Váratlan szerelem

Gregory már másodszor ismételte Brigitténak, hogy fáradt, de a nő csak a telefonját kapkodta föl és elengedte a füle mellett, amit ő mondott. A férfi becsukta a szemét és fáradtan dőlt a falnak és újra megpróbálta.
- Kérlek Brigitte, adj néhány nap szabadságot. Mondj le pár programot, nagyon fáradtnak érzem magam. Csak pár napot kérek. –
- Ne viccelj Darling! Nem tehetem. Nem mondhatok le semmit. Talán majd két hónap múlva tudok négy napot adni és akkor majd együtt elmegyünk a szüleidhez. - A nő az ügynöke, teljes ügyintézője és a barátnője is volt. Brigitte mindenkinek úgy mutatkozott be, hogy a menyasszonya.
A férfi az aznapi meccsét is megnyerte, de érezte, hogy a játéka nem volt az igazi, ha erősebb az ellenfele, akkor ki is kapott volna.
- Akkor csak a ma esti fogadást mondd le –kezdte újra a könyörgést. – Haza szeretnék menni, és egy kicsit ki szeretnék kapcsolni. Csak ezt az egy estét kérem! –
- Sajnálom, de a szerződésed szerint meg kell jelenned. Jó is lenne, ha mennél átöltözni. – zárta le a kérdést a nő és tolta ki az ajtón az irodájából, mert közben megint csörgött a telefonja.


Annamária könnyes szemmel lépett ki a hatalmas csillárokkal megvilágított teremből és rögtön le is rúgta a magassarkú cipőket. A kötelezően viselt szűk egyen miniszoknya és dekoltált blúz is zavarta, ezért a kezében a tűsarkúval mezítláb szaladt végig a folyosón és kereste az öltözőt ahol a party előtt átöltözött. Már másodszor fordult jobbra és sorban nyitott be az irodákba és öltözőkbe, mikor végre megtalálta a ruháit. Akkor kezdett el sírni, amikor meglátta, hogy a farmerját valaki lelökte a földre. Hangokat hallott a folyosóról és attól tartva, hogy utána jöttek fölkapta a ruháit és az öltöző hátsó ajtaján kiosont. Úgy gondolta, hogy bemegy egy üres öltözőbe, vagy irodába átöltözni és aztán soha többé nem jön ilyen helyre.
Már nagyon megbánta, hogy hallgatott az egyik évfolyamtársára, aki azzal biztatta, hogy itt milyen izgalmas lesz és még jól is fizetnek. Tudta, hogy ha most megszökik, akkor hiába szenvedte végig az estét, mert nem fognak neki fizetni, de nem bánta.

Amikor a hostesszek főnöke már harmadszor nyomult oda a melleihez és vigyorgott rá a száját nyalogatva, nem bírta tovább és kirohant. Nem volt ő ilyen emberekhez szokva. Visszagondolt a férfi izzadt tenyerének érintésére és megborzongott. A könnyek gát nélkül ömleni kezdtek a szeméből. Alig látta a könnyfüggönyön át, hogy hová nyit be. Úgy gondolta a partyn van mindenki és úgyis minden szoba üres. Ahová belépett nagyon kényelmesen berendezett helység volt. Süppedős kanapéra dobta a ruháit és próbálta magát kipréselni a szűk sztreccs ruhákból. A fején át húzva elakadt a hajában a blúz gombja és se le, se föl nem haladt. Vakon próbálta kibogozni a haját a gombból amikor nyílt az ajtó és belépett valaki. Annamária nem tudta ki lehet az. Egy pillanatra megdermedt és próbált kikukucskálni az egyik résen. A férfi elegáns öltönyben volt és csodálkozva nézte az ő szorult helyzetét. A lány érezte, hogy csak segítséggel szabadulhat.
- Kérem segítsen! – a hangja magas volt és érezte, mindjárt újra sírni fog.
A férfi odalépett és tekergette a haját, próbálta kiszabadítani a gombból, de az eredmény az lett, hogy még jobban belebonyolódott a hajtincse.
- Vágja le valamivel – kérte a lány most már újra sírva. Gregory egy ollót hozott a fürdőszobából és lenyisszantotta a lány haját a gomb fölött,majd óvatosan lehúzta a blúzt a fejéről és a kezébe adta.

Annamária szipogva állt előtte, csöpögött az orra, amit megpróbált megtörölni, de ekkor jutott eszébe, hogy a táskája, amiben a papírzsebkendője volt az évfolyamtársa elzárt egy szekrénybe. A férfi a zsebébe nyúlt és egy zsebkendőt nyomott a lány kezébe. A lány mikor kifújta az orrát, akkor döbbent rá, hogy melltartóban áll az idegen férfi előtt.
- Bocsánat! – pirult el és kapta föl a pólóját. – szökésben vagyok. Nem gondoltam, hogy ez ilyen szörnyű hely lesz. Köszönöm a segítségét. Fölkapom a ruháimat és már itt sem vagyok - hadarta és közben rángatta magára a pólóját és le a miniszoknyát, majd húzta föl a farmerját és lépett bele a tornacipőjébe, amin színes virágok voltak.
A férfi közben leült a kanapéra és hátradőlve nézte a lányt.
- Honnan szöksz és miért? – kérdezte.
- A barátnőm csábított ide, hogy ez milyen izgalmas munka és milyen jól fizetnek, de semmi izgalom nincs abban, hogy egy kopasz öreg pasi fogdos a konyhában ahová beosztott és még szólni sem lehet, mert ő a főnök, a lábam fáj a dög magassarkújukban, a ruha alig takar. Elegem lett! Nem kell a pénzük sem. Utálok hostesskedni - ezt szinte egyszuszra mondta el, aztán a férfira nézett és megkérdezte. - Na és te? – látta, hogy a férfi milyen fiatal és gondolkodás nélkül letegezte. Gregory elgondolkodva nézte a lányt.
- Én is szökésben vagyok –mondta –, megvárod, amíg átöltözöm? – farmert, pólót és sportcipőt kapkodott ki a szekrényből és cserélte át elegáns ruháit.
- Siess, nehogy rajtakapjanak itt –halkította le a hangját a lány és fülelt a folyosó felé. A férfi már a cipőjébe bújt, amikor hangokat hallottak kintről.
- Le fogunk bukni – rémült meg a lány.
Gregory megfogta a karját és a fürdőszoba felé húzta, ahol volt egy hátsó kijárat is. Kiléptek a folyosóra, szerencsére senki sem járt arra és rohantak a lépcsők felé. Az alagsori garázsba érve a férfi előhúzott egy kis gyufásdobozszerű fekete műanyag mütyürt és megnyomta, mire az egyik sportkocsi lámpái megvillantak. Annamária csodálkozva nézett a férfira.

- Nem lesz ebből baj? – Gregory a fejét rázta.
- Elvihetlek? – Annamária örült a lehetőségnek, mert a bérlete és az igazolványai a pénzével együtt a táskájában maradtak, amit remélt, hogy az évfolyamtársa majd elhoz neki.
Beültek az elegáns kocsiba, ahol a lány ámulva nézett körül.
- Nahát! – mondta mikor a biztonsági öv a helyére ugrott. Eszébe jutott az apja öreg kocsija, ahol mindig meg kellett küzdeni az öv helyre rángatásával. Az egy öreg, rozoga autó volt ehhez a csodához képest.
- Hová szökünk?- kérdezte a férfi a lányra nézve miközben indított. Annamária nem gondolta, hogy a férfi vele akar szökni, de ha jönni akar, hát jöjjön.
- Hazamegyünk - mondta –, majd mutatom az utat, ha kiérünk a városközpontból.
Amikor a házuk elé értek a lány már nagyon álmos volt. Tudta, hogy a szülei elutaztak és a nővére sem jön ezen az éjjelen haza. Azt hitte, hogy a férfi majd elmegy, de az becsukta a kocsi ajtaját és ment a lány után. A házba lépve a lány nagyon sóhajtott. Itt biztonságban érezte magát és még az idegen férfi sem zavarta. A hűtőhöz lépett és elővette a tejet.
- Kérsz? – nézett az ajtóban álldogáló férfira.
- Igen – mondta az anélkül, hogy megkérdezte volna mi az.

