– Ez egy fantasztikus terv, uram! Igazán... különleges. Ezzel még senki sem próbálkozott!
– Ma nem vagyok vevő a talpnyalásodra! – csattant fel, miközben karmait végighúzta a trón karfáján. A fém fájdalmasan felsikoltott, mire az előtte térdelő férfi összerezzent.
– Bocsásson meg, uram.
– A terv, természetesen tökéletes, hiszen én találtam ki. A kivitelezés viszont a tiéd... Ha bármit is elrontasz... ha bármi nem úgy sikerül, ahogy nekem tetszik – morogta – ,akkor egyenesen a Zúzóba küldetlek. Aztán mehetsz a Katlanba.
– Biztosíthatom, hogy minden úgy lesz, ahogy mondta – felelte dadogva a férfi. A Katlan puszta gondolatára is reszketni kezdett. Éppen elég időt töltött, amikor ide került. Nem akart visszakerülni. A hőség kezdett elviselhetetlen lenni a kör alakú teremben. Remegő kézzel törölte le az izzadságot a homlokáról, bár teljesen felesleges volt. Elmondhatatlanul szeretett volna, már szabadulni innen.
– Ajánlom is. És mind a kettő kell nekem.
– Mind a kettő, uram?
– Hát, nem figyelsz? – Olyan gyorsan ragadta meg a férfi nyakát, hogy annak még pislogni sem maradt ideje. – Mind a kettőt akarom. A fiút és a lány is. Élve hozd elém őket. Megértetted?
– I... igen, uram. Természetesen, uram. Megértettem, uram – hörögte a férfi.
– Akkor takarodj innen! – Amikor elengedte a nyakát, a férfi olyan gyorsan sietett ki a teremből, amilyen gyorsan csak tudott. – Úgyis az enyém leszel, Alexandrina. Mindegy hova menekülsz. Mindegy mennyire rejtőzködsz. Megtalállak. – A lába előtt csordogáló vér, ami az egész termet behálózta, mint egy pókháló, mintha csak a gondolataira reagálna megremegett. Majd egy lány arcát kezdte felvenni. A vörös fehér lett, majd megformálta az arcát, amit hosszú fekete hajtincsek fontak körbe. Zöld szeme pont olyan dühösen csillogott, mint mikor legutoljára látta.
– Az enyém leszel! Ahogy anyád ígérte!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Út a pokolba - Lélekfoszlányok -- Első fordulópont
Hasonló történetek
Mephalának tényleg kapaszkodnia kellett, mert olyan gyorsan indult el a sárkány, hogy a szél majdnem levitte. Az íját ki is vitte a kezéből. Mephala a sárkány nyakán ült, és érezte, ahogy a tűz a lábai között járkál. Az két küklopsznak esélye sem volt a két sárkány ellen, szénné égették a őket...
Vajon ki ez az ember? Taktikai zseni, hős fegyverforgató, intrikus, a természet ismerője egyetlen személyben?
Azyert mindig körbelengte valamiféle titkot sejtető misztikum, ami még érdekesebbé tette az egyébként is jóképű fickót. Ráadásul a vándor rengeteg nyelven beszélt, olvasott, még az ó-jezykivel is elboldogult, ami köztudottan a nyelvtudósok átka. Egy közrangú ember nem lehet ilyen járatos egyszerre a művészetekben, nyelvekben, számtanban, orvoslásban, harcban, stratégiában...
Azyert mindig körbelengte valamiféle titkot sejtető misztikum, ami még érdekesebbé tette az egyébként is jóképű fickót. Ráadásul a vándor rengeteg nyelven beszélt, olvasott, még az ó-jezykivel is elboldogult, ami köztudottan a nyelvtudósok átka. Egy közrangú ember nem lehet ilyen járatos egyszerre a művészetekben, nyelvekben, számtanban, orvoslásban, harcban, stratégiában...
Hozzászólások