Történetek

Hirtelen egy árny mozdul mögöttük. Egy kivételesen nagydarab, mégsem lomha ork lopakodik lassan a fiúk felé. Szemében az őrület tüzei lángolnak, és gyűlölet öleli körül egész valóját. Nemrég még egy ork törzs bajnoka volt, az ideküldött csapat vezetője. Nagy harcos, és vezér. A sámánok kegyeltje. Mostanra azonban semmivé lett minden nagysága, sőt, még annál is kevesebbé. Tudja, hogy nem térhet haza soha, ezt a gyalázatot biztosan nem tűrnék el, és a nagyúr, az orkok új vezére csak egyetlen...

- Nagyon szomorú volt, amikor eltűntél. Mostanra kezdett rendbe jönni és végre elfogadta, hogy elmentél, de nem tudtuk még rávenni, hogy kimozduljon. Az egyetemet sem kezdte el.
Kristófnak lelkiismeret furdalása volt, de amikor a picit megérintette, úgy érezte, miatta nem szabad szégyenkeznie.
- Na és ő kicsoda? – kérdezte a babára mutatva.
- A fiam – mondta halkan. – Még nevet nem adtam neki.
Elkezdett mesélni Tamásnak és mire hazaértek a férfi már mindent tudott....

Denem letérdelt a földre, pihenni akart. A kígyó odakúszott hozzá.
- Érted a nyelvünket. Különleges vagy?
A fiú nem értette a kérdést.
- Hogy érted? - kérdezte.
- Úgy, ahogy mondom. Beszéled a nyelvünket. Különleges vagy?
- Igen - válaszolta tétován.
- Csak egy ember értette a nyelvünket, de ő régen élt, ám neve nem merült feledésbe. Még akkor hallottam róla, amikor születtem, és még a fajom ismerte a nevemet: Callidus...

- Nagyapám, tudnia kell, hogy ehhez nincs meg a támogatottságunk, mert ahogyan apámtól féltek a nagyurak, úgy engem sem fognak megszavazni. Mátyás igazságos törvényeit mind eltöröltették Ulászlóval, és attól félnének, hogy az unokája azokat visszaállítatja. Én élni szeretnék, boldogan, családot alapítani és egyáltalán nem akarok uralkodni.
- Nagyon bölcs lettél fiam – szomorodott el az öreg. – De mindenben igazad van, és ha nem akarlak téged is elveszíteni, akkor a trónról le kell...

A strandbüfé előtt idős bácsik vesznek körül egy asztalt. A napernyő biztonsága alatt sört iszogatnak, és kedélyesen beszélgetnek. Csupán egymás közt politizálnak. Ritkán káromkodnak és csendesen, ha pedig egyikük pikáns megjegyzést dob be, akkor a többiek mosolyogva, szinte szemérmesen tompítják annak durvaságát. A kisgyerekeket bizalommal fogadják köreikbe. Sosem mulasztják el az alkalmat, hogy ne lássák el őket életbölcsességekkel. Ez részben jóindulat, másrészt életigenlés...

Mária lassan készülődni kezdett a vacsorához, ahol a leendő férjével is kell találkoznia és a nagyurakkal, akik az esküvőre jöttek. A pápa küldöttje is jelen lesz a vacsorán. A lány azon gondolkodott, hogy esetleg be tudná-e juttatni a férfit is a vacsorára, hogy legyen valaki, aki lelki támaszt nyújt neki a sok idegen között. A férfi azzal vigasztalta, hogy ott majd szinte mindenki érti, ha németül, vagy spanyolul szólal meg, de a franciát is többen értik...

Kristóf a könyvtárszobába vezette, ahol a labirintusról mutatott neki légifelvételeket, rajzokat, térképeket, de azt nem árulta el, hogy mi van a középpontban. Anna a térkép fölé hajolt és próbálta kitalálni, hogy ő meddig jutott és hogy hol is tévedt el. Észrevette, hogy a férfi is odahajol, és a leheletét érezte a fülén. Tudta, hogyha oldalra fordítja a fejét, akkor a férfi szája ott lesz az övével szemben és éppen ezért nem mert mozdulni, szinte megmerevedett. Nézett előre és már a...

Elsőnek az első találkozás volt, ami felhívta rám is a figyelmet. Másnap már kéz a kézben mentünk be, és ezáltal az ő közvetlen kollégái is tudomást vettem rólam. Az együtt töltött hónapok és a jóban-rosszban is egymás mellett maradás hamar elhessegette a konkurenciaként fellépő ifjú urakat. Egy év után, már érezhető volt a két tábor jelenléte. Voltak, akik megtagadtak tőlem minden segítséget, sőt magát a kollegialitást is. Ők páromhoz soha nem látok kedvességgel voltak. Hamar megkapták...

Kristóf és Annamária a Hercegnő segítségével hagyták el a kastélyt és tértek vissza a faluba. A fiatal férfi elmondta Tamáséknak, hogy el fog utazni valahová külföldre és nem követeli vissza a trónt. Soha többé nem akar senkit bajba sodorni. Szerette volna Annamáriát is elkérni a szüleitől, de a bizonytalanba nem akarta magával vinni a lányt. Nem tudott neki semmit fölajánlani. A hercegnő könnyes szemmel búcsúzott a fiától. Szerette volna, ha az ő egyik vidéki birtokára vonul el, ahol...

Futni kezdtem, és Grace nevét kiabáltam, de én úgy éreztem, nem hagyja el egyetlen hang sem a torkomat. És akkor megláttam a házat. Békésen, mégis baljóslatúan szunnyadt a helyén, mint egy hatalmas, alvó szörny, mely álmában is a halál ígéretét párologtatja. Alattomosan húzott maga felé. Próbáltam ellenállni, hátráltam pár lépést, de akkor megint erősen vonzott magához. Incselkedett, mint macska az egérrel, mielőtt úgy dönt, hogy megöli. Már ott voltam az ajtónál. Megfogtam volna a kilincset,...