A lány egy Cicamica feliratú bögrébe öntötte a tejet és a kezébe adta, majd magának is öntött a Pötyi feliratú bögrébe. A szekrényből egy hatalmas fém süteményes dobozt vett elő és a férfit a nappali felé terelgette, ami egy térben volt a konyhával és az étkezővel. A kényelmes kanapén elhelyezkedtek és a sütisdobozt kinyitva kettőjük közé rakta. Közben a lány zenét is varázsolt és a lámpákat átváltotta hangulatvilágításra.
Gregory hátradőlt és nyugalom áradt el a tagjaiban. Ilyen estére vágyott már évek óta. A lány nem méltatlankodott, amiért ő maradt és bár ez fura volt kicsit, de nagyon jól is esett neki. A sütemény házikészítésű volt és finom, a tej jéghideg, a zene kellemes.
A férfi kíváncsi volt a sporthírekre, de televíziókészüléket sehol sem látott.
- Merre van a tévé? – kérdezte.
- Nincs - hallotta a választ, de nem értette.
- Hogy? – kérdezett vissza.
- Nincs tévénk. Apa nem helyesli.
- Híreket nem szoktatok nézni?
- Nem. Az interneten nézzük meg az újságokat. Bekapcsoljam?
- Nem, kösz. –hárította el, aztán elszégyellte magát, hogy ő akart elvonulni és kikapcsolódni és mégis az első adandó alkalommal a híreket akarta megnézni. Belegondolt, hogy ő tudna-e tévé nélkül létezni, hiszen a reggel azzal indult, hogy bekapcsolta és állandóan ment háttérzajként a lakásában.
Amikor elfogyott a tej a lány kérdően nézett rá.
- Kérsz még?
- Nem köszönöm - adta a lány kezébe az üres bögrét. –Egyedül laksz? –nézett körbe.
- A szüleimmel és a nővéremmel, akik most elutaztak.
- Maradhatok éjszakára? –
- Igen – mondta a lány és közben azon járt az agya, hogy hol fogja elhelyezni a férfit.
Tudta, hogy a nővére haragudna, ha az ő szobájába tenné, ezért a dolgozószobába vezette. Itt a falakat plafonig érő könyvespolcok fedték. Középen volt egy kanapé és az ablak előtt egy íróasztal, azon a számítógép, előtte egy székkel.
A lány a kanapéra mutatott.
- Itt jó lesz?
- Igen. Kitűnő – nézett körül. –Ki olvas ennyit?
- A szüleim szenvedélye a könyv – odalépett az egyik polchoz.
- Milyen nyelven vannak? – kérdezte csodálkozva.
- Magyarul –nevetett a lány. – Mi magyarok vagyunk.
A férfi fölhúzta a szemöldökét és most már azt gondolta érti, miért is más ez a lány. Most már arra is gondolt, hogy talán azt sem tudja, hogy milyen nagy sztár ő a tenisz világában.
Amíg a lány az ágyneműt húzta föl, ő kérdezgette.

- Mit tanulsz?
- Kertészeti Egyetemre járok. Otthon Magyarországon kezdtem el, de amikor az apám ide jött dolgozni Svájcba mind jöttünk vele.
- Na és a szüleid mit dolgoznak?
- Apa orvos, anya asszisztens, a nővérem internetes kritikai és irodalmi lapokba ír magyarul. –
- Hol vannak most?
- Magyarországon. Nekem még vizsgáim voltak azért maradtam, na meg ez a munka is azt hittem jó lesz – megmutatta neki a fürdőszobát, majd elvonult a saját szobájába, macis pizsamát vett föl és készült lefeküdni, amikor a férfi benyitott.
- Köszönöm, hogy maradhattam. Ha kérdésed volna velem kapcsolatban én is szivesen válaszolok. –várta, hogy a lány majd kifaggatja, de az csak mosolygott. Ő odalépett és megfogta az arcát, megsimogatta és könnyű kis csókot adott a lány szájára.
- Szép álmokat.
- Neked is –suttogta a lány elámulva. Nem számított a csókra. Eddig a férfi nem közeledett és ő nem is számított a csókra, nem gondolta, hogy őt nőként kezeli.
Hátradobta hosszú szőke haját, amin a férfi végighúzta az ujjait, majd a gomb okozta görcsben elakadt. Egymás szemébe nézve nevettek. A férfi még egy puszit nyomott az orrára és ment lefeküdni. Remélte, hogy most majd tud aludni.

Annamária magához húzta puha plüss maciját és összegömbölyödve elaludt.
Gregory egy ideig még forgolódott. Arra gondolt, hogy mit fog majd szólni Brigitte a szökéséhez. A partyról csak egy percre akart kiszabadulni, de amikor meglátta a menekülő lányt ő is kedvet kapott a szabadsághoz. Brigitte lehet, hogy azt hiszi, hogy hazament., de ha reggel sem fog megjelenni az edzésen, akkor már biztosan keresni fogja. Utánagondolt annak, hogy semmi nyomot nem hagyott, tehát nem fogják megtalálni.
Amikor végre elaludt, álmában egy nehéz meccset játszott és egyetlen ütése sem volt sikeres. Minden félrement, hiába erőlködött. Félt és félelmében ordított, nem csak álmában, hanem rendesen teli torokkal.
Annamária ijedten ült föl. A férfi kétségbeesett kiabálására ébredt. Szaladt a könyvtárszobába, ahol Gregoryt az ágyban találta, ahogyan küzd, hadakozik valakivel álmában. A lány odaült mellé és gyengéden megfogta a karját, simogatta és közben nyugtatóan suttogott a füléhez hajolva.
- Nincs semmi baj, minden rendben, csak álmodtá – a férfi fölriadt és látszott, hogy azt sem tudja, hogy hol van. A lány még mindig simogatta és suttogott tovább a fülébe. - Csak álom volt, minden rendben, aludj tovább. –
A férfi csodálkozva nézett a lányra, látszott, hogy hirtelen nem tudja hová tenni.
- Tudod a partiról szöktünk együtt. Annamária vagyok – mondta a lány. A férfi szemei kitisztultak, fölült és megnyugodva húzta oda magához a lány kezét az arcához.
- Köszönöm. Már jól vagyok. – körberajzolta a lány pizsamáján az egyik macit. – Aranyos macika. – mondta mosolyogva.
A lány összébbhúzta a nyakán a különben is zárt kabátkát.
- Meg ne fázz. –húzta közelebb a férfi és próbálta betakarni a lányt is.
- Aludj. – mondta a lány és föl akart állni.
- Maradj. –kérte a férfi. – Nem hiszem, hogy tudok aludni. – Annamária bebújt mellé és egy mozdulattal kihúzta a párnát a férfi feje alól.
- Bocs - nevette el magát, mikor meglátta mit tett és dugta vissza a párnát a feje alá.
Feküdtek egymással szemben, a férfi mosolygott, a lány hatalmasat ásított.
- Fordulj meg. – szólt rá Gregory, majd átölelte hátulról és ráparancsolt. - Aludj! – a lány élvezte a férfi meleg ölelését. Érezte a leheletét a nyakában, amitől még jobban bemelegedett. Nem mert megmozdulni, aztán el is aludt.

Reggel a férfi ébredt föl elsőként. Még mindig a lányt ölelte, aki mélyen aludt teljesen hozzásimulva. Hirtelen jött vágyát nem tudta leplezni, de próbált kicsit elhúzódni a lánytól, ami nem nagyon ment a keskeny kanapén. Annamária mocorogni kezdett, mire ő fájdalmasan felnyögött.
- Jaj! Ne mozdulj! – sóhajtott föl
A lány kinyitotta a szemét és álmosan nézett a férfira a válla fölött, majd lassan felé fordult olyan ártatlanul és tudatlanul, mint aki nem is sejti milyen kínokat él át a férfi.
Gregory nevetve mondta neki:
- Tudod én vagyok az a férfi akivel megszöktél tegnap este. – a lány nevetett és megcsiklandozta a férfi oldalát, aki ezen meglepődött.
A lány közvetlenségét eddig is furcsálta. Eddig ilyet nem tapasztalt. Gondolkodott, hogy visszacsiklandozza, de aztán úgy döntött még vár és ő is olyat tesz, amivel a lányt meglepi, ezért hirtelen szájon csókolta. Annamária meglepődött és elkapta a fejét, majd megállt és várta a csók folytatását lecsukott szemmel. Gregory próbálta visszafogni magát és csak apró csókokat adott, de a vágya újra föléledt és már nem tudott uralkodni magán és a nyelvét a lány szájába tolta és forrón csókolta. A lány ügyetlenül viszonozta a csókot, majd elhúzódott és a férfi vállába fúrta az arcát, aki a haját simogatta. Most megint érezte, hogy a lány mennyire tapasztalatlan és ártatlan. Aztán a lány kicsusszant a takaró alól és elszaladt.
A férfi miután lezuhanyozott és az előző napi ruháit magára kapkodta nedves hajjal lépett ki a nappaliba. Hangos rockzene szólt és a lány az étkezőben reggelihez terített. A hangos zene miatt nem vette észre a közeledő férfit, aki hátulról átölelte. Annamária hirtelen fölegyenesedett és a fejével megütötte a férfi állát, majd amikor odanézett a férfi nyakába csókoló szájával találta szemben magát. Gregory magához húzta és csókolta a lányt. Megint Annamária volt az aki kibontakozott a férfi karjaiból.

Meleg kakaót és forró, saját készítésű melegszendvicset tálalt föl reggelire, anélkül, hogy megkérdezte volna mit is kér. Gregory a gyerekkorában anyja által odakészített reggelikre gondolt. Hatalmasat sóhajtott, szabadnak érezte magát és kipihentnek, nagyon várta, hogy a lány még mivel fogja meglepni.
Csengettek. A férfi megdermedt. Az volt az első gondolata, hogy megtalálták. A lány ment ajtót nyitni ő meg kiosont a könyvtárszobába és az ajtó mögül hallgatózott.
A lány szavaiból azt vette ki, hogy az évfolyamtársa jött akivel a hostesszmunkát vállalták és eélhozta a táskáját. Közölte vele, hogy a szökés miatt bért nem fizettek neki. Szerencsére a lány nem akart bejönni.
Gregory kilépett az ajtó mögül, mikor hallotta, hogy a lány becsukja az ajtót.
- Miért bújtál el? – kérdezte csodálkozva.
Gregory még mindig furcsán érezte magát, hogy a lány nem tudja ő milyen nagy sztár, ezért nem is értette miért bujkál.

