Zsír

Ann az étkezőasztal mellett ülve idegesen nézte Evelynt, ahogy a mosogatónál áll és mérgesen aprítja a zöldségeket. A kés pengéje monoton ütemben csapódott a vágódeszkának, miközben az idősebb nő kitartóan nem vett tudomást a vendégről. A gyors mozdulatai és az arckifejezése világosan elárulta, hogy nem örül.

Noha Craig, Evelyn férje maga volt a megtestesült szívélyesség, mióta pár órával korábban felvette Annt a buszmegállóban, a felesége már sértéssel felérően tartózkodó volt. A sztereotípia szerint a vidékiek barátságosak, de Evelyn nyilvánvalóvá tette, hogy nem kíván Ann-ről tudomást venni.
Amíg Craig is jelen volt, viszonylag könnyű volt erre nem figyelni. A férfi teljes figyelmét a lánynak szentelte, attól a pillanattól, hogy megérkeztek a pár farmjára, így Ann eleinte észre sem vette, hogy Evelyn kerüli. De most Craig a pajtában készítette elő az eszközöket és a két nő egyedül maradt a konyhában.

Ann próbaképpen meghúzta a kötelékeit, amik a helyén tartották. A karcsú csuklói a háta mögött össze voltak kötve és a bokáit a konyhai szék lábaihoz kötözték. Már többször kipróbálta őket korábban és tudta, hogy nem engednek, de valamivel el akarta terelni a figyelmét a házigazdája feleségéből áradó ellenségességről. Miközben megkötözte, Craig elmondta, hogy pár dolgot elő kell készítenie és szeretné, ha addig nem tűnne el. Ann készségesen tűrte: egy kis kötözés csak növelte az elkövetkezők miatti izgalmát.

Nem sokkal Craig távozása után Evelyn belépett a konyhába. Egy szót sem szólt az asztalnál ülő lányhoz, hanem csak több zacskó zsemlemorzsát öntött egy nagy edénybe, majd elkezdett zöldségeket aprítani. Végül Ann nem bírta tovább.

-Uh…Evelyn? - kérdezte próbaképpen.

-Mi az? -kérdezte a nő.

-Valami rosszat tettem?

Evelyn abbahagyta a munkát és a lány felé fordult.

-Tettél-e valami rosszat? Viccelsz? Tudod jól, hogy mire készül.

Ann természetesen tudta, hogy mi fog történni, hiszen ez volt az, amiért ide jött.

-Tudom hogy mi fog velem történni. És akarom hogy megtörténjen.

-Akarom hogy megtörténjen, akarom hogy megtörténjen…. A többi lány is ezt mondta.

Ann érdeklődve figyelt. Craig utalt rá, hogy nem ő az első, de nem bocsátkozott részletekbe.

-Tényleg akarom, hogy megtörténjen. Régóta álmodok róla - erősködött Ann.

Evelyn arcát szomorúság öntötte el.

-Olyan fiatal és olyan ártatlan vagy. Azt hiszed, hogy a fantáziádat váltod valóra, pedig csak
egy szörnyeteg étvágyát csillapítod.

Evelyn újra a vágódeszka felé fordult.

-Gyűlölöm ezt az egészet. Amikor rájöttem, hogy milyen ember, könyörögtem neki, hogy
csak fantáziáljon a dologról. Meg akartam vele ígértetni, hogy soha nem fogja megtenni, de
csak annyit fogadott meg, hogy soha nem teszi meg olyannal, aki nem szabad akaratából jön
ide. Azt hittem, hogy ez elég lesz. Ki az az őrült, aki ezt tényleg szeretné megvalósítani? De
már ketten voltak. Te vagy a harmadik és előbb-utóbb lesz egy negyedik, egy ötödik, egy
hatodik… Sohasem fogja abbahagyni, de ő a férjem és szeretem. Nem bírnám ki nélküle,
úgyhogy hagyom, hogy csinálja.

Ann számára minden világossá vált. Eddig azt hitte, hogy Evelyn tartózkodásának a
féltékenység az oka, de nem így volt. Az asszony gyűlölte, amit a férje csinált, de nem tudta
megállítani, ezért Annt hibáztatta, mert lehetővé tette a dolgot. Az idősebb nő arcán
könnycseppek jelentek meg, de Ann nem tudta megmondani, hogy az érzelmek miatt, vagy a
hagyma miatt, amit épp akkor kezdett felaprítani.

