Nem történt semmi említésre méltó...

Ugyan úgy indult ez is mint mindegyik másik nap. Csörög az óra, nyitod a szemed lendül a karod, majd csend. Csak bámulsz magad elé nem akarod hogy folytatódjon a nap, de fog. El kell indulnod, erőt veszel magadon és pillanatok múlva már várod a buszt, tudod azt a buszt ami tele van, gyerekekkel akik visítoznak, öregekkel akiknek át kell adnod a helyed, a buszmegálló mindig tele, szóval a te buszod. Tudod.
De ma nincs tele a megálló, ámdebár a busz késik a mindig pontos buszod ma késik, nemsokat de késik.
3 percel nem tud elszámolni a buszsofőr, eddig.
Most megérkezik, a száma stimmel de ma valamiért teljesen fekete, az ablakok sötétek, a kereke sötét, motorhangot nem hallasz. Nyílik az ajtó a sofőr üdvözöl.
Vékony őszhajú idős ember szerény borostával, és egy kissebb vágással a nyakán, feltehetően a reggeli borotválkozáskor vágta meg magát.
Mutatod a bérleted, minden rendben, de valahogy más. Nincs senki a buszon, se gyerekek, se idősek, csak te és a sofőr. 
Mégis inkább elengeded a furcsaságot és kiválasztod a kedvenc ülőhelyed, amit mikor odaülsz úgy érzed neked teremtettek.
Pár perc csöndes utazás után gyermek hangokat hallasz a busz hátuljából, megfordulsz de nincs ott senki. Majd csönd.
Hirtelen a tiszta üres busz illatát megtöri a vér frissen folyó illata. Egyre furcsább minden kétségbeesetten odamész a sofőrhöz és megkérdezed mi folyik itt, mi ez a busz, hol vagyok? 
A sofőr csak egy szót mond.: SEHOL.
mikor pislognál, a szemed kinyitása utáni pillanatban újra érzed a vért és hirtelen újra a helyeden ülsz. Tapintható a csend majdhogynem fájó, de akkor megtöri a csendet a sziréna hangja egybekötve gyermek sikítással.
Odarohansz a szélvédőhöz de nem látsz rajta semmit, besötétedett, mikor távolodsz tőle újra látod az utat pontosabban fényes fehér világítást mintha egy reflektor lenne.
Ekkor a busz gyorsít, gyorsít, gyorsít, egyre hangosabb a sziréna és a gyermek visítás, hasít a fejedben. És akkor rájössz hogy 
Meghaltál. 
Utolsó pillanatban látod magad a fürdőszobában vér a padlón melletted, vágás a torkodnál borotva a kezed közelében.
Látod a rendőröket és hallod a kislányod sikolyát mikor rád talál.
És rájössz hogy számodra már nem történik semmi említésre méltó.