Aztán bezúdult a lány családja és azok sem estek hasra tőle és azon sem csodálkoztak, hogy ő ott van. A lány annyit mondott, hogy a férfi hazahozta és ő cserében szállást adott neki.
Gregory kicsit tartott attól mit fognak majd szólni,de a család ezer felé áramlott és nem törődtek túlságosan vele.
Az anya azt mondta-érezze otthon magát – és mikor kiderült, hogy ők már reggeliztek is megnyugodva hagyta ott őket.
Az apa megkönnyebbülten sóhajtott mikor megérkezett és elkezdett vetkőzni,de még szólt neki, hogy – Bocs, de én naturista vagyok és így érzem jól magam, remélem nem zavar.- Gregory hatalmasakat nyelt a hatalmas férfi meztelen testének látványától. Amikor az anya újra belépett a szobába ő megkönnyebbülten látta, hogy a nő nem vetkőzött le. Kicsi kutya ugrált a lábainál ugatva, akit Annamária fölkapott, becézgette és pár perc alatt elérte, hogy őt is elfogadja és megengedje neki, hogy megsimogassa. Leültek a nappaliban és a kutya a fejét a combjára tette, amitől ő teljesen elolvadt.

Aztán Annamária valahová eltűnt és ő nagyon várta már vissza. Úgy érezte a lány mellett biztonságban van. Az idősebb lány lépett be a nappaliba és gyanakodva méregette.
- Mi is a neve? – kérdezte, majd tovább faggatta arról, hogyan barátkoztak össze a húgával, Pötyivel. Tetszett neki ez a fura becenév. Végül közölte a döntését a lány.
- Maradhat, de a szobámba nem jöhet be kopogás nélkül. – ezzel elvonult a szobájába és órákig nem is látták.
Az anya kiinvitálta a kertbe, ahol egy hintaágyra telepedtek és a pici kutya kettőjük közé feküdt. Gregory ekkor látta meg a lányt a virágoskertben dolgozni. Odament hozzá.
- Segíthetek? – kérdezte.
- Nem. – a lány morcosan válaszolt.
- Mi a baj? – kérdezte tőle békítően, mert azt hitte rá haragszik.
- Nem látod? Olyan fárasztóak. Kikészülök tőlük - mutatott körbe. A férfi mosolyogva látta, hogy a fura családja miatt restellkedik.
- Aranyosak. – mondta, hogy megvigasztalja a lányt. –Engem nem zavarnak.
- Apa sem zavar? – nézett be a teraszajtón a lány a konyhában meztelenül járkáló apjára.
A férfi nevetett.
- Bevallom ő egy kicsit meglepett, de meg lehet szokni. –
- Ezt? Megszokni? – ekkor az apja lehajolt valamiért és hatalmas hanggal szeleket eregetett. A fiatalokból egyszerre tört ki a nevetés és a beszélgetést végighallgató anya is fölkacagott, mire a kicsi kutya ugatni kezdett és a zajra az apa kilépett a teraszra.
- Mi ez a vidámság? – kérdezte.
- Semmi érdekes, csak Pötyinek elege van a zajos családjából – mondta az anya.
- Ez van kicsim! Téged ezzel vert a sors – mondta és már ment is vissza a konyhába.
Gregory nyugodt és kellemes napot töltött a családdal. Cicamica a nagyobbik nővér csak ebédnél jelent meg, aztán ment is vissza a szobájába és közben nem szólt senkihez. A kicsi kutya mindenkinél töltött egy kisidőt és mindenkit levett a lábáról. Az anya beszélt, nevetett, olvasott, főzött, de mindig jelen volt és mindig körülöttük zsongott. Az apa főzött, evett, majd kitelepedett a hintaágyba, ahol előadást tartott az elveiről.
- Tilos a mikrohullámú, a tartósítószer a televízió, a mosogatógép és éljen a világbéke! – aztán elaludt.

Pötyi ebéd után szó nélkül ment mosogatni. Gregory odaállt mellé és szerette volna átölelni, de a család előtt nem merte.
- Segítek, adogasd az edényeket. – vett egy konyharuhát a kezébe.
- Azzal tilos törölgetni, mert nem higiénikus, a papírtörlőt meg környezettudatos ember nem használja, tudod kímélni kell az esőerdőket. Ezért marad az edények szabadon való megszáradása. Mi környezettudatosan élünk. Nem mondta apa? –
A férfinak tetszett ez a hippi család, de főleg ez a lázadó, elégedetlenkedő lány tetszett neki. Körülnézett és úgy látta senki sem figyel, gyorsan belecsókolt a lány nyakába, aki erre a merényletre nem számított és fölsikkantott, mire mindenki fölkapta a fejét.
- Mi történt? – kérdezte az anya.
- Semmi, csak magánéletet próbálok élni –morogta a lány.

Gregory elpirulva nézett rájuk, de azok csak nevettek. A lány dühösen fejezte be a mosogatást és vonult ki a kertbe a növényei közé, akik nem nevetik ki. Gregory követte a kicsi kutyával és egy szürke csíkos macskával kiegészülve. A hatalmas kertben pillanatok alatt eltűntek a kíváncsi szemek elől, ahol aztán a férfi végre nyugodtan átölelhette a lányt. Pötyi hálásan bújt oda hozzá. A férfi védőn fonta körbe és azt érezte, ez az ő feladata az életben, megvédeni ezt a lányt és elérni, hogy mindig boldog legyen. A lány megfogta a kezét és egy titkos búvóhelyre vezette. Ágakból egy kis kunyhót épített a kert egy eldugott részén. A bejáratot észre sem lehetett venni a felfutó vadszőlő sűrű indáitól. Kényelmesen be volt rendezve,puha szivaccsal és hálózsákkal kibélelve. Volt ott egy hatalmas rajzmappa és rajzeszközök is. A férfi belelapozott a mappába és elámult. A lány rajzai csodaszépek voltak és egy érdekes mesevilágot ábrázoltak.

Leheveredtek egymás mellé és a férfi a mappát lapozgatta, de közben a lány haját simogatta, aki egy idő után el is aludt mellette. Amikor ezt észrevette már nem mert lapozni sem és lélegzetet is alig mert venni, nehogy fölébressze, de végül nem bírt ellenállni és megcsókolta a lányt. Pötyi fölébredt és rámosolygott, amitől úgy érezte többet ér, mint a napsütés. Erősen ölelte és soha többé nem akart innen ebből a kunyhóból elmenni.

A lány csengetést hallott és valami megmagyarázhatatlan rossz érzés tört rá. Fél, hogy majd az apja megy ajtót nyitni, ezért rohant le a kerten át az ajtóhoz. Amikor odaért látta, hogy nem is kellett nagyon rohannia, mert senki sem mozdult a családból. Cicamica ki sem dugta a fejét a szobájából, anya a könyvtárszobában ült a számítógép előtt és az apa még mindig a teraszon aludt a hintaágyban. A kicsi kutya ugatott csak hevesen, akit most ő fölkapott, hogy ne rohanja le az érkezőt.
Kinyitotta az ajtót és meglepődött, mert két rendőr és egy magas elegáns nő állt az ajtó előtt.
- Tessék. – kérdezte volna mit akarnak, de a rendőrök benyomultak és pillanatok alatt földúlták nyugodt életüket.

Apára aki fölébredt ráparancsoltak, hogy öltözzön föl, anya próbált a jogaikra hivatkozni, de ráordítottak, Cicamica szobájába is benyomultak kopogtatás nélkül, akit a lány szúrós szemekkel nézett, de az arra nem hatott úgy mint a családtagjaira.
A kicsi kutya próbált kiszabadulni a kezei közül és rájuk rontani, de a lány erősen fogta.
- Mit keresnek? – kérdezte apa végül dühösen.
- Gregory Fenster-t. – mondta az elegáns nő határozottan.
A család egymásra nézett.
- Miért? – kérdezték egyszerre.
- Eltűnt tegnap este és a kocsija itt áll a ház előtt a feljárón. Hol tartják fogva?
Pötyi értetlenül nézett körbe. Tudta, hogy a férfi kinn amradt a kunyhóban, de azt nem értette, hogy miért gondolják, hogy ők fogva tartották.
– Tegnap este hazahozott, aztán itt aludt - kezdte a lány –, önszántából maradt. – tette még hozzá.
A férfi ekkor lépett be a teraszról.
- Engedje el azt a lányt! – szólt rá a rendőrre, aki Pötyit rángatta. - Mit akarsz Brigitte?- kérdezte a nőhöz fordulva.
- Megvagy Drágám! Végre! – lépett oda a férfihoz és megcsókolta a száját.
- Nem türtént rablás! – mondta a két rendőrnekj, akik elengedték Pötyit és az ajtó felé indultak. – Csak egy kicsit pihenni szerettem volna. – tette még hozzá, már Brigittéhez fordulva.
- Menjünk! – húzta a férfit az elegáns barátnő kifelé, de az még megállt egy pillanatra a lány előtt.
- Bocsáss meg Pötyi, hogy így alakult. Ígérem, vissza fogok jönni hozzád - a lány álla alá nyúlt és fölemelte a fejét, kényszerítette, hogy az rá nézzen. - Visszajövök hozzád! Érted? – a lány szeméből könnyek szivárogtak.
A férfi szive majd megszakadt a látványtól, de tudta, hogy Brigittet el kell innen vinnie most, amíg nem csinál több kárt.
Csókot nyomott a lány szájára, de nem kapott viszonzást, majd a szülőkhöz fordult.
- Vigyázzanak rá! Igérem visszajövök! Bocsánatot kérek a jelenet miatt. – tette még hozzá, majd kiment a rendőrök és Brigitte után.
A család döbbenten állt. Anya átölelte Pötyit és kivitte a hintaágyra vigasztalni.
- Nem értem mi volt ez,de visszajön. Tudom, hogy visszajön. Visszajön és mindent megmagyaráz!.-
Pár perc múlva Cicamica lépett oda hozzájuk.
- Ez a pasi egy híres teniszező, most néztem utána a neten. Ha lenne tévénk, akkor biztos tudtuk volna! – nézett szemrehányóan az apjára.
A kicsi lány megnyugtatta őket, hogy minden rendben van vele és fölment a kertbe a kuckójába, ahová máskor is elvonult a bánatával. A mappája még mindig ott feküdt kiterítve ahol a férfi hagyta. Összecsukta és magához ölelte. Becsukott szemmel ábrándozott. Fölidézte a férfi csókját, gyengéd érintéseit.
- Tudhattam volna, hogy ez csak álom.Rövid és nagyon szép álom. – sóhajtott.