-Nincs semmi baj Evelyn. Nem a te hibád. Én akarom. - próbálta megnyugtatni Ann a nőt.

Evelyn nagyot sóhajtott, majd meglepően nyugodt hangon megszólalt:

-Eloldozlak és elmehetsz. Craig észre sem fogja venni, hogy eltűntél, amíg vissza nem jön a
pajtából. Elviheted a kocsit. Menj haza és éld ki az összes fantáziálásodat, amíg meg nem
öregszel. Egyszer még hálás leszel.

Ann megrázta a fejét.

-Nem tehetem.

-Kérlek!

-Nem tehetem. Már túl messzire mentem. Ez egyféle kényszer….nem tudom megmagyarázni,
de érzem, hogy ha nem csinálom végig, örökké bánni fogom.

-Akkor is bánni fogod, ha végigcsinálod.

-Talán. De akkor is meg kell tennem.

-Pont olyan vagy, mint a többiek - mondta Evelyn és olyan pillantást vetett a lányra, mint aki
nem is várt mást.

Craig 20 perccel később visszatért, de addigra Ann már egyedül volt a konyhában. Egyetlen
társasága a nagy edény töltelék volt, amit Evelyn elkészített. A nő nem sokkal azután távozott,
hogy Ann visszautasította az ajánlatát. Azt mondta, hogy sétálnia kell.
Craig melegen mosolygott, miközben eloldozta a lány bokáit és segített neki felállni.

-Evelyn sétálni ment? - kérdezte, mintha előre tudta volna.

-Igen - válaszolt Ann.

Craig bólintott.

-Nem szeret itt lenni, amikor … tudod…

-Amikor megsütsz valakit.

-Igen…nagy teher ez neki és sajnálom is miatta, de…nos… nem tudok mit tenni. Nem is
tudom, hogy mit tennék, ha nem lenne az Internet, hogy hozzád hasonló lányokat találjak.
Megpróbált lebeszélni róla?

-Nem..nem..én…

-Semmi gond. Korábban is megpróbálta, de mindig ugyanaz történt. Az a lány, aki már eddig
eljött, végig is csinálja. Evelyn sohasem értette ezt meg.

A férfi sóhajtott, majd egyik kezébe vette a töltelékes tálat, a másikkal pedig az ajtó felé
irányította Ann-t. A pajta nem volt messze - talán öt perc séta, de elég időt adott a
beszélgetésre.

-Mi van, ha meggondolom magam? - kérdezte Ann.

-Nem gondolod meg magad.

-Tudom, de mi lenne, ha mégis? Felajánlotta a kocsit. Félúton lennék a város felé, mire
észrevennéd.

-Ezek nélkül nehezen - mondta mosolyogva Craig és kihalászott két kulcscsomót a zsebéből,
majd folytatta:

-Ha pedig gyalog próbálkoztál volna…nos…láthatod hogy mennyire sík és belátható ez a
vidék. Nincs sok hely elbújni. Biztos vagyok benne, hogy elkaptalak volna, mielőtt túl
messzire jutottál volna.

Ann kéjes borzongást érzett. A terv, amiben korábban megegyeztek, meg fog valósulni, akár
akarja, akár nem. A dolgok irányításának teljes elvesztése mámorító volt. Az út hátralevő
részét csendben tették meg.

Ann a pajtát vizsgálta, amíg Craig becsukta mögöttük az ajtót és helyére csúsztatta a reteszt.
A belső olyan volt, mint amit várt: piszkos padló, nagy üres tér középen, oldalt pedig
mindenféle mezőgazdasági eszköz. Az egyetlen dolog, ami a többi hasonló épülettől
megkülönböztette, a középen álló túlméretezett barbecue sütő volt. A sütő egyik oldalánál két
összetolt fém piknikasztal állt. Az egyik asztalon egy hatalmas, lezárható tetejű kávéskanna,
néhány alma és egy fényképezőgép volt. A fényképezőgépet értette. Megbeszélték, hogy a
férfi képeket szeretne készíteni az eseményről. Ann arra gondolt, hogy még ha valahogyan
véletlenül nyilvánosságra is kerülnének a képek, már nem lesz abban a helyzetben, hogy
érdekelnék, ezért nem volt ellenvetése. Az almákról feltételezte, hogy a töltelékhez hasonlóan
az előkészület részei. De mi van a kávéskannával? Érdeklődő pillantást vetett Craig-re, de a
férfi csak mosolygott és az asztalok melletti padhoz vezette.

