Projektmunka

Az utolsó félév az egyetemen izgalmas időszak volt. Május eleje közeledett, és vele együtt a diploma elérése egyre valóságosabbá vált számomra. Néhány tárgy még hiányzott a listámról, de csak pár vizsga kellett már csak, és aztán mehettem záróvizsgázni A jövőhétre egy projektfeladatot kellett készíteni, szóval a hétvégére meg volt a programom, amit minél előbb le akartam tudni. Legalább nem egyedül kellett vele szenvednem, már meg volt hozzá a társam Eszter személyében. Már az első félévétől kezdve ismerem, mióta szintén egy közös projektfeladat miatt egy csoportba kerültünk. Már akkor kiderült róla, hogy intelligens és mellesleg kedves és segítőkész lány, akivel azóta is jól kijövünk. Ő amolyan kedves ismerős, akivel jó összefutni a folyosón és leállni beszélgetni.
Azóta többször is készítettünk együtt csoportmunkákat, és nem meglepő módon jobban sikerült, mint amikor a haverokkal dolgoztunk együtt, és elpoénkodtuk az egészet. Emiatt az utóbbi időben szándékosan vele szeretnék dolgozni, és ahogy észrevettem ő sem bánja a dolgot. Igyekszem én is komolyan venni, és ilyenkor nagyobb is a motiváció, hiszen nem akarok kitolni szegény lánnyal, hogy alibi munkát adok ki a kezeim közül, ezzel rontva az ő jegyeit is. Az a szomorú tény a páros projektmunkákkal, hogy a nevéből adódóan csak ketten csinálhatják, és ha a baráti társaság páratlan számú főből áll, akkor valaki ki marad. Így kerültünk össze első alkalommal, ő húzta a rövidebbet, és bennem találta meg az új társát, mert bizony én is hasonlóképpen jártam. Viszont, mint utólag kiderült szerencsés voltam. A projektmunkák alkalmával persze más dolgokról is beszélgettünk, hogy megismerjük egymást, hogy mégse egy idegennel dolgozzunk együtt, és minden alkalommal jól kijöttünk egymással, jó beszélgetőpartner, aki figyel a másikra.
Eszter, aki 22 éves létére fiatalabb nálam kicsivel, jóval alacsonyabb is, nagyjából 160 centi magas, sötétbarna haja általában szabadon hullámzik egészen a válláig. Nagy barna szemei szinte mindig mosolyognak. Az öltözködése mindig valami egyszerű és hétköznapi, mégis stílusos, és igyekszik kiemelni karcsú alakját, és a nagyjából alma méretű melleit. Általában magassarkú cipőket visel és ezek egyébként jól is állnak neki, valószínűleg így próbálja kompenzálni apró termetét. Eszter vonzó lány, mégis inkább aranyosnak nevezném az összhatása miatt. Folyton érdeklődik minden iránt, igazi pozitív kisugárzása van, és őszintén tud lelkesedni az apró dolgok iránt is. Gyermeki örömmel tud örülni az apró dolgoknak is.
Egy ideje már rutinná vált, hogy együtt dolgozunk, így történt ez a mostani alkalommal is. Amint kimondta a tanár az aktuális feladatot, már néztünk is egymásra, és bólintással jeleztük a másik felé, hogy most sem lesz ez másképp. Eddigre már sokan lemorzsolódtak tőlünk, rájöttek, hogy nem is érdekli őket igazán a szak, vagy csak kibuktak, esetleg annyit csúsztak, hogy már nincs is közös óránk velük. A félévek során barátok jöttek-mentek, rengeteg új embert sikerült megismernem, mégha sokakkal már nem is tartom a kapcsolatot. Eszter azon kevesek egyike, akikkel még gólyaként kezdtem, és sok mindent megéltünk együtt. Semmi romantikus vagy szexuális dolog nem történt köztünk sosem, mióta ismerem neki mindig is volt barátja, és nekem is akadtak, hosszabb és rövidebb távú kapcsolataim, emiatt sosem gondoltunk egymásra potenciális partnerként.
Az én figyelmemet viszont mostanában egy másik lány kötötte le, Laura. Már az első félévben felfigyeltem rá, de valahogy egy-egy köszönésen kívül sosem kerültem közelebb hozzá, igaz párszor a vizsgák vagy zh-k előtt beszélgettünk arról, hogy ki mennyire izgul vagy, hogy ki mit tud, vagy épp mit nem. Nem is tudok róla semmit igazából, hogy mi érdekli, mi a hobbija, milyen álmai és céljai vannak. Egyedül annyit, hogy egy szakon tanulunk. Sajnáltam, hogy anno nem vele kerültem egy csoportba. Vajon máshogy alakultak volna az események? Nem is láttam őt egy ideje, azonban pár hete ismét összefutottunk a folyosókon, és mostanában már látom őt a közös óráinkon is. Akár csak a main, ott ült előttem jó pár sorral előrébb, laza kontyban összefogott aranyszőke hajával, ami egyébként a háta közepéig szokott neki érni, egy visszafogott, mégis csinos vállpántos fehér nyáriruhában, amely csak combközépig ér, valamint egy fekete papucsban, amelyben kontrasztosan kitűntek a fehérre festett körmű lábujjai. Esztertől valamivel magasabb, talán 165-170 centi is lehet, az én 185 centimmel még így is fölé magasodom. Azonban a mellei is nagyobbak, amiket nem is rejteget. Kidolgozott alakja miatt valószínűleg rendszeresen sportolhat valamit, vagy azok közé a szerencsések közé tartozik, akiknek elég annyi az alakjuk megőrzéséhez, hogy nem esznek annyit, mint egy víziló. Bár ilyen kerek fenékkel kétlem, hogy ne foglalkozna semmivel. Vonzó külsője ellenére sosem tűnt beképzeltnek, vagy tipikus plázacicának. Néha láttam őt mosolyogni a barátnőivel, imádtam amikor megvillantja ilyenkor a hófehér fogait, mintha egy reklámban szerepelne. Valamint a nevetése, imádom a csilingelő hangját. És azok a mélykék szemek, sokszor csak elvesztem bennük. Tudtam, hogy ez már több, mint csak sima vonzalom, és hogy megakarom ismerni ezt a lányt. Talán sose látom őt újra, ha végzek az egyetemmel, és nem lesz több esélyem. Elhatároztam, hogy most vagy soha, ma megszólítom.
Éppen kint ültem az épület előtti padon, amikor ismét megláttam őt, ahogy jön ki az épületből, lenge ruháját finoman fújta a szellő, és már hallottam is a papucsa talpának csapódásait a lépcsőn. A pulzusom megemelkedett, magával kerített a stressz és az izgalom érzése, hírtelen azt se tudtam mit csináljak, tényleg odamenjek e hülyét csinálni magamból. Nem. Megakarom ismerni ezt a lányt, nem szalasztom el a lehetőséget. Erőt vettem magamon, felkeltem és határozott, vagy inkább annak tettetett léptekkel megindultam felé. Szívem a torkomban dobogott ahogy közeledtem felé, közben pedig ő is felém. És akkor megtörtént.
-    Szia! – köszöntem rá mosolyogva, minden bátorságomat összeszedve.
-    Hali! – villantja rám a szokásos mosolyát azzal az igéző kék szemeivel.
Teljesen zavarban voltam, de innen már nincs visszaút.
-    Ne haragudj, hogy megzavarlak, csak nem láttalak egy ideje, és gondoltam megkérdezem, hogy hogy vagy.  – kezdtem bele.
Ez a fejemben jobban hangzott, most ez biztos valami vallatásnak tűnik számára.
-    Ohh igen. – lesütötte a szemét és eltűnt a mosolya is. - Levelezőn voltam egy ideig, de ez az utolsó félévem és szeretnék bejárni, hogy többet legyek személyesen az órákon. Meg a közösségi élet is hiányzik. – mondta újra a szemembe nézve és megjelent újra a mosolya.