A férfi egydül ült be a kocsijába és indított, mert Brigitte és a rendőrök is külön kocsival érkeztek. Idegesen vezetett a lakásáig, ahol azt remélte, egyedül lehet egy kicsit, de a nő pillanatokon belül utólérte és a szája be nem állt annyit korholta a szökése miatt.
A legfőbb baja az volt, hogy- őneki mennyi mindent át kellett szervezni! –
- Mi a fene volt veled? Ki volt az a nő? Miféle család ez? Remélem nem fogunk a címlapokra kerülni holnap! Tudod mit? Talán az kellene, hogy mi kezdjük. –
- Ne! –kiáltott föl a férfi – Őket hagyd ki ebből! Mindent megteszek neked, csak hagyd békén őket – a nő féltékenyen vonult vissza a témától. Látszott rajta, hogy ezt nem hagyja annyiban.
Gregory bement a fürdőszobába és remélte, hogy a nő oda nem követi majd. Hosszan engedte magára a forró vizet és közben a lány karcsú törékeny testére gondolt, a félénk csókjára és a mosolyára, a haja illatára.
Amikor vizes hajjal, egy szál törölközőben kilépett a füdőszobából Brigitte odalépett hozzá és csábítón kínálta föl a száját.
- Lemondtam pár dolgot, van időnk az esti mérkőzésedik. – Gregory kitért előle. Lefeküdt az ágyra és a plafont nézte és odaszólt a nőnek.
- Az esti mérkőzésen ott leszek, addig hagyj egy kicsit pihenni. – átölelte a párnáját, magára húzta a takarót és hátat fordított a nőnek.
Brigitte elvonult, de lázasan gondolkodott azon, hogyan tudná magához kötni a férfit még újra. Gregory eddig nem lázadt.
Már a kocsiban ült és hívta az ügyvédjüket és aztán a bankot is. A válaszok egyértelműek voltak a férfitól teljes felhatalmazást kell kapnia, amivel a vagyona felett rendelkezik és rá kell bírnia, hogy a reklámkampányban aláírt szerződéseket teljesítse. A terve az volt, hogy mire véget ér az idény a férfi vagyonát ki fogja menteni a saját számlájáira és közben vagy észre téríti és összeházasodnak, vagy keres egy másik fiatal, beindulóban lévő ügyfelet.

Gregory nem tudott aludni és a fejében sem tudott rendet tenni. Nosztalgiával gondolt erre a napra, ami különleges, békés volt.Próbálta eltervezni az életét, de úgy, hogy most ő is tudjon irányítani és ne csak szerződéseket teljesítsen.
A stadionba érve remélte, hogy a mérkőzés után nem lesz fogadás és ezt közölte is Brigittéval.
- Csak egy rövid pofavizit és mindenkire rámosolygás, aztán hazamegyünk és megmaszírozlak.- próbált a nő közvetlen lenni, mintha semmi sem történt volna.
- Beszélni akarok holnap az ügyvédünkkel. – mondta szigorúan és becsukta a nő előtt az öltözőajtót.
Lassan készült. Próbált ráhangolódni a játékra, ami eddig örömmel töltötte el, de most csömört érzett. Bejött a masszőr és lassan melegítette be az izmait, ami jólesett neki, mert közben ábrándozhatott.
Amikor kilépett a pályára és megtapsolták, körülnézett, majd kezet fogott a partnerével. Próbált nem elkalandozni, de végignézte a hostesszeket és róluk is Pötyi beakadt haja jutott eszébe. Elmosolyodott, mire a lányok mind széles mosollyal válaszoltak. Brigitte ezt látva reménykedni kezdett. El is döntötte, hogy bekült a férfihoz egy lányt., hátha az majd lehiggasztja.

A mérkőzés hosszúra nyúlt, mert a férfi sokat hibázott, aztán hosszan próbált korrigálni,végül szorosan, de nyert. Brigitte félelme egyre nőtt. Lázasan járt az agya, hogy ki lehet a mezőnyben, akivel felválthatja Gregoryt. Már igazat adott az apjának, aki óvta attól, hogy mindent erre a férfira tegyen föl.
Gregory a pálya szélén ülve fújta ki magát és nyúlt be a hűtőládába egy újabb italért, de a kedvenc citromos ásványvize elfogyott. Egy üres üvegre mutatva jelezte az egyik hostnak, hogy hozzanak neki még. A férfi beszaladt az öltöző folyosóra a tálalókonyha felé. Brigitte látta ezt és cselekedni kezdett. Kiemelt pár üveggel az ellenfél ládájából és a leghosszabb lábú bájos arcú hostesszlány kezébe adta.
- Vidd oda Gregorynak és legyél vele nagyon kedves. – a lány boldogan rohant végig a pálya szélén és hajolt oda a férfi fölé betekintést engedve a dekoltázsába.
A férfi fölpillantott, megköszönte a vizet és hosszan ivott. A lány közben a hozott üvegeket pakolta a hűtőládába, előrehajolva, hogy a miniben jól érvényesüljenek hosszú izmos lábai.
- Te is teniszezel? –kérdezte tőle a férfi, aki nem tudta nem észrevenni a gyönyörű végtagokat.
- Csak hobbiszinten. – csacsogta a lány és hatalmas mosolyt küldött a férfi felé.
Brigitte elégedett volt magával, mikor a férfi a lány lábán legelésző szemeit nézte. – Minden rendben lesz, csak néhány kalandot kell engedélyeznem neki, hogy megnyugodjon. – döntötte el magában.

Amikor a lány ringó léptekkel visszament a társaihoz várt pár percet. A műsorközlő elbúcsúzott és a lányok az öltözők felé indultak és a nő is utánuk ment.Félrevonta a lányt és közölte vele, hogy ő lesz Gregory személyes segítője ezen az estén. A feladata, hogy kiszolgálja, elvigye a partyra és ott mindenben a rendelkezésére álljon. Nem mozdulhat mellőle. A lány boldogan egyezett bele és rohant a férfi után, aki lehajtott fejjel ment a folyosón és az ütőjével a falat ütögette, majd egy labdát vett elő a zsebéből és visszafordult. Eszébe jutott, hogy a lány lábainak nézegetése közben elfelejtett dedikált labdát adni a labdaszedőinek. A gyerekek egy csoportban álltak az ő hűtőládája mellett és mindnek egy dobozos kóla volt a kezében. Ijedten néztek rá, amikor meglátták, hogy visszajött, de ő elmosolyodott és elkezdte aláírni a labdákat. Ezen az estén mind kapott egyet a kóla mellé és mind névreszóló volt. A fiúk boldogan rohantak az öltözők felé.
Gregory belépett az öltözőjébe, ahol a masszőrön kívül a hosszúcombú is ott állt és bájosan mosolygott.
- A személyes szolgálatára lettem beosztva és az a feladatom, hogy minden kívánságát teljesítsem és elkísérjem a partyra. – a férfi szó nélkül ment be zuhanyozni.
A masszőr tudta, hogy ilyenkor nem jó zavarni, meg kell várni, amíg fölenged a mérkőzés utáni feszültség. Egy szál törölközőben kilépett és lefeküdt a maszírozóasztalra a lány még mindig ott állt.
- Lazíts kicsit! Ülj le. Majd szólok, ha valami kell. – szólt rá a férfi.
Gregory élvezte a maszírozást. És mire befejeződött hatalmas vágyat érzett. Kiküldte a masszőrt és a lány mellé ült, aki nem volt szégyenlős amikor meglátta az ágaskodó törölközőt. Odanyúlt és megsimogatta a hatalmasra duzzadt férfiasságát, majd elétérdelt a szőnyegre és a szájával kényeztette. Amikor a férfi kielégülten fölordított és beletúrt a lány hajába ő elégedetten ült vissza mellé a kanapéra. Gregory ránézett a lányra és elszégyellte magát. Bement a fürdőszobába és sokáig matatott.Akkor jött ki csak amikor teljesen lehiggadt. Gyorsan öltözött és megvárta, amíg a lány is rendbeszedi magát.A partyra indulva az ajtónál előreengedte és finoman a derekára tette a kezét úgy léptek ki az öltözőből. Ebben a pillanatban villant a vaku mikor közelebb vonta magához a lányt és azt kérdezte hogy is hívják.
- Adéle. – a fotós megköszönte a képeket és rohant is boldogan leadni a szerzeményét.Hálás volt a teniszező menedzserének, amiért ezt a jó tippet adta, hogy hol fotózzon.