-Foglalj helyet! - mondta a férfi és a töltelékes tálat az ott levő dolgok közé tette. Ann leült és
nézte, ahogy a férfi különféle eszközöket kezd a sütéshez kipakolni egy dobozból az asztalra.

-Szeretem, ha a lányok látják ahogy előkészülök. Fokozza a vágyakozást.

-Igen…tényleg fokozza - értett egyet Ann és a szíve kalapálni kezdett.

-Csak a sütőt nem fűtöm fel előre. Jobb, ha előbb minden a helyére kerül, mielőtt begyújtom -
folytatta a férfi. A tekintetük összekapcsolódott, amikor a “minden” szó elhangzott.

Ann a sütőre nézett és idegesen nyelt, majd megszólalt:

-Elég drágának tűnik.

-Az is volt. Még használtan is egy kisebb vagyonba került. Akár 100 főre is süthetnék. Helyi
ünnepeken néha meg is teszem. Az emberek mégis azt gondolják, hogy őrültség volt ennyi
pénzt kiadni alkalmi használatra. Természetesen nem tudják, hogy igazából miért vettem.

Amikor Craig végzett az eszközök kirakásával, felkapta a fényképezőgépet és készített
néhány fotót Ann-ről, ahogy összekötött kézzel ül az asztalnál és előtte látszanak az eszközök.
Majd letette a gépet és megszólalt:

-Ideje levetkőznöd.

A lány bólintott és felállt. Enyhén remegett, miközben a férfi egy ollóval levágta róla a
pólóját. Két gyors nyisszantás elvágta a melltartó pántjait és egy harmadik biztosította, hogy a
ruhadarab szabadon a földre essen. A cipője hagyományosabb módon lett levéve. A férfi
kikötötte és lehúzta őket a lány lábáról. Ann-nek egy kis nehézséget okozott az egyensúly
megőrzése összekötött kézzel, de a férfi megtámasztotta.

-A zoknik még maradnak. Nem akarom, hogy piszkos legyen a lábad - mondta Craig.

Végül a férfi kigombolta a nadrágot és a bugyival együtt letolta a lány bokájáig. Ann kilépett
belőlük, és hagyta, hogy a férfi tanulmányozza. A reggeli érkezéséig Craig csak fotókon látta
és azokon teljesen fel volt öltözve. A férfi elkapta a fényképezőgépet és készített néhány
képet a lányról. Azután felfektette Annt az asztalra, felemeltette és széttáratta a lábait, majd
így is csinált pár képet.

-Most meg kell, hogy dugjalak - mondta minden különösebb bevezető nélkül.

-Rendben - válaszolt Ann. Nem volt ellenvetése az ilyen irányú használata ellen, de az
Evelynnel történt találkozás után valahogy piszkosnak érezte magát egy kicsit…mintha
megsértette volna a házasságuk szentségét.

-Evelyn nem örülne, ha tudná, de egyféle szükségszerűség - mondta vetkőzés közben Craig,
mintha a lány gondolataiban olvasott volna.

-Ezt hogy érted?

A férfi farka teljesen szabaddá vált. Még ernyedt volt, de Ann látta, hogy igen méretes.

-A hüvely alapvetően izom. A tied most a természetes nyugalmi állapotában van. Nincs
összehúzódva, de nem olyan nyitott, mint kellene. A szex ellazítja az izmokat és könnyebbé
teszi a következő lépést.

-És mi a következő lépés?

-A töltelék betöltése.

