Történetek

Pornó-paródia

Egy véget nem érő úszóedzés után fáradtan mentem be az öltözőbe. Lezuhanyoztam, és a törölközőt magam köré tekerve leülök egy padra. A gondolataim a srác körül járnak, aki ma csatlakozott a vízilabda csapathoz. Felizgulok, ahogy csak eszembe jutnak kidolgozott izmai. Puncim bizseregni kezd...

- Köszönöm, hogy elfogadták a kollégák ajánlatát, és remélem, nem fogják megbánni, hogy itt dolgozhatnak, ha a terv végrehajtása sikerül. Most a századossal együtt visszamehetnek az irodájukba! Az őrnagy úrral még meg kell beszélnem valamit. Azt hiszem, végeztünk. És még egyszer sok szerencsét!
Amikor csak ketten maradtak, Kemény Feketéhez fordult.
- Most régi barátként szeretnék kérdezni tőled? Honnan akarod összeszedni a másik három embert a csapatba?
- A szakközépiskolák...

Van időm gondolkozni a 72 órás előállítási idő alatt. Rémlik, hogy jártam már korábban azon a helyen, ahol a hajnali borzalom történt. De mikor? Miért? Ahhoz, hogy kideríthessem, ki kell jutnom. Ahhoz viszont, tisztázni kell magam. Szerencsére elegendő alibinek számít, hogy a gyilkos lövés pillanatában épp a vezetékes telefonon hívtam Lacit, az meg hogy miért hajnali 3-kor, arra nem vagyok köteles válaszolni. Kiengednek, első utam hazafelé vezet a családomhoz. Zokogva ölelem át őket, mintha...

A nő szíve nagyot dobbant. „Hát eljött…”- gondolta magában. A férfi lassan, nagyon lassan közeledett... Majd integetni kezdett. A nő megijedt. Rájött: hiba volt találkára hívnia a férfit. A nőt megrohanták az emlékek. A frissen vágott fű illata, a csillagok kivételes ragyogása, a szél dala, a férfi vörösbor-ízű csókja, és minden, ami az első randevújukon történt. A meglepő kézkérés, és a –nő szerint- magától értetődő kikosarazás...

Azok a bizonyos pillangók a gyomromban eszeveszett száguldásba kezdtek, már attól féltem, a plafonon fogok kikötni a repkedésük miatt. Szerencsémre azonban a helyemen maradtam, amíg csodafickó kerített valahonnan egy elsősegélyládát és bekötözte a kezemet. Még mindig nem szóltam semmit, de láthatóan ez őt nem zavarta, mert finoman mosolyogva a pult felé fordult és rendelt valamit...

- Nem gondolod, hogy jobb lenne Norbival? Minden, amit most elmondtál, arra mutat, hogy nem Gábor az igazi neked.
- Egyetértek – mondta Brigi.
- Emlékezzetek arra is, amit Norbi mondott. Nem kell nekem még egy pasi, aki megcsal fűvel – fával. Márpedig tőle nem számíthatok semmi hűségre, megmondta.
- De ha ennyire fontos vagy neki… - kezdte Brigi.
- Kutyából nem lesz szalonna. Nem alapozhatom erre az életem, bármennyire is vonzódom hozzá vagy sem. Zárjuk le mára...

András felpillantott a mellek közül, megpillantva az érzékien vastag ajkakat, amiket eddig elhanyagolt. Pedig imád csókolódzni, a nyelvek játékát, a nedves ajkak puha érintését. Ennél már csak azt szerette jobban, ha a vastag, nedves, puha ajkak férfiassága körül játszanak. Kissé erőszakosan tolta le a nőt a földre, aki egyáltalán nem kelletlenül hámozta ki a férfi hímtagját a munkásnadrágból...

Még egy szokatlan dolog van, amit elsőre nem vesz észre.
Ez a síri csönd.
És most, hogy jobban belegondol, ez az egyetlen lényeges különbség az emléke között. Hiszen akkor hallotta az alváshoz készülődő lovak nyihogását, a tücskök ciripelését, testvérei beszélgetését, nagyapja nevetését, aki kihozta őket ide csillagokat lesni, sőt, még a szellő lágy susogását is. Fortis megrémül. És ahogy hangulata változik, úgy alakul a táj is: nyoma sincs már az idilli környezetnek...

Milli érezte, hogy nedvesedik, de ezúttal nem a szokásos módon. A fiú vizes ruhája őt is átáztatta, és egy pillanat alatt visszatért a józan esze. Ellökte magától a fiút, és átrohant a női mosdóba. Belenézett a tükörbe. Arca kipirosodva, ajka vastagon és csábítóan fénylett a csóktól. Szíve a normális kétszeresével vert. Megszárította magát és próbált lenyugodni. Pár perccel később kilépett. Norbi ott várta...