-    Igen, ezt megtudom érteni. Hiányozni is fog ez az egyetemi élet ezután. Furcsa belegondolni, hogy lesz, akit sose látok ezután.
-    Így van, bár van, akikért nem kár. – ült ki fanyar mosoly az arcára. – Jaj, nem rád értettem, ne haragudj. –  nézett rám hirtelen vissza és próbált kétségbeesve bocsánatot kérni. – Fhu ez bunkó volt tőlem, tényleg nem rád értettem.
-    Akkor megnyugodtam. – válaszoltam felháborodást színlelve, majd nevettem.
Belül megkönnyebbültem, hogy viszonylag könnyen megy a beszélgetés, és már én sem izgultam annyira.
-    Arra gondoltam, ha esetleg van kedved, akkor valamikor elmehetnénk kávézni vagy ilyesmi. – nyögtem ki végül 
Vagy ilyesmi? Ennél bénább szöveg nem jutott eszembe? A pulzusom megint felgyorsult, a beszélgetés kezdetétől kész hullámvasút.
-    Úgy érted randi? - meglepődve nézett mélyen a szemembe.
-    Hát öhm igen. De csak ha van kedved. Meg időd. Nem akartalak így letámadni, ne haragudj, csak belegondoltam, hogy igazából sosem beszélgettünk még, itt a félév vége, záróvizsga és lehet sose lát…
-    Okés. – szakít félbe mosolyogva.
-    Tényleg? Mármint fhu örülök neki. – mondom megkönnyebbülve.
Tényleg csak ennyi lenne, ilyen könnyen ment? Csak én bonyolítottam túl a dolgokat?
-    Igen. – folytatja. – Megmondom őszintén, hogy ezzel most megleptél, de szívesen mennék, viszont akkor legyen inkább tea. – teszi hozzá ismét mosolyogva.
-    Akkor tea. – mosolygok vissza rá. – Mit szólnál mondjuk a jövő péntekhez, esetleg délután 4kor? Sajnos van ez a beadandó és a mostani hétvégét ezzel kell töltenem.
-    Oksi. – bólogat – Majd még beszélünk messengeren, viszont nekem van még órám és sietnem kellene rá. – mondja bocsánatkérően.
-    Ohh okés, nem tartalak fel, majd írok mindenképpen. Szia!
-    Szia! – köszön el még mindig mosolyogva.
Továbbra is imádom ezt a mosolyt. Egy ideig néztem ahogy folyamatos távolodik tőlem és kecsesen lépked karcsú lábain, majd befordul a másik épület sarkán. Az izgalmi szintem alább hagyott, megkönnyebbültem. Gyorsabban lezajlott, mint hittem. Legszívesebben ordítottam volna örömömben, hogy ez az, megcsináltam. A leggyönyörűbb lánnyal lesz randim a jövőhéten.
Másnap reggel korán keltem és egy gyors reggeli után indultam is Eszterhez. Az ilyen alkalmaknál általában nála szoktunk dolgozni, mivel ő albérletben lakik, én meg kolis vagyok. és praktikusabb, mint az egyetemi könyvtár, vagy a társalgói részek, nem zavar mások beszélgetése. Egy kis egyszobás lakásban lakik a barátjával, viszonylag közel az egyetemhez. Odaérve hozzá rövid kopogás után ajtót nyitott és mosolyogva üdvözölt.
-    Szia, gyere csak be. -invitált bentebb. – Kérsz valamit enni, vagy egy kávét esetleg, én még nem reggeliztem szóval mindenképp csinálnom kell úgy is. – meg sem várta a válaszom, már indult is a konyhába. 
A lakás tényleg picike, belépve rögtön a nappaliban találja magát az ember, ami a kis asztal és a 2 szék miatt egyben az étkező is, valamint a ruhaszárító is itt kapott helyet. Ettől balra egy kis konyha, egyenesen pedig a fürdő és egy háló helyezkedik el. Szűkös, de egy magamfajta kolisnak maga az álom lenne. És ha már a koli, ilyen tisztasággal és renddel nem találkozni ott, Eszter mindig adott erre, nem csak a tanulmányain, de a lakáson is meglátszik maximalizmus. 
-    Csak egy kávét, köszi. Én már ettem otthon. – válaszolok neki. 
Igazán csak ekkor figyeltem meg igazán a ruháját. Egy szűk shortot viselt, ami így teljesen engedte látni a feneke formáját, fölötte pedig egy haspólót, és ha jól vettem ki akkor melltartó nélkül. A szexi összhatást vagy az aranyosnak nevezhető nyuszis papucsa mérsékelte kicsit. Az megjelenése kihívónak tűnt annak tudatában, hogy eddig visszafogottabban öltözködött, és tudta is, hogy jövök. 
-    Segítenél? – fordult felém. – A cukor a felső polcon van…
-    És nem éred el. - vágtam közbe mosolyogva.
-    Uhh Sherlock. – próbált gúnyolódni. – Na gyere már, nincs kedvem sámlit hozni.
-    Van sámlid? – itt már nem bírtam nevetés nélkül.
-    Igen! Na, ne nevess, különben keserűen kapod a kávédat! – próbált komolyságot erőltetni, de inkább kuncogás lett belőle.
-    Vigyázz, hogy beszélsz velem. – erőltettem szigort magamra. – Mert felpakolok minden a felső polcra.
-    Na jó. – vágott oldalba játékosan
Levettem a cukrot végül, és leültünk kávézni, ő pedig hozzálátott a rántottának, amit készített. 
-    A barátod mikor jön amúgy? – érdeklődtem.
-    Ohh. – hagyta abba az evést hirtelen. – Már nem vagyunk együtt
-    Sajnálom, nem tudtam, nem akartam felhozni ezt. – szabadkoztam
Most, hogy belegondolok, csak az ő holmijait látom, az ajtó mellett csak női cipők sorakoznak az enyémet leszámítva, a ruhaszárítón is csak női ruhák, sehol egy közös kép kitéve.
-    Semmi baj. – nézett rám enyhe mosollyal. – Ennek már több hete, már túl vagyok rajta. De nem történt semmi komoly, csak nem illettünk már össze, és sikerült békésen lezárni, aminek örülök. 
-    Szóval ezért van a sámli. – néztem rá enyhe mosollyal. Gondoltam, ez kicsit felvidítja, és igazam is lett. Meglepődve rám nézett, majd felháborodva válaszolt, vagy legalábbis próbálta tettetni.
-    Hülye. - mosolygott vissza. – De tényleg, semmi bajom már, csak az elején volt nehéz.
-    Ennek örülök. – folytattam. Egy szakítás sosem könnyű, és szerintem nem is lehet szépen elválni, csak kevésbé fájdalmasan.
-    Milyen bölcs ma valaki. – bólogatott jelentőségteljesen.
-    Volt kitől tanulnom. – feleltem büszkén.
-    Ezt hogy érted?
-    Ha végig gondolom az egyetemi éveket, akkor sok tárgyam miattad sikerült. Ha nem veled kerülök egy csapatba, hanem a haverjaimmal, akkor úgy járok, mint ők, és most nem lennék végzős, hanem csomó tárggyal csúsznék. Már az is motiváció volt, hogy ne okozzak neked csalódást, és ne vegyem félvállról, mert akkor te is rossz jegyet kapsz miattam, azt meg nem akartam. Szóval akaratodon kívül, de motiváltál, és ez a későbbiekben megmaradt, más tárgyaknál is, ahol nem is volt csoportmunka. Valahogy megszoktam. De hogy te miért akartál az első alkalom után a későbbiekben is velem dolgozni, azt nem tudom.
