Nélküled a világ kétfélének tűnik,
Néha borús, sötét minden,
Máskor a színes virágokra
Óriási méhraj gyűlik.
Esténként sírással nyugtatom a lelkem,
Pedig felesleges ezt tennem.
Tudom és érzem
És látom, hogy vérzem,
De picit nehéz most tovább lépnem.
Annyi szép emlék van, ami hiányzik,
De el kell tennem most mélyre,
Mert az életemet nem teheti tönkre,
A gyermeki énem folytonos léte.
Hiányoznak a meg nem tett ígéretek,
Az együtt nem töltött éjszakák,
Az el nem készített fényképek,
Minden, mi talán RÁNK várt.
(2004-07-02)
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-31
|
Sci-fi
A bázison a szolgálat nem jelentett jelentős kihívást , és egy űrhajósnak a magányt is el...
2026-05-27
|
Merengő
Irodalmi felmérő szórakoztató regényíróknak.<br />
<br />
<br />
<br />
1. Szükséges – e szórakoztató...
2026-05-25
|
Sci-fi
– Béla, mit tapasztalt?<br />
– Éjjel mentem hazafelé a kocsmából és az út mellett láttam...
2026-05-22
|
Történetek
Olyan vadul kezdett rajtam ugrálni, hogy alig bírtam visszafogni magam, hogy ne üvöltsek a...
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...