Tudta, hogy ez címlap lesz, ami már nagyon rá is fért a bankszámlájára.
A party a ház felső szintjén és a tetőteraszon volt megrendezve. Gregory nem szokott inni, de most egy pohár pezsgővel kezdett és a lány kezébe is azt adott, aki koccintás után föl is hajtotta.A férfi is megitta és már nyúlt is a következő pohár után.
- Csak hogy egy szinten legyünk. – mondta.
Az ital gyorsan a fejébe szállt, mert nem volt hozzászokva. A negyedik pohár után már erősen a lányra támaszkodott, akit arról győzködött, hogy nyugodtan menjen és ismerkedjen másokkal is.
Adéle boldog volt és részeg. Boldog, mert úgy érezte végre sikerült a kiugrás a kiszolgálószemélyzet szintről, részeg, mert itatta a férfit, de közben ő is ivott és nagyon berúgott.
Brigitte látva a részeg párocskát elintézte, hogy egy limuzin hazavigye őket és a férfi kocsiját is hazavitette egy sofőrrel.
Gregoryt és a lányt a sofőr támogatta be a lakásba, majd letette a kulcsokat és elment.
A férfi rögtön az ágyra feküdt és rászólt a lányra.
- Vetkőzz! – zenét kapcsolt be. A lány ritmusra dobálta le a ruháit.
A férfinak egy pillanatra még eszébe jutott Annamária a fölakadt hajával, de aztán átadta magát az élvezetnek és magára húzta a meztelen lányt.

Az éjszakai többszöri szeretkezés és a sok pohár pezsgő megtette hatását, mert a férfi másnap reggel erős fejfájásra ébredt. Látta, hogy a lány sminkje az ő párnáján ragadt, mint egy álarc beleivódott a párnába a szemfesték, a púder és a rúzs. A kócos lányfejet a lábai körül találta meg. Csörgött a telefonja, ami belehasított fájó fejébe.
- Gregory! Az ügyvéd egy óra múlva vár. – hallotta Brigitte hangját.
- Jaj! Ne! – könyörgött rekedten – Brigitte! Kérlek mondd le. Majd máskor beszélek vele, de most nagyon fáj a fejem. –
- Nem csodálom. – jegyezte meg a nő elégedetten. – Háromra a pályán kell lenned, szedd össze magad. Küldjek érted kocsit? –
- Nem kell! –tette le a kagylót a férfi.

A lány közben fölült az ágyban és reménykedve pislogott. Gregory szerette volna, ha elmegy, de nem akart lelketlen lenni ezért reggelivel kínálta. Örült, mikor azt elutasította Adéle, mert úgy érezte képtelen lenne most illatokat érezni. Kávét főzött és fájdalomcsillapítót vett be.
A lány még megpróbált csábosan hozzábújni, de ő elutasító volt. Amikor végre az ajtó felé tudta terelgetni a lány még fölfirkantotta a telefonszámát egy cédulára és letette a telefon mellé. Gregory megfogadta magának, hogy ez volt az utólsó kalandja. Egy pillanatra még fölidézte az éjszaka érzett kéjt és kielégüléseket, majd gyorsan elhessegette a gondolatot és alsónadrágban az ágy szélén ülve meztelen talpát a földön pihentetve Pötyire gondolt, az ő tisztaságára, ártatlanságára. Elmosolyodott és egy pillanat alatt kitörölte a fejéből Adélét.
Gyorsan készült el és rohant a kocsijához. Amikor beindította a motort hangos rockzene kezdett ordítani a hangszórókból. A feje már nem fájt. Nem halkította le a zenét, boldogan hajtott Annamáriáék házához.
A csengetésre a kiskutya kezdett ugatni.

- Mit akar itt? – Cicamica morcosan fogadta. – Itt se pezsgő, sem hosszú combú lányok nincsenek! – szúrt egyet a férfin, amiből az már tudta mi jelent meg róla a reggeli bulvárhírekben.
- Pötyivel szeretnék beszélni. –mosolyodott el és arra gondolt, hogy ez a lány mennyire félreismeri őt.
A lány a szobája felé ment és a férfi követte. Meglepődve látta sajátmagát a számítógép képernyőjén Adélével összeölelkezve, amint ő éppen a lány füléhez hajol.
- Ez nem jelent semmit. – legyintett, de a lány szigorúan nézte.
- Nekem jelent, sokat jelent, mert ha ezt a hugom meglátja fájni fog neki. Különben az Egyetemre ment vizsgázni. –tette még hozzá, de aztán megenyhülten azt kérdezte –Kér bodzaszörpöt? Pötyi csinálta. –
A férfi lehajolt és fölvette a lábánál csimpaszkodó kutyát, akire a lány mérgesen nézett amiért szóba állt a férfival. Elővette a hűtőből a kancsót, amiben a bodzaszörp volt és öntött egy pohárba. Gregory egy hajtásra megitta, de aztán elhúzta a száját. Szörnyű íze volt.
- Jaj, azt elfelejtettem mondani, hogy ezt még ízesíteni kell. – kuncogott a férfi arcát látva.- Kér még? –
- Nem. – rázta meg a fejét Gregory és már ment is az ajtó felé, ahonnan még visszaszólt. – Este bemutatómeccsem lesz.Eljönnétek? –
- Nem tudom. –mondta a bizonytalan a választ a lány – Majd megkérdezem a többieket. –
A férfi négy darab VIP jegyet tett le az asztalra.
- Szeretném! – mondta és elment.
Úgy gondolta nem zavarja a lányt a vizsgái közben,de este a bemutató után meghívja vacsorázni.

A klub éttermében evett egyedül, aztán bement a gyakorlópályára és a labdaadogató gépet beállítva bemelegített. Közben néhány emberrel találkozott, de nem volt kedve beszélgetni, ezért az udvarias köszönés és a hogy vagy után otthagyta őket. Próbálta a fejét teljesen kiüríteni és már majdnem sikerült is, mikor megjelent Brigitte.
- Jól van a fejed? – ekkor eszébe jutott a reggeli fejfájás a zaklatott éjszaka és az újságcímlap is és már nem is volt annyira jól.
- Jobban vagyok. Bocs a címlap miatt. – mondta nőnek és nem is sejtette, hogy a bocsánatkérésnek fordítva kellene megtörténnie.
Brigitte boldogan válaszolt.
- Semmi gond Darling. – lépett oda hozzá és simogatta meg az arcát.
- Brigitte! Kérlek, ma ne engedd meg, hogy hostesszt küldjenek az öltözőmbe. –kérte a nőt.

Amikor a nő kiment belegondolt abba, hogy mennyire függ a nőtől mindenben. Mindent ő intéz és mindenért neki szokott szólni. Fejben eldöntötte, hogy ezen változtatni fog. Eddig ez természetes volt, hogy bement az öltözőbe és minden ott volt amire szüksége volt,bárhol is volt ez a világon, akár Párizsban, akár New Yorkban. Elgondolkodott, hogy hogyan is alakult ez így. Eszébe jutott a régi idős edzője, akitől Brigitte átvette a stafétát. Az edző a szervezéssel is foglalkozott és először amikor a lány besegített és fokozatosan levette a válláról a feladatokat még hálás is volt. Amikor a lány meggyőzte Gregoryt, hogy az öreget a saját érdekében menesztenie kell akkor már a nő ellen fordult, de Gregory akkor még nem látta a helyzet rossz oldalait.Sikeres volt és csak a tenisz érdekelte, élvezte a játékot.
A mostani edző már alig szólt bele a játékába, azt mondta annyira kiforrott, hogy nincs is szüksége a tanácsaira.

Gregory mostanában a fiatalokkal nagyon meg szokott szenvedni, mert azok annyira más játékot játszanak, hogy az ő klasszikus, elegáns játéka már nem elég.
A masszőr már az öltözőben várta és az előző napi lány is. Morcosan feküdt le a maszírozáshoz és közben azon gondolkodott, hogy hogyan küldje el a lányt finoman. Haragudott magára amikor maszírozás után érezte, hogy ágaskodik a férfiassága. A masszőrt elküldte, de most nem ült le a lány mellé, hanem bement a fürdőszobába és hideg vizet csorgatott magára, ami használt is. A lány várakozón nézett rá amikor kilépett.
- Menj ki kérlek Adéle. – szólt rá kedvesen. – Most egyedül kell lennem egy kicsit. –mondta és megkönnyebbülten sóhajtott mikor az becsukta maga mögött az ajtót.
Próbált a mérkőzésre és az ellenfelére koncentrálni.
A folyosón a pálya felé haladva úgy érezte jól van és minden rendben lesz, de mikor kilépett a VIP páholyt nézte, ahová a jegyeket adta Pötyiéknek. A páholy üres volt. Nagyot sóhajtott. Gondolta, hogy a címlap miatt nem jöttek el.
Erősen kezdett, de aztán kicsit leengedett és vesztett is egy szettet. A pihenőszéke mögött ült Adéle és amikor ő közelített a szünetekben nem a labdaszedő fiútól kapta meg a törölközőjét, hanem a lánytól. Nem akarta, hogy ez így legyen, de nem is akarta megbántani a lányt azzal, hogy elküldi.