-    Ohh. – meglepődötten bámult maga elé. – Ebbe még bele sem gondoltam. Köszönöm.
-    Mit? 
-    Hogy figyelmes voltál velem, jól esik.
-    Hát… -mosolyodtam el. – Szívesen.
-    Azért a diplomádba ne kerüljön bele az én nevem is. – nevette el magát.
-    Majd a beszédembe belefogalmazlak, mikor a köszöneteket sorolom.
-    Ohh, köszönő beszéddel is készülsz? – próbált gúnyolódni.
-    Még szép. – húztam ki magam.
-    Megértem, nyilvánvalóan hosszú a lista, szükséged is volt rá. – nézett rám most már nevetve.
-    Na ezt megkaptam. – nevettem én is
-    Na de veled mizu mostanában? – kérdezte érdeklődve.
-    Őszintén szólva örülök is, meg nem is. Örülök, hogy lassan sikerül végre befejeznem az egyetemet, de a társasági élet…
-    Igen tudom. – vágott közbe. – Ugyanezt érzem én is.
-    Lesz, akivel lehet, hogy sosem találkozom többet, furcsa ebbe belegondolni, hogy sokakkal csak az egyetem miatt találkozunk, és ha ennek vége, akkor ez megszakad.
-    Elég depresszíven látod a dolgokat. – folytatta.
-    Nem, mármint csak belegondoltam. -tettem hozzá. – Igazából inkább motivált, elhívtam egy lányt randira, jövőhéten találkozunk is.
-    Hűha! – csillant fel a szeme. – Gratulálok! De igen, ez így tényleg tud motiválóan hatni.
-    Így van, úgy éreztem, hogy nincs veszteni valóm, ha nemet mond, valószínűleg akkor se találkozunk már többet. De azért izgultam. 
-    Elhiszem. – bólintott. - És én? – a kérdése komolynak tűnt, még a játékos hangja ellenére is. – Én is úgy végzem a szemedben, mint ezek a többiek? Velem se találkozol többet? Végül is mi is csak a tanulás miatt találkoztunk eddig.
Kérdése sokkolt kissé, és zavarba jöttem. Erre eddig nem is gondoltam. Mi van, ha igaza van? Ha ő is olyan barát, akivel csak amiatt tartjuk a kapcsolatot, mert a közös órák és vizsgák rákényszerítenek, de szabadidőnkben sose tennénk?
-    Csak viccelek, nem akartalak zavarba hozni. – nevette el magát a zavaromat látva. Belül viszont éreztem, hogy tudja a választ. 
A reggeli befejeztével segítettem neki elpakolni az asztalról és leültünk a kanapéra. Az előtte található kis dohányzóasztalra pakoltam le az általam hozott jegyzeteket és a pendrive-ot. Mindössze egy füzet és pár kinyomtatott ábra. Korábban már megbeszéltük, hogy ne hozzam az én laptopomat, úgyis az övén dolgozunk majd.  Leült mellém és bekapcsolta. 
-    Cuki háttérkép. – jegyeztem meg viccesen, ahogy megláttam azt a nagyjából 8-10 játszó kismacskát egy nagy szőnyegen. 
Válasz helyett csak gúnyosan kinyújtotta rám a nyelvét és folytatta volna a doksik megnyitását, ám ekkor megcsörrent a telefonja. Sóhajtott egyet és ránézett a kijelzőre.
-    Bocsi, ezt fel kell vennem, de sietek. – nézett rám bocsánatkérő szemekkel, majd folytatta. – Addig nyugodtan nyisd meg a doksikat a pendrive-ról.
Átsétált a hálóba és becsukta maga mögött az ajtót. Útközben még hallottam, ahogy „szia Kitti” megszólítással köszön. Biztosan az egyik barátnője, nem igazán ismerem a baráti társaságát, csupán néhány név és arc van meg, de már nem tudnám összepárosítani, hogy melyik melyikhez tartozik. Távozása után úgy tettem ahogy mondta, betettem a pendrive-ot a gépbe és megnyitottam a diasorokat. Gondoltam megnyitom az ő anyagait is, a saját gépen látszanak az előzmények, hátha onnan megtalálok mindent, ami kell. Ám ekkor egy nem várt dolog fogadott. Videók. A kis indexképek ellenére is világos volt számomra, hogy milyen videók ezek, az elsőre rápillantva kivehető volt a női fenék, és a többin is félreérthetetlen testrészek szerepeltek. Megdöbbentem. Nem gondoltam volna, hogy Eszter ilyeneket néz, mindig is olyan ártatlannak tűnt. Persze gondoltam, hogy láthatott már ilyet, mint mindenki, mégis meglepett. De ami még inkább furcsának tűnt, hogy ezeket lementette. Itt vannak a gépén, és nemrég meg is nyitotta ezeket. Vagy ennyire tetszenek neki, vagy pedig… Nem, az nem lehet. Cikáztak a gondolatok a fejemben. Ő lenne rajtuk? Már a pornó nézést se tudtam volna elképzelni róla, nemhogy ezt, hogy szerepeljen bennük. Tényleg ilyen videókat csináltak az exével? Ráadásul ezeket szereti is visszanézni? És mi van, ha nem csak nézi? Mármint az ilyen videókat nem csak nézni szokták. És ha nem is az exe? Lehet vannak alkalmi kapcsolatai. 
Ezen gondolatok hatására éreztem, hogy emelkedik a pulzusom, és egyre szűkebb a hely a nadrágomban. A gondolat, hogy talán pont itt simogatta magát teljesen meztelenül, ahol én ülök teljesen felizgatott. Az egérért nyúltam és levettem a hangot, hogy megnyissam az első videót. Tudom mennyire pofátlanság ennyire belenézni a magánéletébe, de kíváncsiság erősebbnek bizonyult. Egy pillanatra elsötétült a képernyő, majd megjelent rajta ugyanaz, mint az indexképen, csak immár nagyban. Egy kerek női fenék közelről, amint egy hímtag mozog benne. Kutyapózban lehetnek, és a srác videózza fentről az eseményeket. A csajszi előre hátra mozog, éppen ellentétesen a sráccal, aki néhányszor rá is csap partnere fenekére. A tempó elég gyorsnak és vadnak tűnik, biztos vagyok benne, hogy nem tűri csendben. Ez tényleg Eszter lenne? Ilyen vadul szereti? Mindezek a gondolatok és a videó hatására teljesen megkeményedtem odalent. Csak bámultam a képernyőn történő eseményeket. A videó alig két percesnek bizonyult, az eddig látottakon kívül más nem is történt benne. Bezártam és megnyitottam a következőt. Itt is háttal volt a lány a kamerának, csak itt már távolabbról látszottak az események és nem csak pár testrész látszott. Éppen egy kanapén ülő srác farkán lovagolt teljesen meztelenül. Kerek, kidolgozott feneke ütemesen nyelte el az alatta mozgó hímtagot. Lábai a partnere combján helyezkedtek el, talpai a kamera felé néztek. Meglepődve figyeltem fel a látottakra, ez nem Eszter. A lány a felvételen szőke hajú. A rejtélyes lány kilétén való gondolkodásomat egy újabb váratlan esemény törte meg. Egy srác lépett oda bal oldalról hozzájuk meztelenül és álló farokkal. A lány ugyanúgy folytatta a lovaglást az első srácon, de bal kezével megfogta újdonsült partnere farkát, és ujjait rákulcsolva fel alá mozgatva próbálta kényeztetni. A kép nem volt stabil, nem egy állványról vették fel, vélhetően egy harmadik férfi filmezett. A főszereplő lány megunva a kézimunkát oldalra fordult, és a szájába véve szopni kezdett. 
Teljesen sokkos állapotba kerültem egy pillanat alatt. Ebben a pozícióban már látszott az arca, és fel is ismertem. Laura. Az én Laurám. Akiről annyit álmodoztam korábban, és akit végre sikerült randira hívnom, most itt volt előttem egy videóban és két férfival kefélt egyszerre.