Ann nézte, ahogy Craig leveszi a kávéskanna fedelét, két ujját belemeríti az edénybe, majd
valamilyen sűrű, fehér anyagot kanalaz ki és bekeni vele a péniszének végét. Olyan volt,
mintha zsír lenne. A lányt normál körülmények között taszította volna, hogy állati zsiradékot
használjon a partnere síkosítónak, de most nem zavarta. A férfi az anyag maradékát körkörös
mozgással a lány puncijába dörzsölte. Az érzés határozottan furcsa volt Ann számára. Az
anyag sokkal sűrűbb és zsírosabb volt, mint a síkosítószerek, amiket korábban használt.
Amikor a férfi végzett, előrelépett, a hímtagjának végét a lány nyílásához illesztette és minden
ceremónia nélkül mélyre hatolt benne.

Ann felnyögött, ahogy a hosszú, vastag szerv
belecsúszott és a saját természetes nedvei összekeveredtek az állati zsiradékkal. Minden
kétséget kizáróan ez volt a legnagyobb pénisz, ami valaha volt benne. Érezte, hogy egyre
tágul, hogy befogadhassa. Amikor a férfi teljesen belecsúszott, röviden felnyögött, majd
lenézett a lányra és megkérdezte:

-Milyen?

-Jó. Uhhh.. Hatalmas, de nem fáj.

-Remek. Szépen kitágultál. - mondta a férfi és lassú, rövid lökésekbe kezdett.

A lány egy
darabig felnézett rá, majd becsukta a szemét és minden lökésnél halk nyögések hagyták el az
ajkait.

-Ohhh … Istenem…

-Mmmmm….érzem, hogy ellazulsz. Könnyen fog menni a megtömésed.

-Igen!!!

-…és miután megtöltöttelek…egy alma a szádba… - lihegte a férfi és gyorsítani kezdett, ahogy
a vágya reagált a lány izgatottságára.

-Mondj többet! …Mondd el…mmm…. hogy …ohhh…. mi fog történni azután….

-Azután bekenlek, és mégy a sütőbe - sziszegte a férfi.

-Hogyan…ahhh… fogod csinálni?

-Alacsony hőfokon kezdem….mmmmm…uhhhh…. jóval 150 alatt….forró lesz, de ….
mmmm .. el fogod viselni. Végül hőgutát fogsz kapni.

-Ohh…Istenem…dugjál!!

-Szédülést és zavarodottságot fogsz érezni és akkor….isteni vagy…. és akkor…felcsavarom a
hőfokszabályozót…maximumra…

-Igen…!!

-És te sülni kezdesz.

Craig nem bírta tovább. Nem akart a lányba élvezni, hiszen nem akart spermát az ételében, de
a beszélgetés az elkövetkezőkről és Ann reagálásának érzete túl sok volt. Nagy nyögéssel
mélyre nyomta a szerszámát és addig tartotta bent, amíg az utolsó csepp is ki nem lövellt
belőle.

Ann felsikoltott a gyönyörtől, amikor megérezte magában a férfi lüktetését és átadta
magát az orgazmusának. Minden bűntudata Evelyn felé elszállt. A tiszta vágy vezette, hogy
beteljesítse az álmait. Craig hagyta, hogy a lány lábai lecsússzanak a vállairól, majd Ann-re
feküdt. A lány fülébe lihegett és még néhány gyengéd lökést adott, miközben lassan elernyedt
belül. Ann levegő után kapkodott. A mellbimbói még másodlagos impulzusokat küldtek az
ágyéka felé, ahogy megérezték a szőrős férfi mellkast.

-Istenem…el sem hiszem.. ez csodálatos volt! - mondta Ann.

Craig felegyenesedett és a lányból kicsúszó farkát spermaözön követte.

-Szerintem is nagyszerű volt, de ideje megtölteni téged, amíg ki vagy tágulva.

Ann szótlanul bólintott. A férfi hátrébb csúsztatta a lányt az asztalon. Ann az asztal lapjára
helyezte a talpát és szétnyitotta a térdeit. Craig látta a tátongó nyílást, de nem mondott
semmit, nehogy zavarba hozza és az izmok önkéntelenül összehúzódjanak. Belenyúlt a
kávéskannába, kiemelt egy nagy adag zsírt és a lány hüvelyébe nyomta.

-Még több? - kérdezte Ann.

