Perzsia kincse...

 
Mnovellák
Perzsia kincse...
február 10, 2020
 
 
Nasserine a család hetedik gyermekeként látta meg a napvilágot. Érzékeny, okos kislány volt, hatalmas célkitűzésekkel. Elég volt ránézni, szemeiben ott éget a tűz , a lelkesedés mely éltető ereje lett.
Elvágyott otthonról, szerette hazáját, Perzsia összes ,,kincse,, ott tündökölt ebben a csodálatos szempárban, viszont az ő álmai egészen Amerikáig repítik majd.
Mindent megtett annak érdekében, hogy tanulhasson, szüleinek jó gyermeke volt, csak éppen az elveikkel volt gondja.
Ahogy teltek az évek Nasserine egyre szebb és műveltebb lett, ki akart ebből a világból lépni, szabad akart lenni és nem valami rabszolgatartó többedrangú neje lenni.
Ő élni akart, dolgozni férjhez menni szerelemből, nem pedig kötelességből melyet a családja határoz meg!
Törekvéseit szülei és a rokonság folyamatosan akadályozták, minden módon ahogyan csak módjunkban állt.
Nasserine esze úgy vágott,mint a borotva, empatikussága perdig nem ismert határokat.
Az ember már csak attól gyógyultnak érezte magát, ha csak rá pillantott.
Kitüntetett Diplomáját kezében szorongatva járult leszegett fejjel Édesapja elé...
Talán büszke lesz rá és beteljesíti élete talán legnagyobb vágyát, hogy Amerikába utazzon folytatni tovább a tanulmányait és dolgozhasson!
 
-Szó sem lehet róla!
Dörrent rá az apja, kinek szemei szikrát szórtak. Megvetően nézett lányára...
- Itt a helyed, sehová nem mégy...
 
- Férjhez mész,s gyereket szülsz Ahmednak, s mindent úgy teszel ahogy rendelkezem!
 
Édesapja a beszélgetést ezzel lezártnak tekintette. Ő a családfő, a férfi a háznál, minden úgy lesz ahogy megálmondta.
Mindegyik lánya életét ,, elrendezte,, senki nem mert kifogást emelni szavai ellen, csakis Nasserinnek vannak bugyuta álmai, képzelgései.
Nincs ideje ezen rágódni, fontos ügyei a városba szólítják. Nem is érti, hogy lehet szebb életet és jövőt elképzelni Iránon kívül.
A vallás a legnagyobb kincs, az iszlám adta gyönyör olyan értékeket képvisel, mit nem lehet felúlmúlni...
Méghogy Amerika...horkant fel Hossein.
 
Elindult hát a városban Ahmed szüleihez, hogy mihamarabb elrendezze Nasserin sorsát és jövőjét!
A délután cselszövésekkel telt el, minden el lett rendezve úgy ahogyan az itt szokás.
Miután vége ért az eseménydús teázgatás, Hossein hazaérkezett és összehívta a családot, hogy bejelentse a ház népének a frigyet mely nemsokára bekövetkezik.
Sürögtek,forogtak a nők, szebbnél szebb tálakat tettek uraik elébe a csodálatosabbnál csodálatosabb perzsaszőnyegekre. A művészien elkészített húsos tálak, a khores ,az ékes markolatú csészék, melyben a teát felszolgálták gondosan voltak elhelyezve, az őket megillető helyre.
A család nő tagjai hidzsábba burkolózva , leszegett fejjel várták,hogy szót emeljen a családfő Hossein, hogy eléjük tárja e összejövetel okát!
 
Hossein büszkén adta elő cselszövéseik végtermékét, miszerint Nasserine a közel jövőben férjhez megy Ahmedhez, akivel már gyermek koruk óta ismerik egymást.
Öröm és ujjongás töltötte be a nappali levegőjét, a ház népe nagy ünneplésbe és lakmározásba kezdett!
 
Nasserin felállt, egyenesen édesapja szemébe nézett és határozott nemmel válaszolt ami a kilátásait illeti.
 
-Nem megyek férjhez Édesapám, orvos leszek, mégpedig Amerikában!
 
Hossein keze máris lendült, s az első csapást rögvest lányára mérte,amiben senki nem akadályozta meg. A tekintetek újra a szőnyegre szegeződtek, mintha az életük múlna rajta...senki nem lépett közbe, nem tehették!
 
Nasserine takarodj a szobádba...!
 
Édesapja,addig bántalmazta legkisebb lányát, míg nem tér jobb belátásra. Szemei szikrát szórtak, vele szemben csakis engedelmességgel lehetnek, ezt Allah is így akarja!
Nasserine utolsó erejéig küzdött, esélye sen volt Hosseinnel szemben.
Belemerült a mély sötétségbe, mely beszippantotta, néha egy egy ütés hangja még megütötte fülét, de ezek a hangok is egyre távolodtak míg végül megszűntek!
Béke és nyugalom érzése szállta meg és a lét egy más formáját tapasztalta meg, mely olyan megfoghatatlan és kifejezhetetlen!
 
Hosszú hónapok teltek el így ebben a más ás megváltozott világban, ahol Nasserine az lehetett aki akart. Tanulhatott,sőt orvos lehetett,betegeket gyógyított. Olyan valóságos mégis olyan megfoghatatlan világ ez.
Mindenkivel érintkezhet, szabad akarata van, s ezt a Hidzsábot sem kell viselnie, a komunikáció is más méreteket ölt, elég csak gondolati síkon komunikálnia s mindannyian értik!
Itt mindenki szereti és mérhetetlenül megértik, olyan béke és boldogság járja át a lelkét melyet nemlehet kifejezni!
Néha egy egy csipogó hang, egy röpke érintés, mintha vissza akarná rángatni fizikai testébe,de ő Nasserine nem vágyik vissza.
Mintha Édesanya hangját hallaná olykor, s érintését érezné bőrén, de nem biztos benne...
 
- Nasserine...Nasserine ébredjen!
Határozottan ,de kedvesen szólongatják, de ő nem akarja hallani!
 
- Nasserine ébredjen!
Nincs menekvés,egyre közelebbi a hang,az érintés ...menthetetlenül fel kell ébrednie, visszatérnie a rideg világba, érzi szinte ahogy idegen kezek érte nyúlnak majd megragadják és visszarántják a valóságba.
Összeszorítja szemét, ráncolja homlokát, sőt a kezeivel védekező állást veszi fel, hogy kivédje valamiképp Hossein következő ütését, ajkát résnyire nyitja....
 
Neee kérlek, ne bánts - sikítja
 
Az idegen kezek erősen, de biztonságosan tartják!
 
Nasserine kérem ébredjen!
- Új beteget hoztak,azonnal szükség van Önre- a kettes műtőben várják!
 
- Nasserine felült az ágyon, csatakos volt az izzadságától, a fonendoszkópját nyakába kanyarintotta és rohant...mit rohant repült a kettes műtőbe, közben próbálta élete múlt rémképeit elhessegetni elméjéből, hogy tisztán és koncentráltan tudjon operálni,életet menteni , mint orvos Amerikában,ahogy azt hùsz èvvel ezelőtt megálmodta!
 
M&M