-    Jézus! – kiáltott fel Eszter.
Annyira belemerültem a látottakba, hogy nem is vettem észre, hogy mikor végzett a telefonálással.
-    Én csak… - hebegtem teljesen ledermedve. – A ppt-t kerestem és…
-    Jézusom! – ismételgette kétségbeesve. - Ez nagyon kínos, úristen.
Kezeit az arcába temetve nem is tudott rám nézni és én sem rá. Teljesen elszégyelltem magam a történtek miatt. 
-    Kitudja mit gondolsz most rólam, hogy ilyeneket nézek. – mondta teljesen kétségbeesetten.
-    Sajnálom, én nem akartam, csak véletlenül találtam meg. A lementett anyagokat kerestem, és hát... szóval…
-    Kutakodtál! – folytatta immár mérgesen. – Ezt nem hiszem el! Ahj! Most tuti valami perverznek nézel emiatt. 
Haragja rövidnek bizonyult, hangulata átváltott szomorkásba. Fel-alá sétált a nappaliban eközben.
-    Mindenki nézett már pornót. – próbáltam megnyugtatni. – Nem nagy dolog, semmi szégyellni való nincs benne.
Még mindig nyugtalan voltam a látottak és persze Eszter reakciója miatt, de úgy döntöttem, inkább próbálom megnyugtatni, látva, hogy mennyire kétségbeesett, hogy kiderült a kis titka. A képernyőre pillantva észrevettem, hogy a videó még mindig megy. A gyanúm beigazolódott, a korábban csak filmező srác már Laura mellett állt és onnan vette az eseményeket. Éppen őt szopta, bal kezével tartotta a farka tövét és úgy bólogatott rajta, hogy nem engedte ki a szájából azt, miközben még mindig az alatta lévő férfin lovagolt, a másik oldalukon pedig a harmadik srácnak kézimunkázott. Valószínűleg felválta szopta őket. Szemeit csukva tartotta, látszólag nagyon átadta magát a pillanatnak, csak néha nyitotta ki, akkor is ködösnek tűnt a tekintete. Itt már jobban kivehető volt az arca, a látottak alapján nem tűnt józannak.
-    Engem csak meglepett. – folytattam visszapillantva Eszterre. – Nem az, hogy ilyet nézel, hanem hogy kiről.
Valószínűleg érezte a csalódottságot a hangomban. Rám nézett és láttam a szemében a felismerést.
-    Ismered őt? – kérdezte meglepve.
-    Igen. – válaszoltam tömören.
-    Végül is nem meglepő, egy évfolyamon van velünk. – tette hozzá szemlesütve.
-    Igen, pont tegnap hívtam randira. – mondtam ki végül csalódottan. 
-    Jézus! Sajnálom. – próbált vigasztalni.
Odaült mellém a kanapéra és rátéve a kezét a vállamra megsimogatta azt. Rápillantva a képernyőre láttam, hogy a videó már véget ért, és csak a fekete kijelzőt látom.
-    Mik ez a videók? – kérdeztem tőle. – Honnan vannak? 
-    Ohh… - kezdett bele. – Egy barátnőm küldte még régebben, hogy egy szaktársunk van rajta. Állítólag neki is küldte valaki. 
-    Szóval nem új videók? – néztem rá hírtelen.
-    Nem. – rázta meg a fejét.
Ez némiképp megnyugtatott, nem tudom milyen múltja lehet, sose gondoltam volna róla ezt, de legalább nem mostanában csinál ilyeneket. Nem tudtam mit gondoljak, az egész helyzet annyira idegen volt. Laura régen pornózott? Vagy csak szerette megörökíteni a szexuális életét, ami nem mellesleg nem szokványos? Még mindig ezt csinálhatja? Azt az ártatlannak tűnő lányt, akire régóta felfigyeltem, és az utóbbi időben a figyelmem központjában volt végig félreismertem volna?
-    Sajnálom, ez most durva lehet neked. – nézett rám Eszter vigasztalóan. – Nem tudtam, hogy fontos neked, én csak látásból ismerem. Nem tudok róla igazából semmit, fogalmam sincs, hogy miért csinálta ezt. Annyit tudok, hogy ezek egyszerre készülhettek.
-    És miért nézted meg? Mármint, le vannak mentve a gépedre és nemrég megnyitottad őket.
-    Én csak… Héj! – csattant fel hírtelen. – Nehogy már még számonkérj emiatt. 
Igaza volt, nincs semmi jogom felelősségre vonni őt emiatt. Nem az ő hibája, és talán jobb is, hogy kiderült. Legalább kicsit megtudtam Lauráról valamit, még ha csalódtam is emiatt benne.
-    Tudod… - folytatta kis csend után immár higgadtabban. – Korábban csak kíváncsiságból néztem meg, más úgy nézni egy szexvideót, hogy ismered a szerelőt benne. Csak mióta szakítottunk a barátommal… hát… szóval tudod. A csajszi nagyon szexi benne, és természetesnek tűnik a megjátszott pornóhoz képest. Meg olyan vad dolgokat csinál benne.
Ezek szerint hiányzik neki az intimitás. Meglepett az őszintesége, és hogy ennyire megnyílt előttem. Az még inkább, hogy izgatja az ilyesmi. Sosem beszélgettünk még erről és kíváncsi lettem.
-    Úgy érted izgatónak találod ezt? Tetszik neked, ha egy lány több férfival csinálja? 
-    Jézusom nem! – csattant fel ismét. – Vagyis… a videó tetszik, hogy csak nézem és… de nem hiszem, hogy kiszeretném próbálni valaha, úgy nem vonz.
-    Szóval csak masztizol rá. – néztem rá enyhe mosollyal.
-    Ez nagyon ciki. – arcát a kezébe temetve folytatta a beszélgetést. – Figyelj, inkább felejtsük el az egészet, beszéljünk másról!
-    Jól van na! – folytattam. – Nincs azzal semmi baj, mindenkinek vannak vágyai.
-    Most már azt fogod gondolni, hogy nekem csak ez. – fintorgott.
-    Mert mi van még? – kezdtem kíváncsiskodni. 
-    Jó elmondom, de csak azért, hogy ne valami gruppen imádóként gondolj rám ezután. – mondta határozottan.
-    Ilyet feltételezel rólam? – kérdeztem játékosan.
-    Pontosan. – vágott vissza, de éreztem a játékosságot a hangjában.
-    Szóval, fhu… - megtorpant hírtelen.
-    Na mi az, még sincs más? – próbáltam finoman gúnyolódni.
-    Ne sürgess na, nem könnyű erről beszélni. – teremtett le.
-    Nem én erőltetem. – mentegetőztem.
-    Na jó. – mély levegőt vett és folytatta. – Szóval alapvetően a meghitt szeretkezéseket szeretem, de izgat a vad tempó is. Meg az orál. Mindig is érdekelt, hogy milyen. – ekkor teljesen elpirult.
-    Úgy érted még nem próbáltad? – meglepődtem. Gondoltam, hogy nem olyan bevállalós, de azt nem, hogy még ezt se próbálta volna.
-    Az exem elég konzervatív volt ilyen téren, csak misszionáriusban és lovaglóban meg néha kutyusban csináltuk, akkor is inkább lágyan. Olyan igazi van dugás sosem történt. Ezen kívül más nem volt. – mondta szemlesütve. 
-    És az előző partnereid?
-    Nem voltak előzők, ő volt az első barátom, rajta kívül nem voltam mással.
-    Ohh ezt nem tudtam. Szerettél volna kipróbálni mást is? 
-    Igen, mármint nem panaszkodok, nem voltak ezek rossz élmények, csak… 
-    Többre vágytál. – Vágtam közbe. 