-Igen…a zsemlemorzsa száraz és bármilyen nedves is vagy, felszívná a nedveket és
megnehezítené a töltést.

A társalgás szünetelt egy darabig, amíg a férfi olyan mélyre nem nyomta a zsírt, amennyire
csak tudta. Végül elégedettnek tűnt és elkezdett kis adagokban tölteléket nyomni a nyílásba.
Ann számára az érzés semmihez sem hasonlíthatóan furcsa volt. A töltelék valahogy
egyszerre volt durva és lágy, ahogy a puncija jól bezsírozott fala mentén haladt. A percek
kitartóan múltak. Craig egy idő múlva abbahagyta a munkát.

-Készen vagy? -kérdezte mosolyogva Ann.

-Nem, csak kell még egy kis zsír. A testhődtől megolvadt és a töltelék felszívta.

A férfi újabb adag zsírt vett elő és az ujjaival elkezdte benyomni, noha ezúttal nem olyan
mélyre, mint korábban.

-Egyébként mi ez? Szalonnazsír?

-Nem, valami egészen más. Pam.

-Pam? Én is sütöttem már vele…de mindig a sprayt használtam. Nem is tudtam, hogy szilárd
alakban is árulják.

-Nem az a Pam. Nem a sütő olajspray.

-Hanem?

-A második lány neve volt Pam.

Ann-nek elállt a lélegzete és bénultan, némán feküdt, amíg a férfi be nem fejezte a puncijának
újabb zsírozását. Az ötlet, hogy egy hozzá hasonló nő zsírját használják először szexhez
síkosítónak, majd töltés segítésére, valósággal sokkolta és elborzasztotta. De ahogy ott feküdt
és érezte, hogy újabb és újabb marék töltelékkel telítődik, megváltoztak a gondolatai. Maga
elé képzelte Pam-et, ahogy itt fekszik.

Pam érzései és vágyai hasonlóak lehettek az övéihez,
ha ide vezették. Noha sohasem találkoztak, mégis egyféle különleges kapcsolat alakult ki
köztük. Ahogy Ann-ben tudatosult, hogy a saját testének zsírja egy napon majd hasonlóan
lesz felhasználva, határozottan felizgult. Tetszett neki az ötlet, hogy majd síkosítónak fogják
használni szex közben, és utána segíteni fogja egy hozzá hasonló fantáziájú nő álmának
megvalósulását. Talán Pam is ugyanezt érezte.

-Minden rendben? - kérdezte Craig, megtörve Ann álmodozását.

-Igen…csak egy kicsit sokkolt a dolog.. Örülök, hogy velünk van. Remélem….uhhhh… hogy
engem is így fogsz majd használni, amikor eljön a négyes számú, akárki is lesz az.

-Ebben biztos lehetsz.

A férfi szavaitól melegség érzete öntötte el Ann ölét. Azt kívánta, hogy bárcsak magához
nyúlhatna, de a köteléke nem engedte.

-Hogy néz ki? -kérdezte. A puncija határozottan tele volt.

-Akarod látni?

-Persze hogy akarom.

Craig csinált egy képet a lány ágyékáról, majd odafordította neki a gépet, hogy az láthassa a
képet a kijelzőn. A látvány a legerotikusabb kép volt, amit Ann valaha látott: a puncija, Pam
zsírjától fényesen, tátongva és a szeméremajakig megtöltve.

-A következő az alma lenne, de úgy látom, hogy élvezed Pam érintését.

-Így van.

-És őszintén szólva élvezem veled a társalgást. Pam-mel és Abbie-vel nem így volt.

-Abbie? Ő volt Pam előtt?

-Igen. Szerette provokálni az embereket…. Nos… most be foglak zsírozni. Csak elől, a
térdedtől az álladig. Ezek a részek fognak fémhez érni.

-Hason fogok feküdni?

-Igen.

-Miért?

-Egyrészt azért, mert nem szeretném, ha a hajad a forró fémhez érne. Másrészt azt akarom, hogy érezd a forró fémet
a nedves puncidon és a gyönyörű cicijeiden.

