Randi.

Randi
A férfi randira invitált egy nőt. Beültek egy cukiba, és elkezdtek beszélgetni.
- Nikoletta, jól esik, hogy elfogadtad a meghívásom - mondta a férfi lelkesen.
- Nekem kevésbé esik jól - hűtötte le a nő.
- Mit szeretnél?
- Elhúzni innen - vágott unott képet a nő.
- Sikerült?
- Mindig sikerül.
- Tudom - vágta rá a férfi.
- Akkor minek kérdezted?
- Tudom, hogy nem mézeskalácsról beszélsz.
- Hazudtam neked, legutóbb nem sikerült - vallotta be a nő.
-Pedig rutinos vagy.
- Tudom, de akkor sem sikerült. Pedig elhatároztam, hogy sikerülni fog a dolog, és sok sárgarépát ettem, tudod a sárgarépa földel.
- Ha földelt vagy akkor nem szállsz el - jelentette ki a férfi.
- Tetszek neked? Mit akarsz tőlem? Van párom, miért invitálsz randira? Sosem lesz egymáshoz közünk, egyébként is nem sikerült - tiltakozott erőtlenül a nő.
- De most itt vagy.
- Ugye nem tudod, hogy miről beszélek? Mondom nem sikerült. A mézeskalácsok győztek. Nem én győztem.
- Rendelek neked egy sütit.
- Rendelj, a pincérnőt felszedhetted, tudom, hogy nem vagy válogatós - undokoskodott újra a nő, visszahúzódva a falai mögé.
- Érdekes, hogy úgy beszélsz mint én.
- Inkább törvényszerű. Miután a számítógép amiben laktam..., szóval most itt vagyok.
- Jól vagy? - próbált a férfi kedvesen érdeklődni.
- Nagyon jól. Tegnap felástam a kertet.
- Szép vagy.
- Csak egy számítógépes program vagyok, aki egy qvantum ugrással megjelent. Az ellenséget pedig mézeskalácsnak nevezem. Te meg szerelmes vagy belém. Tetszek ugye? - incselkedett a nő.
- Nagyon.
- Akkor gyere, sétáljunk, megnézzük a város nevezetességeit.
- Ki a párod? - kérdezte a férfi.
- Ki a párom? Valaki, nem tudom. Megérintett, olyan kedves, mellette királynőnek érzem magam - mondta a nő ábrándos szemekkel.
- Most féltékennyé akarsz tenni?
- Ne fárassz!
- Nem akarlak fárasztani.
- Egy okos férfi kell nekem - jelentette ki a nő.