-    Igen. De ugye már ennek is vége és azóta nincs semmi. Csak ezek. – nézett a monitorra. 
-    És miért nem mondtad neki, hogy vannak vágyaid? – kérdeztem.
-    Nem is tudom, nem könnyű ezekről beszélni, nem akartam kurvásnak tűnni. – mondta szégyenlősen. 
-    Ugyan már. Nem vagy kurva csak azért, mert vannak vágyaid. 
-    Jó de, hogy vette volna ki magát? Mégse állhatok oda elé, hogy szeretném leszopni…
-    Ohh, hogy az orál alatt nem azt értetted, hogy ő csinálja neked? 
Már nem is tudom hanyadjára, de ez a lány ismét meglepett. Elkezdtem más szemmel nézni rá. Talán mindezidáig félreismertem volna? A kedves, aranyos külső mögött egy bevállalós vagány csajszi rejtőzik?
-    Nem, akármilyen ciki is. – nézett rám savanyú mosollyal. – Van egy csomó dolog, amit még nem próbáltam és érdekel. Viszont nekem nem menne ez az egy éjszakás dolog. Kell a bizalom, ismeretlenekkel nem megy.
-    Ez teljesen érthető. 
-    Neked volt már egy éjszakás kalandod? – érdeklődött.
-    Nem úgy volt, hogy te mesélsz? – vágtam vissza. 
-    De igen, viszont örülnék, ha nem csak nekem égne az arcom, szóval te is mesélj most már. – nevetett.
Örültem, hogy jobb kedve lett. Érdeklődve figyelt rám a barna szemeivel. Végül is mesélhetek neki, így fair.
-    Igen, egyszer történt ilyen pár éve. Épp nyelvvizsgázni voltam és ott láttam meg őt várakozni a folyosón. Ránézésre kb velem egykorú lehetett, ahogy mindenki a várakozók közül. Egyenesszálú szőkésbarna haja a válláig ért és sötétbarna szemeivel és szeplőivel azonnal megfogta a tekintetemet. Fehér inget, fekete szoknyát, és fekete magassarkút viselt, szóval kiöltözött, ahogy egy ilyen alkalomra illik. Magassarkúban nagyjából az államig ért fel. Az alkata kicsit teltebb volt, amolyan asszonyos, de egyáltalán nem kövér. Viszont a mellei… Elég nagy mellei voltak. 
-    Miért szereti minden fiú a nagy melleket? – vágott közbe.
-    Ne szakíts félbe. – pirítottam rá mosolyogva. – És ez amúgy sem igaz, a kis mellek is vonzóak, de inkább az összhatás a lényeg.
-    Mégis kiemelted. – forgatta a szemeit. 
-    Mert épp mesélek és fontosnak tartom a vizualitást. Szóval, hol is tartottam…
-    A melleinél. – mondta erősen kihangsúlyozva.
-    Szóval kiderült, hogy egy paddal mellettem kapott helyet a terem végében. Szegényen érződött, hogy nem igazán készült, és a vizsga során segítséget kért tőlem, én meg segítettem neki. Valószínűleg emiatt ment át csak. A vizsga után nagyon hálás volt nekem, és megkérdezte, van e kedvem meginni nála valamit, a szülei nincsenek otthon.
-    Ez nagyon átlátszó, biztos tudtad mire készült. – szólt közbe ravasz mosollyal. 
-    Ha hiszed, ha nem, ekkor még nem, 17 éves voltam, kevés tapasztalattal. De folytatnám is.
Eszter érdeklődve figyelte a történetet. Éreztem, hogy elmúlik a feszültség, és már nem érzi kínosan magát. Nem gondoltam volna, hogy valaha erről fogok vele beszélgetni, pláne, hogy ez még érdekelni is fogja.
-    Egy éjszakást említettél, de eddig egész romantikusnak tűnik, ráadásul nincs is éjszaka. – tette hozzá.
-    Attól még ez a neve. És nem, nem romantikus egyáltalán. – javítottam ki. – Nem kézen fogva sétálgattunk a naplementében, nem volt előtte éttermi vacsora, csak áthívott magához dugni. És ennyi igazából.
-    Ahj ne így meséld el. – kérlelt. – Ha már ilyen szépen elkezdted, akkor most már szeretném rendesen végighallgatni az egészet, részletesen.
-    Mennyire részletesen? – néztem rá kérdőn. Vajon a szaftos részletekre is kíváncsi?
-    Amennyire lehet. Én is felfedtem magam, tudod mik a vágyaim, most te jössz. Ebből talán kiderül miket szeretsz. – felelte már-már kacéran. 
-    Azért olyan sok dolog nem derült ki rólad, csak hogy szeretsz gruppen pornóra masztizni, érdekel a vad dugás és szeretnél szopni. – mosolyogtam rá immár pimaszul.
-    Na jó! – csattant fel elkerekedett szemmel és némi nevetéssel a hangjában. – Ne pimaszkodj velem, inkább mesélj tovább, érdekel a vége.
-    Az izgalmas része érdekel, valld csak be!
-    Folytasd! – felelte ellentmondást nem tűrő hangon. 
-    Tehát ott tartottam, hogy áthívott magához. Út közben végig beszélgettünk, megismertük egy kicsit a másikat. Már akkor éreztem rajta, hogy a maga módján egyszerű lány, csúnyán fogalmazva nem a legélesebb kés a fiókban, viszont nagyon kedves volt végig, valamint jó hallgatóságnak is bizonyult. Odaérve egy sima panelház fogadott, aminek a negyedik emeletére kellett felmenni. Beérve rögtön bevezetett a szobájába és meg is csókolt. Hamar túljutottam a meglepődésen, és én is viszonoztam. Igazi nyelves csók volt, nagyon követelőzően csinálta, és én is hamar felvettem a ritmusát. Ledöntött az ágyra és fölém mászva folytatta, miközben a csípőjét mozgatta rajtam. Egyre jobban ingerelt. Elkezdte kigombolni az ingemet, majd felülve segítettem neki levenni. Visszadöntött és a szám helyett a nyakamat kezdte csókolni, de inkább szívogatni.
-    Szereted, ha a nyakadat szívogatják? – kérdezte.
-    Nem különösebben izgat fel, bár nincs ellenemre sem, inkább semleges. – válaszoltam. 
-    Pedig olyan jó. – felelte, de mintha a tekintete elkalandozott volna ekkor. 
-    De nem sokáig csinálta ezt. – válaszoltam, folytatva az eddigi történtet. – Hátrébb húzódott és elkezdte kikapcsolni az övemet. Megemeltem a csípőmet, hogy letudja húzni, de ezzel együtt az alsómat is levette rólam. És ott feküdtem előtte meztelenül, és már egészen izgalomban.
-    És zokniban. – vágott közbe kuncogva.
-    Mi? Nem zokniban csináltuk! – feleltem. – Bár belegondolva nem is emlékszem mikor került le. De nem ez a lényeg! Folytatom.
-    Amúgy nyugodtan kimondhatod a szavakat.
-    Milyen szavakat? – néztem rá kérdőn, bár sejtettem mire gondol.
-    Már nincs értelme szégyenlősködni, nevezd nevén a dolgokat, ahogy én is korábban. „És ott feküdtem előtte meztelenül, és már egészen izgalomban”. Nyugodtan mondd csak ki, hogy… - felelte, de teljesen elpirulva, majd elhallgatott hírtelen.
Szóval ennyire részletesen érdeklik az események. Vajon ez a történet is izgatja, elindít benne valamit? Annak ellenére, hogy elpirult, láttam, hogy tényleg nem az az ártatlan lány, akinek gondoltam.
-    Hát jó, legyen. – feleltem ránézve. – Szóval ott feküdtem előtte meztelenül, álló farokkal. Így jó? 