Egy nagy maréknyi Pam-et vett ki a kannából és elkezdte szétkenni Ann mellein, majd felfelé
a vállain az álláig. Egy újabb marékkal bekente a hasat és a teletömött puncit. Végül a csípő
és a combok következtek. Craig hátralépett és megtörölte a kezét.

-Emlékszel mit mondtam Abbie-ről? - kérdezte, miközben segített Ann-nek felülni.

-Hogy szerette provokálni az embereket.

-Igen. Mintha élvezte volna, hogy az embereket arra készteti, hogy felülmúlják őt
szélsőségben, majd kudarcot vallanak. Szerintem arra gondolt, hogy visszatáncolok és egy
újabb győzelmet könyvelhet el. Ő természetesen nem vonulhatott vissza, mert akkor ő marad
alul.

Craig a sütőhöz ment, felemelte a fedelet, ami három, 2 láb hosszú darabból állt. Amikor
mindhárom rész fel volt nyitva, Ann meglátta a kb. 4 láb hosszú fémtálcát. A férfi folytatta:

-Szóval, betettem a sütőbe. Pont itt. Egészen addig okostojás volt, de ekkor elcsendesedett. Ő
volt az első és akkor még nem volt annyira kidolgozott a folyamat, mint most. A legnagyobb
gond az volt, hogy azonnal teljes hőfokot állítottam be, ahelyett, hogy alacsonyról indultam
volna.

Craig a válla felett Ann-re nézett, miközben beszélt. A lány intenzíven bámulta. A mellbimbói
mereven álltak. Valószínűleg tudta, hogy a történet merre tart.

-Ahogy begyújtottam a gázt, elkezdte mondani, hogy meggondolta magát és engedjem ki.
Mondtam, hogy már túl késő, de csak átkozódni kezdett és követelte, hogy engedjem el. Nem
tehettem. Lehet hogy az első útja a rendőrökhöz vezet. Felcsavartam a hőfokszabályozót.
Ebben a pillanatban az átkozódás megszűnt és sírva kezdett könyörögni.

Craig Ann-hez lépett és segített neki felállni. A lány érezte, hogy a töltelék néhány morzsája
kicsúszik belőle, de a többi olyan szorosan volt betömve, hogy a helyén maradt. Próbálta
szorosan összezárva tartani a lábait, miközben a férfi a sütő felé vezette.

-A hőmérséklet gyorsan felszaladt több százra. Abbie nem sírva könyörgött többé, hanem
sikoltozott. Nem bírtam hallgatni. Ki kellett mennem, de még ott is hallottam. Bementem a
házba egy italra. Mire visszajöttem, csend volt…. Meg is érkeztünk. Hajolj egy kicsit hátra és
hagyd hogy felemeljelek!

Craig óvatosan a tálcára fektette a lányt. Az asztalhoz ment és felvett egy almát. A lányhoz
lépett és Ann minden kérés nélkül kitátotta a száját. Craig belenyomta a gyümölcsöt, majd
lehúzta a lányról a zokniját és segített neki hasra fordulni. Az egyik tároló dobozból
sütőzsinórt vett elő és összekötötte Ann bokáit. Ezután behajlította a lány lábait és egy újabb
zsinórdarabbal a bokákat rögzítő kötelet a csuklókat összekötőhöz erősítette.

-A sikolyok teljesen tönkretették az élményt. Ekkor találtam ki, hogy egy almát használok
szájpeceknek. Amikor Pam volt soron, már csak tompa nyögések hallatszottak. Leülhettem és
élvezhettem a sülését - pont úgy, mint ahogy a tiedet fogom. Ne mozogj, amíg ezt beteszem!

Craig egy sütőhőmérőt vett elő az eszközök közül és a végét a Pam-et tartalmazó kannába
nyomta. Azután a bezsírozott véget a lány ánuszához illesztette. Ann önkéntelenül
összeszorította a hátsóját az érintésre, de Pam biztosította, hogy az eszköz akadálytalanul
becsússzon.

-Rendszeresen ellenőrizni fogom. Ha a belső hőmérsékleted 105 fölé megy, hőgutát kapsz.
Ahogy ez megtörténik, teljes fokozatra állítom a sütőt.

