Balaton

Örök szeretőm ő
mindig könnyed csókkal köszönt
napja, szele, vize, homokja
orcája, keze, ajka, bőre neki

szél korbácsolta hullámai
megtörnek sziklás partjain
vízpermet fröccsen arcomra
lecsorog erős mellkasomra

öreg szerető ő
még is gyönyörű
szeme kék vagy zöld lehet
megmondani lehetetlen

sokan vesztek már el karjaiban
hullámainak kavargó ölelésében
szeszélyes szerető ő
ma imád, holnap meggyötör

sokaknak szeretője
akár gyermeket is elcsábít
egy férfit nem szerethet
sok szívnek szerelme lehet

mikor benne vagyok
elszállnak fájdalmak,gondok
körülvesz és simogat
boldog perceket ad

ha felszínen lebegek
látom a kék eget
pufók felhők úsznak az égen
azon a végtelen tengeren

elúszok a bójákig
a strand határáig
vissza nézek a partra
tele napozó csajjal

szépen barnul mindegyik
ők is szeretik a balcsit
kigyúrt srácok sétálnak
stírölik a szép lányokat

nem mindig békés ez a nő
lehet haragvó szerető
mennydörög s villámlik
gyönyörű mikor haragszik

hullámai átcsapnak a mólon
viharjelzés villog a parton
ilyenkor menekül a strandoló
szépségére nem is gondol

pedig szép ilyenkor is
ki szívében szenvedély lakozik
látja viharban a szépet is.