-    Aha. – mondta még mindig elpirulva. 
-    Utána ő is elkezdett vetkőzni, rajtam ülve levette az ingjét, és gyorsan megszabadult a melltartójától is. Akkor tárultak elém teljesen fedetlenül a mellei. Nem ereszkedtek annyit tartás nélkül, mint amit a méretük alapján gondoltam volna, nagyok voltak és feszesek. Valamivel nagyobb bimbóudvarral rendelkeztek azoknál, amiket eddig láttam, bár ekkor még csak egyet láttam élőben. Ezután visszahajolt, végigsimított a farkamon, majd megmarkolva tövét, a nyelvével az aljától a tetejéig végig nyalta. Ezt követően bevette a szájába és elkezdte mozgatni rajta a fejét, és az eddigi elétem legjobb szopásában részesített. Elképesztően csinálta, bólogatás közben ütemesen szívogatta, közben a nyelvével körözött rajta, folyamatosan ingerelte. Néha egészen a torkáig engedte, az orra olyankor a hasamhoz is ért. Néha felnézett, mélyen a szembe
-    Biztos nem most csinálta először. – gondolkodott el Eszter.
-    Szerintem sem. És ami ezután jött… - folytattam. – Nem gondoltam volna, hogy tudja még fokozni, de előrébb jött és a mellei közé tette a farkamat és úgy mozgott rajta fel-alá. A látvány és az érzés miatt nem bírtam sokáig, és mintha érezte volna, hogy jövök, visszavette a szájába, folytatta tovább a szopást, majd az egészet lenyelte.
-    Nem volt semmi a csaj. – mondta és mintha le lett volna nyűgözve. - És ennyi volt akkor?
-    Nem dehogy.
-    De hát elélveztél nem? Nem értem. – mondta összezavarodva.
-    Kis pihenő után újra lehet folytatni. Még sose csináltátok egy nap többször? – kérdeztem meglepve.
-    Nem. – válaszolt szemlesütve ismét. – Pedig izgalmasan hangzik.
-    Az is. – folytattam. – Ezután odafeküdt mellém, immár teljesen meztelenül. Valószínűleg akkor vetkőzött le, amikor én még az élvezés hatása miatt voltam kábult állapotban. Ekkor beszélgettünk kicsit, elmondtam neki, hogy mennyire jól csinálta.
-    Szereted a leszopnak? – vágott közbe ismét.
-    Persze, mármint ki nem? 
-    Jobb, mint a sima szex? – érdeklődött.
-    Hmm, ez nehéz kérdés. – gondolkodtam el. – Nehéz lenne rangsorolni a kettőt. Inkább úgy fogalmaznék, hogy más. És az, hogy mennyire jó csak a lányon múlik, míg a szex már kettőnkön. Vizuális szempontból viszont szerintem izgatóbb.
-    Nem ilyen diplomatikus válaszra számítottam. – mosolygott Eszter.  
-    Akkor úgy fogalmazok, hogy felesleges választani, sor kerülhet mindkettőre.
-    Aham, na de folytathatod. – válaszolta. – Gondolom nem csak ennyi.
-    Nem, van tovább is. – folytattam. – Ezek után én is viszonozni szerettem volna, szóval a hátára fektettem és a lábai közé feküdve elkezdtem nyalni. Enyhén borostás punci fogadott, szerintem egy napos lehet, de ilyenkor ez érdekel a legkevésbé. Jól hallhatóan élvezte, nem fogta vissza magát. Már a hangoktól sikerült újra felizgulnom és gondoltam nem várok sokat, feltérdeltem hozzá. Mintha tudta volna előre mit kérdezek, a fiókra mutatott, hogy ott van a gumi. Felhúzás után ismét a lábai közé térdeltem, farkamat a bejárathoz illesztve lassan benyomtam neki. Ő becsukott szemmel élvezte, miközben lassan pumpáltam neki, hol tövig nyomva, hol pedig majdnem kihúzva. Aztán a lábait a vállaimra téve gyorsítottam a tempón, ekkor ő is hangosabban kezdett nyögni, már-már inkább sikongatni. Ezt abbahagyva átfordítottam, ő tudta is mire gondolok, bepucsított és hátulról kezdtem el dugni, néha rácsapva a fenekére. Nem tudom meddig csinálhattuk, de itt lett végem. Ezután beszélgettünk még kicsit, felöltöztünk, aztán eljöttem. Többet nem találkoztunk.
Teljesen belemerültem a mesélésbe, tekintetem a távolba révedve pásztázott. Az emlékek felelevenítése és elmesélése látványos hatással volt rám, éreztem, hogy a farkam teljesen kemény, reménykedtem benne, hogy ülve nem lesz feltűnő. Meglepődtem magamon, hogy mennyire részletesen emlékeztem az eseményekre, annak ellenére, hogy évekkel ezelőtt történt. Nem is tudom miért nem kerestem többet ezt a lányt, vagy ő engem, talán pont ettől lett izgalmas. A történetem befejeztével a mellettem ülő Eszterre pillantottam, de a látottak rögtön kizökkentettek a gondolataimból. Fél törökülésben helyezkedett el, egyik lábát lelógatva a kanapéról, másikat maga alá húzva, kényelmesen hátradőlt, a vékony shortnak köszönhetően már látszott egy nedves folt. Tekintete hozzám hasonlóan elkalandozott. Egyértelműen felizgult. Észlelve a csendet, felém fordította arcát, majd követve a tekintetemet lefelé pillantott.
-    Jézus! – kapta a szája elé a kezét felismerve a helyzetet.
-    Ohh! – adtam hangot én is a meglepődésemnek. – Nem gondoltam volna, hogy ilyen hatással lesz rád a történtet. 
-    Én nem is… - kezdett bele a magyarázkodásba, miközben védekezően felhúzta a lábait. – Vagyis… hát… csak elkalandoztam… vizuális típus vagyok.
-    Semmi baj. – nyugtattam. – Nem gondoltam, hogy felizgulsz.
-    Én se. – mosolygott sejtelemesen. – És azt se, hogy te is. – nézett a nadrágomra, ami sátorként feszült. 
-    Én is vizuális típus vagyok. – néztem mélyen a szemébe.
Állta a tekintetemet, mélyen egymás szemébe néztünk nem szólva egy szót sem. Teljesen magával ragadott a helyzet, abban a pillanatban nem is tudtam gondolni semmire sem, más szemmel néztem rá, mint eddig. Más volt a tekintete, láttam benne a vágyat, hogy teljesen felizgult. Egészen kipirult, szinte sugárzott. Mintha egy másik Eszter ült volna velem szemben, egy olyan, akit eddig talán nem is ismertem, egy olyan, akit kívánok. Éreztem, hogy a szívverésem gyorsulni kezd, a vágyam fokozódik. Mintha olvastunk volna egymás gondolataiban. Egyszerre hajoltunk egymás felé, kezeinkkel átkaroltuk egymást. Ajkaink találkoztak, nyelveink követelőzően vívtak csatát. Felült és lovagló pozíciót felvéve helyezkedett el rajtam, és így folytattuk tovább az intenzív csókolózást. Éreztem, ahogy hozzádörzsöli magát a merev péniszemhez, egyszerre izgatva ezzel mindkettőnket. Kezeim elkezdtek kalandozni a testén, a hátáról lentebb vándorolva a fenekét kezdtem simogatni és gyúrni. Ő a hajamba túrva és a mellkasomat simogatva élvezte a helyzetet. Egy pillanatra megszakítva a csókot egymásra néztünk. Ugyanúgy láttam a vágyat a szemeiben, mint korábban. Tudta mit akarok, kicsit hátrébb dőlt, és felemelte a karjait, miközben megfogtam a pólóját és levettem róla. Egyből elém tárultak a nagyjából alma méretű mellei. Halvány rózsaszín bimbói már keményen meredeztek a kis bimbóudvar közepén. Elképesztően gyönyörűek voltak. Kezeim közé fogtam őket és finom elkezdtem markolászni a halmokat. Ujjaim közé fogtam a bimbóit, majd finoman morzsolgatni kezdtem. Légzése szaporodni kezdett, csukott szemmel élvezte a kényeztetésemet. Kezeivel a hajamba túrt, lassú tempóban cirógatott amíg a karjait a vállaimon pihentette. Előrehajoltam, egyik mellét finom a számba véve a nyelvemmel elkezdtem körözni a mellbimbóján. Ezt már nem tudta szó nélkül tűrni. Kéjes nyögéseket hallatott, sóhajai betöltötték a szobát. Számmal néha megszívtam a mellét, ilyenkor a sóhajai apró kiáltásokká alakulva izgattak még inkább fel. Egy kezet éreztem a fejemen, ami óvatosan eltolt újdonsült játékszeremtől. Eszter kéjesen nézett rám, levegő után kapkodva próbálta megformálni a szavak.