Ann idegesen nyelt, de csak bólintott. Craig csinált pár fotót és megmutatta őket a lánynak.
Ann látta magát a tálcán, a sütő ajtaját nyitva a teste felett, mint egy óriási becsukódni készülő
szájat…tudta, hogy saját magát látja, amint sütésre készítik elő, de úgy érezte, hogy egy
idegen képeit látja, pont úgy, mint amikor a lakásában ülve ilyen képeket nézett az interneten.
Craig letette a fényképezőgépet és eljött a pillanat. Ann hallotta, hogy a férfi kinyitja a
gázpalackot. Egy pillanattal később Craig már a sütő előtt állt és a lány látta, hogy elfordít
valamit. Sziszegés hallatszott, majd kattogás, ahogy a gyújtó belobbantotta a gázt. A férfi
lecsukta a fedél darabjait és Ann sötétségben volt.

A hőmérséklet gyorsan emelkedett. Ann érezte, hogy verejtékcseppek jelennek meg az egész
testén. A tálca hideg acélja egy darabig megkönnyebbülést jelentett, de hamarosan az is
kezdett átmelegedni. A lány nemsokára izzadtságban fürdött. Tekergőzött egy kicsit, hogy
kényelmesebben helyezkedjen el. A térdei szétnyitása a tálca széléig segített egy kicsit.
Ahogy a hőmérséklet egyre emelkedett, arra jutott, hogy a legjobb, ha nem mozog.

-Craaaiimphhh! - próbált felkiáltani, amikor úgy érezte, hogy már nem bírja tovább, de nem
kapott választ.

Beletörődve becsukta a szemét, az állát a tálcára támasztotta és várt.

Odakint Craig egy pillanatra abbahagyta a műanyag ételtartók pakolását, amikbe Ann fog
kerülni a nap végére. Egyetlen elfojtott kiáltás. Remek. Egy kis kétségbeesett segélykiáltás
elfogadható volt - még fokozta is az élvezetét - de túl sok már nem. Egy újabb Pam-et akart,
nem egy újabb Abbie-t. Negyed órával később úgy döntött, hogy megnézi a hőmérőt. Forró
levegő tört elő a sütőből, amikor a férfi kinyitotta a középső fedelet. Ann azonnal vonaglani
kezdett a tálcán és beszélni próbált, de mivel az alma a szájában volt és az első fedéldarab
csukva volt, Craig nem értette, hogy mit mond a lány. A bőre még izzadt volt, tehát a teste
küzd, de ha elfogy a veríték, a belső hőmérséklet gyorsan fog emelkedni. Még egy kis idő
kell. A hőmérő 99-et mutatott.

Ann nyöszörgött, amikor Craig újra lecsukta a fedelet. A hideg légáramlat jól esett, de közel
sem volt elég. Most, hogy a fedél újra zárva volt, a hőség újra a régi lett. Meddig tart ez? Úgy
tűnt számára, hogy már egy órája van a sütőben. A tálca tüzes billogként nyomódott a
bőrének. “Légy erős! Pam meg tudta csinálni, te is meg tudod.” - mondta magának.

A gondolat valahogy megnyugtatta, noha a kényelmetlenség és a fájdalom megmaradt. Nagyon
szeretett volna maszturbálni. Arra gondolt, hogy bárcsak megérinthetné magát és abba az
erotikus álomvilágba merülhetne…Ficánkolt a tálcán, a zsíros mellei a forró fémen
csúszkáltak, ahogy próbált valami módot találni arra, hogy megérintse magát. Az érzés újra
Pam-et juttatta eszébe. Ő már semmi más, csak egy síkos bevonat a puncimon - gondolta
gúnyosan, de a gondolat valami új elképzelést keltett benne. Maga elé képzelte Craig-et,
ahogy Pam-et keni a makkjára és közben mennyire megmerevedik. Egy napon majd ő lesz az,
aki megkönnyíti az utat egy másik lányba. A gondolattól összerándult a puncija. Egy napon
majd más fog itt feküdni, és arra gondol, hogy Ann már semmi más, csak egy síkos bevonat a
punciján. A duzzadt mellbimbói felől szinte elektromos áramlöketet érzett a csiklója felé
áramlani. És Ann tovább képzelődött…amíg minden el nem feketedett előtte.