Éppen az arcát törölgette, amikor fölidézte Pötyi szelíd szürke szemét, gyengéd simogatását az arcán és ahogy belefúrta a fejét a vállába. Kinézett a VIP páholyba és meglátta az egész családot ott ülni Nem tudta mikor jöttek, de annyira boldog lett attól, hogy ott vannak, hogy megtáltosodott és gyorsan be akarta fejezni a mérkőzést. A sietség aztán néhány riontott labdamenetet eredményezett, de amikor megtalálta a ritmust könnyedén győzött.
Leült a pihenőszékre, Adélétól átvette a törölközőt és a citromos ásványvizet és közben a családot nézte. Az apa valószínűleg elaludt, mert a kalap ami a fején volt kissé előrebillent. Az anya olvasott valamit, a két lány lázasan sutyorgott a fejüket összedugva. Pötyi közben őt nézte és találkozott a tekintetük. Ő boldogan jelzett a szemével, mire a lány láthatóan elpirult.
Gregory ettől majdnem elolvadt, nagyon tetszett neki és szerette volna a karjába kapni és csókolni, kényeztetni.
Brigitte látta a köszöntést és odaintette Adélét.
- Ma nem mozdulsz Gregory mellől. – utasította. – nem akarom, hogy bárkivel is foglalkozzon rajtad kívül. – a lány hálásan ígérte meg, hogy teljesíti amit a nő kért.
A férfi amikor az öltözők felé indult ő követte és akkor is amikor megállt a VIP páholynál.
Üdvözölte a családot.
- Velem vacsoráznának? – tette föl a kérdést. Ekkor Adéle megszólalt és Brigitte büszke lett volna rá, ha hallja.
- Gregory! Ne felejtsd el a fogadást, amire mindjárt indulnunk is kell. – a férfi majdnem fölszúrta a szemeivel olyan dühösen nézett rá.

Nem akart tiszteletlen lenni, de a pokolba kívánta a lányt. Látszólag kedvesen megfogta a derekát, magához húzta és a fülébe súgott.
- Tűnj el innen és ma már ne is lássalak – aki látta azt hihette, hogy kedveskedik, de a lány arcáról dühöt és sértettséget lehetett leolvasni. Megfordult és elment az öltözők felé.
- Vacsora egy óra múlva? – kérdezte tőlük a közjáték után.
- Bocs, de én hazamegyek, ügyeletes voltam és alig tudom nyitvatartani a szemem. –hárított az apa. –de a lányoknak, ha van kedve menjenek. – nézett a három nőre.
Pötyi az anyjára és a nővérére nézett. Az anya helyettük válaszolt.
- Nekünk Cicával dolgunk van,de szerintem Pötyi szívesen veled vacsorázik… - aztán még hozzátette – Holnap este nálunk vacsorázhatnál. –
Gregory megfogta a lány kezét és kisegítette a páholyból.

- Gyere velem – húzta magához , de még odaszólt a szükőknek. – Ígérem hazaviszem vacsora után. – a lány most is farmerben és virágos tornacipőben volt. Hosszú haja csillogón omlott a vállára, a karján rengeteg színes különleges karkötő csörgött és a nyakában is ugyanolyan láncok lógtak.
A férfi megfogta a karkötőket és nézegette őket a folyosón haladva az öltöző felé haladva.
- Én készítem ezeket. – Gregory belecsókolt a tenyerébe, aztán kinyitotta előtte az ajtót és terelgette befelé a lányt.
Az öltözőben a masszőr és Adéle várta.
- Adéle! Kértelek, hogy menj el. – a hangja szigorú volt.
Már ezerszer nagyon megbánta, hogy bármilyen kapcsolatba is belement a lánnyal. Látszott, hogy Pötyi rosszul érzi magát ebben a helyzetben és ez őt zavarta. Nem akarta, hogy a lány kellemetlen helyzetbe kerüljön. Leültette a lányt és megvárta, hogy Adéle kimenjen, majd a masszőrhöz fordult és bemutatta Annamáriát.
- Mindjárt jövök. – súgta a lánynak és közben belecsókolt a fülébe.
A fürdőszobában gyorsan zuhanyozott, majd odafeküdt a masszőr asztalára.
- Most csak röviden – kérte és az gyorsan végzett is a lazítással.
Amikor kiment, a férfi odabújt a lányhoz a kanapén.
- Hiányoztál! – súgta.
A lány kuncogva húzódott el.
- Láttam a címlapot. – mondta. A férfi ijedten nézett rá, de a lány nevető arcát látva megkönnyebbült.
- Nem haragszol?
- Nem. Hiszen nem ígértél hűséget.
Gregory lelkiismerete kiabált. Szemétnek érezte magát.
- Be kell néznem a partyra, de igérem gyorsan végzek. – mondta a lánynak.
Pötyi végignézett magán.
- Én addig mit csináljak?
- Jössz velem – simogatta meg a férfi.
Amikor az öltözőből kilépve ismét villant a vaku Gregory meg sem lepődött. A fotós már magában fogalmazta a képaláírást és nagyon elégedett volt, mert ezt is címlapnak szánta.
- A mai fogás – talán ezt írhatná a kép alá.Ha a tegnapi lánnyal jön ki Gregory, akkor a kép unalmas lett volna, de így izgalmasan alakult a bulvárhír.
Mivel Gregory is farmert vett föl stílusban összeillettek, de Brigitte szúrósan nézett rájuk, amikor beléptek a fogadásra. Oda is lépett a férfihoz és leszidta Pötyiről nem vett tudomást.
- Elment az eszed így ideállítani? Honnan szedted ezt a hippistílust? – közben a lányra nézett és végigmérte.
- Ez retro – nevetett a férfi és nem érdekelte már Brigitte pátyolgatása.

A nő figyelmen kívül hagyta az ő könyörgését és nem érdekelte, hogy neki pihenésre van szüksége. Gregory akkor rájött, hogy Brigitte csak a hasznot akarja belőle kihúzni és az ő érzései nem érdeklik. Föllázadt, mert úgy érezte őt csak teniszező babaként kezeli, aki keresi neki a pénzt. Most már tudta azt is, hogy utána kell néznie az üzleti ügyeinek és befektetéseinek. Tudta, hogy az életét át kell szerveznie, hogy élhetőbb és jobb legyen, hogy végre újra élvezhesse reggel a fölkelést, hogy élvezhessen a teniszt.Ne csak a magányos hotelszobák, éttermi ebédek és unalmas fogadások, partik jelentsék az életet. Magához húzta a lányt, aki megilletődötten állt mellette.
- ne izgulj! – súgta neki és közben a lány karkötőit birizgálta.
Pötyi lehúzta az egyik barna gyöngyökből fűzött sort és a csuklójára húzta.Gregory nézte.
- tetszik. – mondta.- Kösz. – meg csókolta a lányt, majd a bárhoz mentek, ahol a pincér rögtön megkérdezte.
- Pezsgőt? – a lány válaszolt, még mielőtt a férfi válaszolt volna.
- Kólát. – a férfi elmesélte a lánynak a délutáni találkozását a bodzaszörppel.
- Még nem is volt beízesítve és te ittál belőle? –
- Szörnyű volt. – húzta el a száját a férfi – de ez volt a büntetésem a címlap miatt. A nővéred haragszik rám. – a lány nevetett.
- Te még nem láttad őt haragudni! Veled barátságos volt.-
- A vizsgáid? Mi ujság? Nem is meséltél. – jutott eszébe Gregorynak a lány vizsgája.
- Sikerült. Képzeld 96 %. –
- Ünnepelnünk kell! – szorította meg a férfi a lány kezét.
Még egy órája sem voltak ott és a férfi úgy ítélte meg, hogy mehetnek. Odaköszönt Brigitténak és a lányt ölelve kivonultak. A kocsiban a lány felé fordult.
- Étterem vagy otthon főzzek valamit? –remélte, hogy a lány nem akar étterembe menni.
- Főzz nekem vacsorát. –mondta Pötyi, aminek ő nagyon megörült.
- Akkor most be kell vásárolnunk. –indított.

