled.


Szeretem az elváláskor
búcsúmosolyod.


„Az életből csak ennyi fény maradt”:
két cigi,
hogy elmosolyodj, egy e-mail reggelente
(bár tudom, inkább bosszús leszel),
hogy kávét főzök Neked,
hogy ez várjon először,
gőzölgő kávé, újság, s tiszta csésze,
nem a sok buta munka-irat.


Szeretem azt is, amiről nem tudsz,
mégis, Te vagy nekem:
hogy napközben kiszököm,
s a templomban Érted imádkozom.
A könyvből,
a Könyvből minden este
Neked, érted olvasott fejezet,
hiszem, ha befejezem,
újra velem leszel.


Talán nem tudom elmondani
Neked sohasem,
mit jelentett nekem,
hogy Szentendre után
hazavihettelek.
Morogtál, morcos voltál,
de amikor azt mondtad,
elvihetlek,
s mellém ültél a kocsiban,
fénybe öltözött minden.
Pedig tudtad: lebukhatsz,
pedig tudtam: lebukhatok.
Mégis, valld be,
jó néha egy kicsit őrültnek lenni,
nem törődve semmivel.
Szerettem, ahogy soroltad
életed sok apró részletét,
hol szoktál megállni s
kikkel találkozol.
Szerettem, hogy Irsáról beszélhettem,
a házról, ami Rád vár, ami a Tied.
Szerettem, hogy amikor célhoz értünk,
nem törődtél azzal,
ki mit lát meg, s mit nem,
a sok arra járó ismerős dacára,
egy cigire még volt időd.
Szerettem a Túró Rudit és a rágót,
amit hazaútra adtál nekem.


Gyűlölöm a megpróbáltatásaid,
gyűlölöm magam,
hogy nem segíthetek.


És igen, fáj és gyűlölöm magam,
hogy mindig akkor és azzal bántalak,
ami nekem szeretetből fakad.
Pedig pont azt szeretem Benned:
más, több vagy, mint én,
szeretetem sebez.


Talán nekem is butaság:
mégis,
egy kerek, kis világ vagy nekem.



Folytatások
2584
Ki szép,
örökké szép,
nem csúfítja testét
kor vagy szenvedés.
2660
Ülök a vonaton
és könyvedet olvasom,
közben gondolkozom
gubancos sorsunkon.

Mert elválaszt és
összeköt a világ;
minden reményt megöl
majd újra...
2299
Este kinyitottad táskádat,
a finom kávéillat mindent áthatott.

Este kinyitottam táskámat,
a csillogó aranypor mindent elvarázsolt.
2279
...e két szóban minden benne volt
2545
Nézlek,
nem gondolva semmire,
mint tarkuló őszi erdőt szokás,
melynek gazdája nem,
csak szépsége lehet.
Előző részek
3055
mikor ajtódban megjelentem,
rám nevettél:
„Mi van te duzzogó?”,
s válaszoltam:
„Kiállhatatlan hárpia”
S tudtam elvesztem,
azt teszel velem, amit akarsz.
2870
Gyűlölöm a sorsot, amit kaptam,
minden Nélküled töltött,
percet, órát, hetet,
gyűlölöm a vak bürokráciát,
elválaszt Tőled,
s csak Isten tudja, mikor leszek újra...
3106
Gyűlölöm az utolsó heteket,
mert tudjuk, áthelyeznek,
gyűlölöm, hogy nem foglak látni,
mert ha nem is nézek Feléd,
érzem, hogy ott vagy mellettem,
s boldog vagyok......
2921
16
2 és
14
38
1,5 és
41
Szeretem a dalolni kezdő számokat,
néha csak úgy dúdolom magamban...
2833
Szerettem, mikor felhívtál,
vizsgára készülve,
örültem, hogy hallom hangodat,
s nem értettem bátorságodat,
hogy férjed jelenlétében beszélsz velem...
Hasonló versek
2794
Én nem tudom, milyen érzés,
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
2058
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Hozzászólások
További hozzászólások »
szerenella ·
Továbbra is, tetszett a szeptember is! Gratula!

Irsai Dávid ·
Köszönöm! :-)

keleti ·
Csak így tovább! :heart:
Irsai Dávid ·
csak sokáig tartson és kínozzak mindenkit a folytatásokkal! :-D

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: