Aludj velem

Ölembe fészkelődsz mielőtt elalszol.
Kezem lassan előre araszol,
hogy kezembe simítsam kezed.
Még nem hagyom,
hogy magával rantson az álom.
Még nem! Még várom,
hogy Te a mélybe merülj,
abba másik, furcsa létbe
az álmok színes mezejére.

Az én szemem is hunyva már.
A pillanat lesben áll,
s majdnem tudatom veszítem.

Hallgatom légzésed ritmusát,
érzem véred áramát,
ahogy szíved nyugodtan, halkan
az enyémmel egy ütemre dobban.
Mellem hátadhoz simul,
testünk egymáshoz idomul,
mintha egyek lennénk. Egyek is vagyunk.

Tökeletesen összepasszolunk.
Két test, mely eggye lett.
Két test, egy lélek.

Belélegzem illatod.
Vállad gödrébe csókolok gyengéden.
Ajkaimmal épphogy érintelek,
félve attól, hogy felébresztelek.
Megrezzensz. Nem is alszol tán.
Sóhajtasz, s azután
felém fordítod fejed.
Ajkaddal ajkamat keresed,
nyelveddel nyelvemért kutatsz,
száddal szorosan szájamra tapadsz.
Csókolsz. Vadul. Édesen.
Gyöngéden, szenvedélyesen.
Csókollak. Csókodra szomjazom.
Ébren vagy? Vagy csak álmodom?
(nem tudom)

Ébren álmodva szeremeskedünk,
majd egész éjjel úgy ölelkezünk,
mint akik összetartanak,
mert szívükben szerelmet hordoznak.

Boldogan hunyom le szemem,
mert mellettem vagy, s együtt alszol velem.

Aludj hát...