A bevásárlóközpontban alig voltak és szerencsére nem sokan figyeltek föl a hírességre. A pénztáros kért autogramot. A lány közben zavartan állt a férfi mellett.
Gregory lakásában patikatisztaság volt és a minimál stílus steril benyomást keltett. A lány egy ideig megilletődve álldogált. Az előszobában levette a tornacipőit. Gregory megpróbálta oldani a feszültséget és vörösbort töltött neki.
- A vizsgáidra! – koccintotta oda a poharát a lányéhoz.
Pötyi ivott egy kortyot aztán elhúzta a száját.
- Nem szoktam alkoholt inni. – mondta. Gregory ezért az ártatlanságáért is imádta.
A korabeli lányoknak a dohányzás az ivás és a férfiakkal való flörtök sportnak számítanak, de ő boldog volt, hogy megtalálta azt az egyetlen lányt, aki más mint a többi. Érezte, hogy a lány nem is érzi milyen veszélyes egy egyedülálló férfi lakására följönni. Gregory állandóan azt érezte meg kell csókolnia, éreznie kell, ezért időnként magához húzta és váratlanul megölelte.
A lány lassan föloldódott és részfeladatokat vállalt a vacsora elkészítésében.
- Te szoktál főzni? – kérdezte a lánytól.
- Főleg desszerteket. Sütiket szoktam sütni, mert imádom az édességeket. –
- Sütsz majd egyszer nekem is? – állt a lány elé és átölelte.
- Igen. – súgta a lány és majd elolvadt ettől a kényeztetéstől. –Ha megérdemled. –tette még hozzá incselkedve.
- Miért ne érdemelném meg? –lépett hátra Gregory ártatlan képpel. – Soha nem rosszalkodom – Pötyi az oldalához nyúlt és megcsiklandozta. A férfi megint nagyon meglepődött.

A mozdulat annyira gyermeki, játékos és bensőséges volt, amit eddig csak gyermekkorában tapasztalt a haverokkal. Visszacsiklandozta a lányt amiből hatalmas csata kerekedett. A kanapén küzdöttek, de ebben a küzdelemben rengeteg gyengédség volt. A férfi óvta, vigyázta a lányt és Pötyi is visszafogta magát. Gyöngyözően kacagott a lány és közben kiabált.
- Megadom magam! – a férfi fölémagasodott és kétvállra fektette. Már nem küzdöttek, csókolóztak.
Gregory nagyon gyengéd volt.
- A vacsora. –súgta a lány két csók között.
A férfi fölpattant és rohant a konyhába, ahol még éppen megmentette a vacsorájukat. Evés közben a férfi elkalandozott a lány arcán. Nagyon jól érezte magát. Ilyen kellemes estére évek óta nem emlékezett. Amikor befejezték a lány el akart mosogatni, de a férfi megállította.
- Itt nem tilos a mosogatógép, majd ő dolgozik, amíg mi beszélgetünk. Bepakoltak a gépbe.Gregory egy hatalmas fagyis dobozt vett ki a mélyhűtőből és a lány elé tette.
- - Megfelel desszertnek? –
- Imádom – mondta és jó alaposan megpúpozta a fagyispoharát.
A kanapéra ültek. A lány egy idő után már nem érezte a nyelvét a hidegtől.
- Azt hiszem most nyugodtan kivehetnéd a mandulámat, azt sem érezném. – mondta nevetve.

A férfi kivette a kezéből a poharat és a földre tette. Komolyan közelített a lány felé, aki várta a férfi csókját. Roger szorosan ölelte a lányt majd az ölébe húzta.
- Nagyon jó veled lenni. –súgta.- maradj itt éjszakára! Kérlek maradj! –
- Nem lehet! – a lány a férfi arcát simogatta.
- Kérlek! – nézett rá csábosan a férfi.
- Megígérted, hogy hazaviszel. Hazaviszel? – próbált fölállni a lány.
- Maradj még egy icipicit! –húzta vissza a lányt és az arcát, nyakát csókolta. –Megőrjítesz, annyira kívánlak! –suttogta. Érezte a férfi vágyát és ez zavarba hozta.
- Menjünk. –tolta el a férfi magától a lányt. – Addig amíg tudok uralkodni magamon.
Fölállította a lányt és az ajtó felé tolta, ahol mégegyszer megcsókolta.
- Még egy percet adj, hogy érezzelek! – Pötyi a nyakába csimpaszkodott és a száját nyujtotta.
- Annyira édes vagy csókolgatta Gregory.
A lány amikor a házuk előtt megállt a kocsi megköszönte az estét.
- Most is a mcis pizsamában fogsz aludni? – kérdezte.
- Igen – nevetett a lány.
- Irigylem a macikat, hogy veled lehetnek egész éjjel. – a lány puszit nyomott az arcára és beszaladt a házba.

Amikor már becsukta maga mögött az ajtót eszébe jutott, hogy nem beszéltek meg semmit másnapra. Remélte, hogy azért a férfi fog másnap jelentkezni. Nem hallotta a kocsit elhajtani, de pár pillanat múlva kopogtak az ajtón. Odarohant és kinyitotta. A férfi mosolygós arcát látta maga előtt.
- Mikor láthatlak? – kérdezte.
- Most. – súgta a lány és hozzábújt.
- Holnap? – húzta közelebb a férfi.
- Vizsgázom egyet, aztán ráérek. Na és te? –
- Reklámforgatás, aztán ráérek. Hívj, ha végeztél. –leírta a számát és odaadta a lánynak.
Másnap a lány szomorú volt, mert a vizsgája nem sikerült. Nem tudott koncentrálni, mert annyira szerelmesnek érezte magát, hogy csak a férfira tudott gondolni. Kilépett az épületből és hazaindult. Nem hívta a férfit, mint ahogyan megígérte. Hazament és elkezdett tanulni.

Gregory a forgatáson állandóan az óráját nézte. Rá is szóltak, hogy ez itt nem óra reklám.
Vnagyon várta a lány hívását. Már este kilenc is elmúlt mikor végeztek.A kocsijába pattant és nagy sebességgel rohant a lányékhoz.
Az anya nyitott ajtót.
- Mi van Pötyivel? – a hangja aggódó volt.
- Nem sikerült a vizsgája és azóta kétségbeesetten tanul. Gyere be, te talán meg tudod vigasztalni – Gregory rohant a lány szobája felé.
Pötyi könnyes szemekkel nyitotta ki az ajtót.
- Megbuktam, de holnap javíthatok. – A férfi a karjába kapta és szorította.
- Annyira féltem, hogy történt valami veled!
- Igen, történt! Bukott nő lettem.
- Holnap hányra kell menned?
- Kilencre.
- Nyolra itt vagyok. Elmegyek veled – súgta és megcsókolta a lányt.
Másnap minden percet a lánnyal akart tölteni, mert tudta, hogy éjjel el kell majd utaznia hosszú időre, ami már most fájt neki.

Pötyi másnap reggel sikeresen levizsgázott, de annyira fáradt volt, az éjjeli tanulástól, hogy majd elaludt a kocsiban.
- Hová menjünk? - kérdezte Gregory.
- Ki a szabadba - adta ki az utasítást a lány.
A folyóparton ültek le a napsütésben. Pötyi a hátával nekidőlt a férfinak, aki mindkét karjával átölelte és a szája a lány fülénél volt úgy suttogott neki.
- Te kis vadóc nem is tudod mennyire elvarázsoltál. Tudnod kell, hogy most egy időre el kell utaznom. Szeretném, ha velem jönnél, ha velem lennél.
- Még vizsgám van – döntötte el a kérdést a lány.
- Minden nap hallani akarom a hangod, látni akarlak!
Megbeszélték, hogy interneten tartják a kapcsolatot.
A paparazzi közben sebesen kattintgatott és sajnálta, hogy ez a lány ugyanaz, aki előzőleg is a férfival volt. Így már nem is annyira érdekes a sztori, amit lead. Az jó, hogy a lány aranyos és jól mutat a fotókon.

Brigitte már nagyon várta az utazást. Eddig mindig egy lakosztályt foglalt kettőjüknek és ettől most sem tért el. Gregory hivatalosan még nem szakított vele. Ő úgy értékelte ezeket a kalandokat, hogy csak lázadozik. Remélte, hogy a New Yorki út majd felmelegíti a kapcsolatukat.
Éjjel a férfi a reptérre egyedül jött és alig szólt hozzá. Mindig is szótlan és ideges volt ilyen nagy verseny és utazás előtt. A telefonjával babrált, sms-eket írt, majd csukott szemmel ült beszállásig.
A nő nem zaklatta, tudta mikor kell visszavonulnia. Félrevonult és telefonált, szervezte az útjukat, hogy minden rendben legyen a szállodában és a versenyen.