-    Szeretnék kipróbálni valamit. – mondta apró mosollyal a szája szélén. 
Tudtam mire gondol, mégis ahogy kimondta ezt nem találtam a szavak, csupán egy bólintásra futotta tőlem. Óvatosan leszállt rólam, és ekkor láttam meg, hogy nemcsak az ő nadrágján növekedett a folt, de már az enyémen is látszott emiatt. Félretolva a kisasztalt letérdelt elém, kezeivel elkezdte kikapcsolni az övemet, majd a derekamnál rámarkolva elkezdte lehúzni rólam a ruhadarabot. Vágyakozó tekintettel nézett fel rám és a már izgalomtól lüktető farkramra. Kezeit óvatosan ráfonta és húzott rajta egyet. Fölé hajolt, éreztem a leheletét a farkamon, mélyet szippantott, aztán elégedetten fújta ki a levegőt, majd kis gondolkodás után megcsókolta a tetejét. Most az én légzésem kezdett gyorsulni. Kidugva a nyelvét, apró mozdulatokkal kezdte nyalogatni a makkomat. Egyszerre éreztem rajta a tapasztalatlanságot és az igyekezettel párosult vágyat. Nem akartam becsukni a szemem és átadni magam a mámornak, ezt mindenképp látni akartam. Lentebb hajolt és végig nyalt a farkam aljától egészen a makkom hegyéig. Leírhatatlan látvány volt. Nem tudom meddig csinálhatta ezt, teljes extázisban volt tőle. Az nyalogatások után óvatosan beengedte a szájába a farkam és bent tartotta azt, bár még csak a makk fért be. Éreztem a szája melegségét. Elkezdett körözni rajta a nyelvével, majd néha-néha nagyot szívott rajta. Pillanatra felnézett, tekintetünk találkozott. Elmosolyodott, de ebben a helyzetben inkább grimasz lett belőle Ziháltam. Nem gondoltam volna, hogy az első alkalommal ilyen jól fogja csinálni. Kezeivel rásegített néha, fejét elkezdte fel-le mozgatni, igyekezett egyre többet elnyelni a péniszemből. Ütemesen mozgatta a fejét, miközben a nyelvével játszott. Néha abbahagyta és levegőért kapva kifújta magát, aztán tovább folytatta. Elképesztő érzés volt. Hosszú percek teltek el, nem tudtam másra sem figyelni, csak Eszter létezett. Éreztem, hogy már nincs sok hátra, közeledek a vég felé.
-    Jön. – csak ennyit tudtam zihálva kinyögni.
Mit sem törődve velem, folytatta a munkálkodás. Az első lövés a szájába ment, amitől érezhetően megijedt és kivette, emiatt a következő az arcát találta el, majd a nyakát és mellkasát. Hátra dőlve pihegtem a kanapén, próbáltam feldolgozni az eseményeket. Eszter még a földön ült spermás arccal és mellkassal, egy része épp a bal mellén folydogált. Sosem gondoltam volna, hogy egyszer így fogom őt látni. Még ebben a helyzetben is olyan ártatlannak tűnt, ahogy próbálta feldolgozni az eseményeket.
-    Ez nem volt semmi. – nézett fel rám. – Finom vagy. – mosolygott elégedetten.
-    Köszönöm. – nem tudtam hírtelen mit is mondhatnék, még mindig az orgazmus hatása alatt voltam, és az sem segített a helyzeten, hogy ő félmeztelenül ült előttem.
Elvett egy papírzsebkendőt az asztalról és elkezdte törölgetni magát. Az arcával kezdte, majd elvéve egy másik zsepit a mellkasával folytatta.
-    Mi az? – nézett rám. – Bámulsz.
-    Szexi vagy. – válaszoltam. 
Válasz helyett csak mosolygott egyet szerényen, majd folytatta a munkálkodását. Nem bírtam magammal, lenézve a farkamra láttam, hogy még mindig áll. Kibújtam a pólómból, ezzel megszabadulva az utolsó ruhadarabomtól is, majd rávetettem magam Eszterre. Átölelve hanyatt döntöttem, számat a szájára tapasztva elkezdtem csókolni. Meglepődése gyorsan átváltott izgalomba, mert viszonozta, nyelveink vad táncot jártak, lábával átkulcsolta a derekamat, kezeivel a vállamba kapaszkodott. Csókjaink egyre követelőzőbbek lettek, vágyam nem csökkent a korábbi orgazmus hatására sem. Csípőm ösztönösen mozgott farkamat hozzádörzsölve az öléhez. Pár perc után éreztem, hogy ez sem elég, felkeltem, és leszállva róla megfogtam a nadrágja két szélét. Tudta mit akarok, megemelte a csípőjét, és egy mozdulattal lehúztam a nadrágját a bugyijával együtt. Ott feküdt előttem immár teljesen meztelenül. Lenézve láttam, hogy barna kis szőrpamacs takarja a szeméremdombját. Odahajolva láttam, hogy szinte folyt a nedvességtől, és megcsapott az intenzív illata. Nem haboztam, csókokat leheltem a combja belső felére, egyre közelebb haladva a szeméremajkaihoz, majd megnyaltam azokat. Eszter sóhajai fokozódni kezdtek, aztán egy sikítást hallottam amikor belenyaltam a hüvelyébe. Nyelvemmel próbáltam mélyre hatolni, körkörös, majd lefetyelő mozdulatokkal. Éreztem, hogy a teljes arcom az ölétől nedves, felnézve rá láttam, hogy csukott szemmel önkívületi állapotban artikulálatlanul nyög. Nem bírtam tovább várni, a farkam már lüktetett, bármennyire is szerettem volna viszonozni a tőle kapott gesztust, csak az járt a fejemben, hogy benne akarok lenni. Felkelve a lábai közé helyezkedtem, és beillesztettem a farkam a hüvelyéhez, majd egy mozdulattal betoltam. Szinte magába szippantott. Olyan nedves volt és forró, szorosan ölelte körül a farkamat. 
-    Jézus. – kiáltott fel hirtelen. 
De mire folytatta volna, addigra csak artikulálatlan nyögést hallatott, miközben már ütemesen pumpáltam. Lassan mozogtam, próbáltam tövig nyomni, majd majdnem a végéig kihúzni, minden centit kiélvezve igyekeztem számára is megadni az örömöt. A hallottak alapján sikerült is. 