Pötyi amikor megkapta a reptérről a férfi üzenetét legszívesebben utána rohant volna. Az utólsó napjuk a búcsúzás nagyon kellemesen telt. A lány úgy érezte, mintha lebegne, annyira boldog volt. Nem hitte volna, hogy létezik ilyen boldogság. Mindig mosolyognia kellett.
A férfi adott kulcsot a lakásához és kérte, hogy menjen föl hozzá tanulni, vagy csak úgy is és időnként locsolja meg a virágait. Nem sok virága volt és Pötyi éppen ezen akart változtatni. A férfi lakásának hatalmas üres teraszát akarta átalakítani mediterrán oázissá. Papíron már el is kezdte a tervezést. Remélte, hogy sikerül majd minden megálmodott dolgot beszereznie. A lány az interneten és a férfi lakásán a televízión nézte a mérkőzéseket. A szabályokkal nem volt mindig tisztában, de ő nem is a játékra figyelt, hanem a férfi reakcióira, a pihenőidőkben az arcára. Ahogyan megtörölte izzadt homlokát, ahogyan ivott, amikor megigazította a cipőfűzőjét. A legjobban azt szerette, amikor belenézett a kamerába, ilyenkor azt érezte rá néz.
A férfi eddig nem beszélt a lánynak Brigittéval való kapcsolatáról és ő nem akarta faggatni. Látta, hogy a nőnek sok használati tárgya van a férfi lakásában. Kicsit féltékeny is volt. Irigyelte a nőt, hogy most is része lehet a férfi életének. Amikor minden vizsgájával készen volt nekiállt a terasz elkészítésének. Hordta a növényeket, a virágföldet, a virágtartókat. Varrta a kényelmes puha párnákat. Megírta a férfinak, hogy valami meglepetést készít, de nem árulta el, hogy mit. Amikor már majdnem készen volt rengeteg gyertyát és mécsest hozott és körberakta velük a teraszt. A fedett részbe egy baldachinos árnyékoló függönyt varrt arany, narancs és bordó színekből, amiket kis kristályokkal varrt tele. Remélte, hogy nappal a napfény, éjjel a gyertyafény fogja majd csillogóvá tenni ezt az ezer kristályt.
A nagy puha párnákat az egyik gardróbban találta és azokra is ezekből a színekből varrt huzatot. A virágtartók szélét kirakta az apró mécsesekkel és közben kagylókkal és csigaházakkal díszítette. Szép formás kavicsokat válogatott és azokból faliképet készített. Amikor kész volt elégedetten nézett végig a művén. Ebbe a teraszba bele volt építve a szerelme is.

A férfitól naponta több levelet is kapott és esténként beszéltek is, de ez csak akkor sikerült, amikor egyedül volt, ami ritkán fordult elő, mert Brigitte mindig megjelent beszélgetés közben. Fáradtnak látta a férfit és olyankor szeretett volna hozzábújni, hogy megvigasztalja, mert olyan mély szomorúság volt a szemében.
Gregory sorra nyerte a mérkőzéseket, bár Brigitte látta milyen nehezen összpontosít. Ő kicsit megnyugodott, mert sikerült tárgyalásokat folytatnia az új felfutó csillag edzőjével. A fiú nagyon el volt ájulva tőle, főleg Gregory miatt, de úgy látta, hogy a nőisége sem hagyta hidegen. Eddig azon is mesterkedett, hogy Gregory egyre kevesebb időt töltsön az internet előtt. Próbálta kiépíteni az új sztárt, akit ő akart megalkotni, olyanra, amilyenre ő szeretné.
Engedelmes és sikeres férfit akart.

Gregory nem engedte be az ágyába és elutasította az ő minden közeledését. Az egyik közös vacsora után meg is mondta a férfi, hogy szerelmes lett és tőle már nem akar semmit. Ez annyira megbántotta, bár nem mondta, hogy bosszút forralt. Telefonált Adelénak és ide hívta. A lány már a másnap reggeli géppel jött is és boldogan vállalkozott minden akcióra. A kedvenc paparazziját is értesítette és elkezdte szervezni a jeleneteket, amiket a címlapokra szánt. Tudta, hogy Gregory nem fogja kidobni Aélét rögtön és ezt akarta kihasználni. Az esti fogadásra kicsinosította a lányt és adott neki meghívót is.
Adéle boldogan ment bele mindenbe, mert már az első címlap után is több fotózásra hívták.

A fogadáson Gregory ásványvízzel a kezében állt és számolta a perceket, amit itt el kell töltenie. Szeretett volna a szobájába menni és beszélni Pötyivel, aztán lefeküdni és ábrándozni a lányról… Úgy gondolta, hogy mivel másnap a döntő mérkőzés lesz meg fogják érteni, ha most ő lelép. Amikor a sugárzó mosolyú Adélét meglátta meglepődött. Itt nem számított erre a lányra. Nagyon szép- gondolta amikor végigmérte, aztán módosított. - Mutatós. Igazi műanyag, megcsinált.
A lány egyenesen hozzá ment és boldogan omlott a nyakába., mint aki nagyon bensőséges kapcsolatban van vele. Ő önkéntelenül is átfogta a derekát, de a csókból próbált kiszabadulni. Hallotta a vakuk kattanását. Amikor végre szétváltak a lány bájos és negetgélős volt. Pezsgőt kért és mindenhová követte őt csacsogva.
- Sajnálom Adéle, de most itthagylak. Szórakozz, ismerkedj. Szabad vagy és gyönyörű én meg foglalt. –zárta le a férfi a beszélgetést és menni akart.
A lány nem bánkódott, mert már teljesítette amire kérte Brigitte és nagyon jól keresett vele. A fotós már biztosan le is adta a képeket és ez másnapra címlapot jelent neki.

Gregory a szobájába sietett, de nem tudott kapcsolatot teremteni, mert valami gond volt az internettel. Küldött a lánynak néhány sms-t aztán lefeküdt aludni.
Pötyi másnap végigizgulta a férfi döntőjét. Figyelte, ahogyan a kedvese leül és iszik, szerette volna megérinteni izzadt homlokát. Az újságok szerint vad éjszakát töltött azzal a csodaszép modellel akivel már fotózták itthon is. Este a férfi nem hívta csak sms- eket küldött, de tudta, hogy ezt majd meg fogja magyarázni. Túlságosan szerette ezt a férfit és nem akart bedőlni a pletykáknak.

Gregory megnyerte a mérkőzést és a végén fáradt mosollyal vette át a kupát. Akit legyőzött, egy fiatal fiú sokkal boldogabbnak látszott. Amikor a lány meglátta Adélét odafutni és a kedvese nyakába ugrani a szíve majd megszakadt. Lehet, hogy mégis igaz? Azt a lány már nem látta, hogy a férfi elhárította a csókot és az öltözők felé haladva már vette is a telefonját és neki írt sms-t. Mereven ült a kikapcsolt készülék előtt és szomorúan nézett a semmibe. Hallotta, hogy sms érkezik, de nem nézte meg. Könnyek folytak le az arcán. A férfi lakásában volt, ahol álomba sírta magát, Gregory párnáját szorongatva. Azt az sms-t, amit a férfi írt nem olvasott el.- Különgéppel rohanok hozzád.Szeretlek.
A lány amikor fölébredt vizet engedett a kádba, aztán a teraszon meggyújtotta az összes gyertyát és betette a sütit is a sütőbe.Ezeket mind a férfi érkezésére tartogatta, de most úgy érezte, már nem számít. A kádban elszundított kicsit.Gregory amikor belépett a lakásba finom sütemény illatát érezte. Kereste a lányt és kilépett a teraszra. Azt hitte rossz helyen jár. Csodavilágba érkezett. Az ő kopár alig használt teraszából Szemiramisz függőkertje lett. A gyertyák hangulatos fényt árasztottak. A sarokban a baldachin alatt puha párnák voltak fölhalmozva. Elámult a változáson, de a lányt sehol sem látta. Végül benyitott a fürdőszobába, ahol a kádban találta a szundikáló kedvesét. A hydromasszázs halkan duruzsolt. Ledobálta a ruháit és lassan beereszkedett a lány mellé és finoman átölelte. Pötyi először azt hitte, hogy még mindig álmodik és belesimult a férfi ölelésébe, aztán hirtelen ráébredt, hogy ez a valóság és hatalmasra nyitotta a szemét. Látta maga előtt a férfi mosolygó arcát.
- Megjöttél? – Gregory válasz helyett megcsókolta, forrón, kiéhezetten.

Pötyi boldogan simult oda hozzá és viszonozta kissé szégyenlősen a férfi simogatásait. Érezte a férfi keményedő férfiasságát, amitől kissé megijedt. Attól félt, hogy valamit rosszul csinál.
A kábulatból a sütemény égett szaga zökkentette ki.
- Jaj a süti! – fölkiáltással kirohant vizesen csöpögve a konyhába.
A sütemény megégett ő meg reszketve állt a sütő előtt.
- pedig annyira finomra csináltam! Csokidarabokat tettem bele. – sírta el magát. –Úgy elterveztem! –
Gregory egy hatalmas puha fürdőlepedőt terített rá és maga felé fordította.
- Minden tökéletes. Nyugi. Éreztem az illatán, hogy milyen finom lenne. – megölelte a lányt és csókolgatta.

Az ő vágya egyre erősebb lett és már nem érdekelte a süti, mert a lányt akarta. Fölkapta és vitte a teraszra a párnák közé, ahol szerelmes öleléssel és csókokkal próbálta elfelejtetni a lánnyal a süteményes kudarcot. A férfi gyengéd volt és nem sietett. A lány minden rezdülésére reagált. Pötyi könnyes szemmel nézett rá.
- Miért sírsz? –kérdezte.
- Boldog vagyok, mert itt vagy a süti odaégett, pedig elterveztem, hogy nézem az arcodat amikor beleharapsz, és azt is látni akartam, amikor kilépsz a teraszra és meglátod mit csináltam, de nem sikerült. – szomorúnak látszott.
- A terasz csodálatos! Te is az vagy! Köszönöm! Szeretlek! –
- A férfi boldognak érezte magát és most már a legfontosabb az életében az volt, hogy a lány mellett lehessen.