Dugtunk. Eszterrel. Akivel a véletlen folytán ismertük meg egymást egy csoportmunka miatt, akire sosem gondoltam romantikusan vagy szexuálisan sem. Teljesen hihetetlen volt még mindig. Láttam, ahogy eltorzult arccal élvezi a tevékenységemet, nyögései követik a lökéseim ütemét. Felkapva lábait a nyakamba tettem azokat, hogy tudjak gyorsítani a tempón. Belemarkolva a combjaiba elkezdtem sebesebben kefélni, mire az ő nyögései is gyorsultak. Az eddigi lassú cuppogó hangot felváltotta a csattogás, ahogy a nemiszerveink találkoztak. Nem kellett hozzá sok idő, éreztem, ahogy a teste elkezd remegni, hátát ívbe feszítve levegőért kapkod, puncija teljesen rászorulva préselte össze a farkam. Teste remegett, egy hangos nyögéssel nyugtázta a tevékenységemet. Elélvezett. Nekem se kellett sok, de igyekeztem türtőztetni magam, nem akartam, hogy itt vége legyen. Abbahagytam a mozgást, de nem húztam ki belőle magam, továbbra is érezni akartam őt. Eszter még mindig a hátán feküdt, lihegett az intenzív élmény hatására. Gyönyörű látvány volt, nem tudtam betelni vele. Leemeltem a lábait a nyakamból, de a jobb bokáját megfogva az arcomhoz irányítottam a lábfejét. Festetlen körmei naturális hatást adtak, arányos lábujjai sorban helyezkedtek el a lábfején. Csókot leheltem a nagylábujjára, elkezdtem nyalogatni az összeset, majd a számba véve szopogattam. 
Ezt mindig is imádtam, felizgatott, ha egy lánynak szexi lábai vannak. Nem csak amiatt, mert az azt sugallja, hogy egy lány nem hanyagolja el magát ott sem, és egy tiszta és ápolt lábfej azt közvetíti, hogy törődik magával. Hanem mert tetszett a látványa. Szeretem az arcomhoz tenni, nyalogatni a talpát, szopogatni a lábujjait. Az meg különösen szexi, ha a lány a lábával izgatja a farkam.
És Eszternek szexi lábai voltak. Puha talpacskáit az arcomhoz emelve csókolgattam, mire megszólalt.
-    Erre nem számítottam. – lihegte.
-    Zavar? – kérdeztem kicsit félve a választól, tudva, hogy sokakat taszít.
-    Nem, csak váratlan. – nyögte. – De egész kellemes.
Felnézett rám, mintha a válaszomra várna, de már csak azt láthatta, hogy újra a számba veszem a lábujjait és szopogatom azokat. Tekintete ismét elhomályosult, amint elkezdtem újra mozgatni a csípőmet. Lassan, de ütemesen mozogtam benne, a látványtól és az érzéstől még mindig mámorosan. Kezdett megszűnni a külvilág, éreztem az ismerős érzést. Eszter is megérezhette mert így szólt.
-    Kérlek ne… ne élvezz… belém. – nyögte alig érthetően. – Nem… szedek… semmit…
Ebben a pillanatban éreztem, hogy nincs tovább. Kikaptam belőle a farkam és néztem ahogy a meleg ondó beteríti a szemérem szőrzetét és hasát. Fölé rogytam a karjaimon támaszkodva, kimerültségemben lihegtem. Kezeivel átölelt, majd a fülembe suttogott egy köszönömöt. Leszállva róla ismét végignéztem rajta. Még szex után csapzottan is meg volt az aranyos kisugárzása. És gyönyörű volt.
-    Most már viszont nem elég a zsepi, letusolok. – nézett rám mosolyogva. Majd elindult a fürdő felé.
Most először tudtam megnézni a meztelen testét hátulról is. Kicsi de formás feneke kecsesen ringott léptei közben. Hátra dőlve heveredtem le a kanapéra, és próbáltam feldolgozni az eseményeket. Vajon végleg megváltozott emiatt a viszonyunk? Vajon mit gondol most rólam? Egyszeri alkalom volt, vagy szeretne még folytatást, vagy többet érez ezek után? Mit akarok én? Mit érzek? A gondolatok csak kavarogtam a fejemben, de nem éreztem idegességet. Az orgazmus és talán Eszter reakciójának hatására megnyugodtam. Kellemes kimerültséget és kielégülést éreztem. Magamban felidéztem a történéseket, láttam magam előtt a meztelen testét. Egy új arcát ismertem meg, egy olyat, amiről eddig nem is gondoltam volna, hogy valaha is látni fogom. Vagy hogy akarok-e többet belőle. 
A csókjának az ízét még mindig érzem. És a bőrének az illatát is. Nyögéseinek hangja még a fülemben cseng. Teljesen leizzadtam, ez csak most tűnik fel, ahogy kezd kitisztulni a köd. Lehet, hogy rám is rám fért volna egy zuhanyzás. Utána kellett volna mennem? Hívott volna, ha tényleg ezt szeretné. Menjek utána? Vagy tolakodó lenne. Most már nem zavarom meg benne. Hátradöntöttem a fejem, és próbáltam kicsit relaxálni, hadd tisztuljon a fejem a sok gondolattól.
-    Azt hittem már felöltöztél. – jött vissza Eszter egy kék fürdőköntösben.
Tényleg, a nagy elmélkedésben pont erre nem gondoltam. Még mindig teljesen meztelenül ültem a kanapén, a farkam még nedves volt a szextől.
-    Na igen, erre nem gondoltam, csak leültem pihenni kicsit. – szabadkoztam. – Cuki köntös. – mosolyogtam rá.
-    Köszi. – mosolygott vissza. – De nem zavar amúgy, csak meglepett.
-    Szóval még bámulni akarsz, értem én. – incselkedtem vele.
-    Nem is. – próbálta játszani a sértődöttet.
-    Akkor miért nézed a farkamat?
-    Mi?! Én nem is…
-    Csak viccelek, nyugi. – ugrattam. Láttam, hogy teljesen elpirult ismét. – Amúgy jól éreztem magam. – néztem rá.
-    Én is. – mosolygott szerényen. – Nem tudtam, hogy van egy ilyen oldalam is. 
-    Tetszik ez az oldalad
-    Örülök. – nézett mélyen a szemembe. – De azért ne ondós arccal éljek ezentúl a fejedben.
-    Ne aggódj. – mondtam nevetve. – Nem úgy fogsz. A szex közbeni látvány maradandóbb.
-    Haha. – forgatta a szemeit. – Akkor én meg úgy gondolok majd rád, mint aki itt ült a kanapémon meztelenül, semmit sem takargatva.
-    Ügyes visszavágás.
Nem tudtam nem észrevenni, hogy mennyire kivirulva tért vissza a zuhanyzásból. Szinte egyfolytában mosolygott és kereste a tekintetem. Szinte sugárzott. Cserfes hangja belengte a szobát.
-    Lezuhanyoznék én is, ha nem bánod. – mondtam. – Kezdtek ragadni.
-    Nyugodtan. – kuncogott. -Tudod hol találod.
A fürdőbe érve a szokásos női pipereszerek hada fogadott. Számtalan tusfürdő, sampon és férfi szemmel beazonosíthatatlan tubusok. Próbáltam ellazulni, miközben a víz csapdosta a hátamat. Kölcsönvettem az egyik tusfürdőjét jobb híján és beborítva magam a barackillatú folyadékkal folytattam a tisztálkodást. Próbáltam feldolgozni a ma történt eseményeket. Először azok a videók, majd Eszter. Nem voltam benne biztos, hogy azok után, amiket láttam, jó ötlet lenne-e találkozni Laurával. Nem tudom milyen életet élt eddig, hogy milyen ember lehet valójában. Talán teljesen más, mint aminek eddig elképzeltem. De mégis a szemeim előtt van amikor aznap rám mosolygott miután igent mondott nekem. És mi legyen Eszterrel? Többet szeretne majd, vagy ugyanúgy tudjuk folytatni a kapcsolatunkat ahogy eddig? Még én sem tudom mit szeretnék. Annyi biztos, hogy megváltoztak az érzéseim mindkét lány irányába.